Tip:
Highlight text to annotate it
X
"A régi rasszista, szexualista vagy vallásos sovinizmus,
az elvakult nacionalizmus egyre kevésbé működik." - Carl Sagan
"Hogy ki vagyok én, jó vagy rossz, törtető vagy sem,
mind csupán a tanulás eredménye." - Dr. Richard Albert
"Az élet egy nagy utazás,
és bármikor megváltoztathatjuk.
Csak döntés kérdése: Nem kell hozzá erőfeszítés, munkahely, pénz." - Bill Hicks
Rájöttem, hogy rossz játékot játszok.
Azt kellett megtudnom, ki vagyok valójában.
Rájöttünk,
hogy mennyire fontos
az emberi elmében végrehajtani
a radikális forradalmat.
Ez a válság a tudat válsága.
Olyan válság, amely már nem
fogadhatja el többé a régi normákat,
a régi mintákat,
az ősi hagyományokat.
Figyelembe véve a mai világot,
az összes nyomorúsággal,
konfliktussal,
pusztító brutalitással,
agresszióval,
és így tovább
kijelenthetjük, hogy az ember
még mindig ugyanúgy cselekszik.
Még mindig brutális,
erőszakos,
agresszív,
kapzsi,
versengő.
És a társadalmát is ezek mentén
építette fel.
Nincs értelme egészségről beszélni egy alapjaiban beteg társadalomban.
A mai társadalom
intézmények rendszere.
Kezdve a politikai intézményektől,
a jogi intézményeken
és vallási intézményeken át
a társadalmi osztályokig,
családi értékekig
és szakmai specializálódásig.
Nyilvánvaló, hogy ezek a tradicionális struktúrák alapjaiban hatnak ránk,
formálva világszemléletünket és nézeteinket.
Mégis, mindazon társadalmi rendszerek közül, melyekbe születtünk,
és melyek irányítanak minket,
nincs egy sem, amelyet annyira nyilvánvalónak vennénk,
és félreértenénk,
mint a pénzügyi rendszer.
Már-már vallási vakhitként létezik
a mai pénzügyi rendszer mint a hit egyik soha meg nem kérdőjelezett igazsága.
Hogy hogyan jön létre a pénz,
milyen szabályok alapján vezérlik,
és hogy mennyire befolyásolja a társadalmat,
a legtöbb embert nem érdekli.
Egy olyan világban, ahol a népesség 1%-ánál van a bolygó javainak 40%-a,
ahol 34,000 gyermek hal meg minden egyes nap
szegénységben és gyógyítható betegségekben,
és ahol a népesség fele él 2 dollárnál kevesebből naponta...
egy dolog világos.
Valami nagyon nincs rendjén.
Akár tudatában vagyunk vagy sem, az összes intézmény alapvető feltétele
és társadalmunk alapja
a pénz.
Ezért a pénzügyi szabályok ismerete
fontos annak megértéséhez, miért olyan a világunk, amilyen.
Sajnos, az átlagember a gazdasági témákra zavarodottan és unalommal tekint.
A pénzügyi szakszavak a rémísztő matematikával karöltve
gyorsan elriasztja az azt megérteni vágyó embereket.
Azonban a tény az,
hogy a pénzügyi rendszer bonyolultsága valójában csak álca,
melyet arra terveztek, hogy elrejtse a legtársadalomellenesebb struktúrákat,
melyekkel az emberiség valaha is szembenézett.
Senki nem lehet jobban rabszolga, mint akivel elhitetik, hogy szabad.
Néhány évvel ezelőtt, az USA központi bankja, a FED
kiadta a "Modern Money Mechanics" című dokumentumot.
Ez a kiadvány részletesen leírja a pénz létrehozásának menetét,
amelyet a FED és a világ kereskedelmi bankhálózata alkalmaz.
Az első oldalon a dokumentum ismerteti célját.
A kiadvány célja, hogy leírja a pénz létrehozásának menetét
a résztartalékra épülő banki rendszerben.
Majd folytatja a résztartalékra épülő folyamat magyarázatát
különböző banki terminológiákon keresztül.
Ennek a fordítása a következő:
Az USA kormányának pénzre van szüksége.
Így felhívja a FED-et és kér, mondjuk 10 milliárd dollárt.
A FED válasza: Rendben, veszünk 10 milliárd dollár értékben államkötvényt.
A kormány vesz pár darab papírt,
valami hivatalosat fest rá, és elnevezi államkötvénynek.
Ezután 10 milliárd dollár értéket rendel hozzájuk,
és elküldi őket a FED-nek.
Válaszul a FED is nyomtat egy csomó papírt.
Ezeket "Federal Reserve Note"-nak nevezik el.
Az értékük szintén 10 milliárd dollár.
A FED a papírt az államkötvényekre cseréli.
Miután a csere megtörtént,
a kormány fogja a 10 milliárd dollárt
és letétbe helyezi egy bankszámlán.
A letétbe helyezéssel a papírdarabok hivatalos pénzzé válnak.
10 milliárd dollárt adva az USA pénzügyi forgalmához.
Ezzel elkészült 10 milliárd új dollár.
Természetesen a példa általánosít.
A valóságban a tranzakció elektronikusan történik. Papír felhasználása nélkül.
Valójában az USA dollárkészletének alig 3%-a létezik papír formátumban.
A többi 97% csak számítógépeken létezik.
Az állampapírok valójában adósságot fejeznek ki.
Amikor a FED megveszi őket,
a semmiből előállított pénzzel,
a kormány elkötelezi magát
a pénz visszafizetésére a FED-nek. A pénz tehát adósságból jött létre.
Ezt a hihetetlen paradoxont, hogy a pénz és az általa képviselt érték
hogyan jön létre adósságból,
még jobban fogjuk látni a példa további részében.
Tehát, a csere megtörtént. A 10 milliárd dollár egy bankszámlán van.
Itt kezd érdekes lenni a rendszer. A résztartalékra épülő banki szabályok alapján,
a 10 milliárd dollárnak megfelelő betét
azonnal a bank tartalékainak része lesz.
Mint minden más betét is.
A résztartalékról szóló szabályok a " Modern Money Mechanics" alapján kimondják:
"A banknak kötelező tartalékot képeznie,
mely a betétek fix százalékával egyenlő."
Ezt összegszerűen is megadja:
"A jelenlegi szabályok értelmében,
a képzett tartalék a betétek 10%-a."
Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd dollár betét
10%-a, 1 milliárd dollár
tartalékként a banknál marad,
míg a többi 9 milliárd dollár
alapját képezi
a további kölcsönöknek.
Logikus lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd dollár
szó szerint a 10 milliárdból származik.
Azonban ez nem így van. Valójában a 9 milliárd dollár kölcsönalap is
a semmiből jön létre,
és hozzáadódik a meglevő, szintén fiktív 10 milliárd dollárhoz.
Így növekszik a pénzkészlet.
Ahogy a "Modern Money Mechanics" írja:
Természetesen a bankok valójában nem fizetik ki a beáramló pénzből a kölcsönöket.
Ha így tennének, nem keletkezne újabb pénz.
Amikor kölcsönt adnak,
ígéretet kérnek a visszafizetésre.
(kölcsön szerződést kötnek)
a pénzért cserébe amit a kölcsönző számlájára utalnak.
Így a 9 milliárd dollár létrejöhet a semmiből.
Pusztán azért, mert igény van kölcsönre,
és van 10 milliárd dollár betét fedezetként.
Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba
és kikölcsönzi az újonnan létrejött 9 milliárd dollárt.
A kölcsönző valószínűleg fogja a pénzt és
a saját bankjába teszi betétként.
A folyamat itt újra ismétlődik.
A betét a bank tartalékainak része lesz.
10% elkülönítve, a 90%-a a 9 milliárdnak
8,1 milliárd jön létre, mint új pénz további kölcsönökre.
És természetesen a 8,1 milliárd kikölcsönözhető és újra bankba tehető, további 7,2 milliárdot hozva létre,
6,5 milliárdot... 5,9 milliárdot... és így tovább...
A betétbe helyezéssel létrehozott pénz köre elméletileg a végtelenségig folytatható.
Átlagosan 90 milliárd dollár hozható létre az eredeti 10 milliárd dolláron felül.
Más szavakkal: Minden betét a banki rendszerben 9-szer annyi pénzt hozhat létre a semmiből.
Pénz-függők, forduljatok az udvarias Bank of America-hoz
megnyugtató, azonnali pénzért.
P-É-N-Z biztonságos személyi kölcsön formájában.
Most hogy értjük, hogy a pénz hogyan teremtődik a résztartalékra épülő banki rendszerben,
egy logikus kérdés merül fel:
mi ad értéket az újonnan létrejött pénznek?
A válasz: a meglevő pénzmennyiség.
Az új pénz valójában értéket lop a meglevő pénzmennyiségtől.
A teljes pénzmennyiség nő, függetlenül a gazdaságban levő termékektől.
És ahogy a kereslet kínálat törvénye diktálja,
az árak emelkednek, csökkentve minden egyes dollár vásárlási erejét.
Ezt nevezik inflációnak.
Az infláció valójában egy rejtett adó.
Milyen híreket hallunk? Inflálódik a fizetőeszköz.
Nem azt mondják: leértékelés, nem azt mondják: értékromlás,
nem azt mondják: csapd be az embereket, hanem, hogy csökkentsük a kamatlábakat.
Az igazi csalás az, amikor eltorzítjuk a pénz értékét.
Amikor a semmiből teremtünk pénzt, nincsenek megtakarításaink, de "tőkénk" van.
Egyet kérdezek: hogyan oldhatjuk meg az infláció problémáját,
azaz: a pénzkínálat növelését újabb inflációval.
Természetesen sehogy.
A résztartalékra épülő banki rendszer alapvetően inflációs.
A pénzkínálat növelésének cselekménye, termékek és szolgáltatások
arányos növekedése nélkül a gazdaságban
mindig leértékeli a pénzt.
Egy gyors pillantás az amerikai dollár vásárló erejére és a pénzkibocsátás ütemére
egyértelművé teszi a helyzetet.
Az összefüggés nyilvánvaló.
1913-ban 1 dollár annyit ért, mint 21,6 dollár 2007-ben.
Ez 96%-os leértékelés mióta a FED létezik.
Ha a folyamatos infláció rendszere abszurdnak és gazdasági öngólnak látszik,
várj egy kicsit. Az 'abszurd' valójában nem elég erős jelző a pénzügyi rendszer működésére.
A pénzügyi rendszerben a pénz adósság,
és az adósság pénz.
Íme egy diagram az USA pénzkibocsátásáról 1950 és 2006 között.
Ezen a diagramon pedig az USA nemzeti adóssága látható.
Milyen érdekes, hogy a trendek lényegében ugyanazok.
Minél több a pénz, annál nagyobb az adósság.
Minél nagyobb az adósság, annál több a pénz.
Azaz, a zsebedben levő minden egyes dollárral valaki valakinek tartozik.
Hiszen pénz csak akkor jön létre, ha adósság van.
Ha mindenki vissza bírná fizetni az adósságát, beleértve a kormányt is,
egyetlen cent sem lenne forgalomban.
"Ha nem lenne adósságunk, nem lenne pénz sem."
Marriner Eccies - Governor of the Federal Reserve 1941 szeptember 30
Az amerikai történelemben a nemzeti adósság utoljára akkor volt visszafizetve, amikor
1835-ben Andrew Jackson elnök bezáratta a FED-et megelőző központi bankot.
Valójában Jackson teljes politikai programjának célja
a központi bank bezárása volt.
Egyszer kijelentette: "Az arcpirító erőfeszítés, mellyel a jelen bank a kormányt irányítani próbálja előzetes figyelmeztetés legyen minden amerikai állampolgárnak
hogy ne dőljenek be a csalásnak, amit ezen intézmény állandósítása jelent,
vagy egy másik alapítása." Sajnos ez az üzenet hamar feledésbe merült.
És a nemzetközi bankárok egy másik központi bankot hoztak létre 1913-ban
a FED-et. És amíg ez az intézmény létezik,
az állandó adósság garantált.
Láttuk, hogy a pénz adósságból keletkezik kölcsönök útján.
A kölcsönök alapja a banki tartalék,
a tartalék a betétekből képződik. Ebben a résztartalékra épülő banki rendszerben
minden betét a saját értékének közel kilencszeresét hozza létre.
Leértékelve a meglevő pénzt, ezzel áremelkedést okozva a társadalomban.
Mivel a pénz adósságból születik,
és a gazdaságban kering véletlenszerűen,
az emberek elvesztik szem elől az eredeti adósságot.
Mivel egyensúlyhiány van,
az emberek versenyezni kénytelenek a munkáért,
hogy elég pénzük legyen a megélhetésükre.
Akármennyire is értelmetlennek tűnik ez a rendszer,
még mindig van egy dolog, amit kihagytunk a számításból.
Ez az eleme a struktúrának,
ami lerántja a leplet a rendszer valódi arcáról.
A kamat.
Mikor a kormány pénzt kölcsönöz a FED-től, vagy egy ember pénzt kölcsönöz egy bankból,
mindig magas kamattal kell visszafizetnie.
Más szavakkal: minden egyes dollárt ami létezik,
kamatostól kell visszafizetni.
Azonban,
ha az összes pénz a központi banktól jön, és a kereskedelmi bankoknál kamatokkal többszöröződik,
és ha az úgynevezett "tőke"
csak a pénzügyi ellátó rendszerben keletkezik,
akkor hol van a pénz, ami a kamatot fedezi?
Sehol.
Nem létezik.
Ennek megdöbbentő következményei vannak.
A bankoknak visszafizetendő pénz mindig több, mint a forgalomban levő pénz.
Ezért állandó az infláció a gazdaságban.
Állandóan új pénz kell, hogy a rendszerből fakadó állandó hiányt fedezze.
Mindennek az oka a kamat.
Ez azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség és a csőd
szó szerint a rendszer része.
Mindig lesznek szerencsétlenek, akik a rövidebbet húzzák.
A zenére körbesétáló játékhoz hasonlóan
amikor a zene véget ér, valaki kiesik.
És éppen ez a lényeg.
A rendszer folyamatosan a bankok kezére játssza az egyének javait.
Ha képtelen vagy kifizetni a jelzálogot, elveszik a tulajdonod.
Ez különösen akkor felháborító, amikor rájössz, hogy a fizetésképtelenség természetes
a résztartalékra épülő banki praktika miatt.
De azért is, mert a pénz, amit a bank neked kölcsönzött,
eleve törvénytelen.
1969-ben volt egy minnesotai tárgyalás, Jerome Daly ügye,
aki megtámadta otthonának elárverezését, melyet a bank foglalt le, amitől a kölcsönt vette fel, hogy megvehesse.
Azzal védekezett, hogy a jelzálog, mint szerződés,
amely közte és a bank között született, törvényes tulajdonforma cserét írt elő.
Jogi nyelven ezt ellenértéknek hívják,
(Ellenérték: bármi, ami értékkel bír, lehet pénz vagy szolgáltatás, amit az egyik fél ad a másiknak valamiért cserébe.)
Daly értelmezésében a pénz soha nem is volt a bank tulajdona,
mivel a semmiből keletkezett a kölcsön létrejötte során.
Emlékszel mit írt a "Modern Money Mechanics" a kölcsönökről?
Kölcsönnél fizetési ígérvényt fogadnak el pénzért cserébe.
A bank tartalékalapja nem változik a kölcsön folyósításakor.
De a betétek új értékkel járulnak a teljes bankrendszer betéti állományhoz.
Más szavakkal, a pénz nem a bank meglevő vagyonából származik. A bank egyszerűen kitalálja, semmit nem adva hozzá a saját tulajdonából,
kivéve az elméleti felelősségét papíron.
Az ügy folyamán a bank elnöke, Mr. Morgan is felszólalt.
A bíró személyes megjegyzéseiben azt írta, hogy a bankelnök elismerte, hogy a FED-del együttműködve hozta létre a pénzt
és a hitelt, amelyek csak a könyvelési tételekben jelennek meg.
A pénz és a hitel akkor jött létre amikor a bank azt létrehozta. Mr. Morgan beismerte, hogy
semmilyen törvény nem adott erre nekik jogot.
Törvényes ellenértéknek kell léteznie és azt kell felkínálniuk.
A bíróság megállapította, hogy nem volt törvényes ellenérték és én egyetértek.
Költőien hozzátette: "Csak Isten tud a semmiből valami értéket létrehozni."
E tények alapján a bíróság elutasította a bank igényét és Daly megtartotta otthonát.
A tárgyalás tanulsága óriási.
Minden alkalommal, amikor pénzt kölcsönzöl a banktól, akár jelzáloggal akár hitelkártyával,
a pénz amit kapsz nem csupán nem valódi, hanem törvénytelen is.
Ami érvényteleníti a szerződést. A bank sosem rendelkezett a pénzzel.
Sajnos az ilyen jogi értelmezéseket eltitkolják és mellőzik figyelembevételüket.
És a javak folyamatos áramlása az állandó adósság játéka mellett tovább folytatódhat.
Ez elvezet a végső kérdéshez:
Miért?
Az amerikai polgárháború alatt Lincoln elutasította a nagy kamatú európai
bankkölcsönöket és azt tette, amit az alapító atyák javasoltak.
Létrehozott egy saját, független és adósságmentes pénzt.
A pénzt zöldhasúnak hívták.
Röviddel az intézkedés után egy belső dokumentum
keringett privát brit és amerikai bank-érdekkelségek köreiben:
A rabszolgatartók a munka urai és gondoskodnak a munkásaikról,
Az európai terv az, hogy a tőke fogja a béreket és a munkaerőt irányítani.
Ezt a pénz feletti uralommal lehet elérni.
A zöldhasúval nem tudjuk ezt megoldani, mert nem tudjuk uralni azt."
A résztartalékra épülő banki politika
melyet a FED irányít
és a világ legtöbb bankjában működik,
valójában a modern rabszolgaság rendszere.
Gondolj csak bele! A pénz adósságból keletkezik.
Mit csinálnak az emberek, ha adósságban vannak?
Elmennek dolgozni, hogy kifizessék.
De ha pénz csak adósság útján jöhet létre,
hogyan lehet a társadalom valaha is adósságmentes?
Sehogy, és éppen ez a lényeg.
A vagyon elvesztése miatti félelem, a kétségbeesett igyekezet fennmaradni,
az állandó adósság és infláció
az elkerülhetetlen hiánnyal együtt a pénzügyi rendszerben,
melyet a soha vissza nem fizethető kamat hoz létre,
folyamatban tartja a bér-rabszolgaságot,
amelyben milliók tapossák a mókuskereket,
egy birodalmat tartva fenn,
melyben csak a csúcson levő elit profitál igazán.
A nap végén azt kérdezed,
kinek dolgozol valójában?
A bankoknak!
A pénz bankokban születik és szinte biztosan ott is végzi.
Ők az igazi mesterek, az őket támogató vállalatokkal és kormányokkal együtt.
A fizikai rabszolgaságban az embereket lakatni és etetni kell.
A gazdasági rabszolgaságban az emberek magukat lakatják és etetik.
Ez az egyik legügyesebb társadalmi manipuláció.
A rendszer lényegében
láthatatlan háborút folytat a lakosság ellen.
Az adósság fegyver, mellyel nemzeteket tartanak rabszolgaságban,
és a kamat a fő muníció.
Amíg a többség hanyagul elsétál a tények mellett,
a bankok a cégekkel és a kormányokkal karöltve
folyamatosan tökékesítik a gazdasági háború fegyvereit.
Új bázisokat hoznak létre..
Mint a Világbank és a Nemzetközi Pénzügyi Alap (IMF),
és létrehoztak egy újfajta katonát is.
A gazdasági bérgyilkost.
Egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni: karddal vagy adóssággal.
- John Adams - 1735-1826
Mi, a gazdasági bérgyilkosok vagyunk felelősek ennek a globális birodalomnak a megalakulásáért.
Sokféleképpen dolgozunk.
A leggyakoribb, hogy keresünk egy országot, aminek értékes erőforrássa, például olaja van,
aztán hatalmas kölcsönt adunk neki a Világbankkal, vagy más szervezettel együtt.
De a pénz valójában soha nem az országnak megy.
Hanem a mi hatalmas cégeinknek, hogy infrastruktúrát fejlesszenek.
Erőműveket, ipari parkokat, kikötőket...
Olyan dolgokat, amelyekből csak kevesen profitálnak igazán.
A cégeink mellett, természetesen.
De a népesség többsége nem részesül belőle.
Mégis, azok az emberek is, a teljes ország, az adósságtól fog függeni.
Ez olyan nagy adósság, amit lehetetlenség visszafizetni, és éppen ez a lényeg...
Sosem fogják tudni visszafizetni!
Így, egy bizonyos ponton, a gazdasági bérgyilkos visszamegy hozzájuk és azt mondja:
Figyeljetek. Sok pénzt vesztettetek. Nem tudjátok az adósságot fizetni.
Adjátok el az olajmezőiteket. Jó olcsón, a mi cégeinknek.
Engedjetek katonai bázist létesíteni.
Küldjetek támogató csapatokat, ahová mi akarjuk... Irakba, vagy szavazzatok velünk a következő ENSZ ülésen,
hogy privatizálni tudjuk az áramszolgáltatóikat
aztán a víz- és csatornahálózat lesz privatizálva és US cégeknek
vagy más multinacionális cégeknek lesz eladva.
Az egész gomba módra szaporodik. Annyira tipikus, ahogy a Világbank és az IMF működik.
Adósságba taszítanak egy országot, olyan nagyba, amit sosem tudnak visszafizetni.
Aztán felajánlják hogy újrafinanszírozzák az adósságot, még több kamatot fizettetve.
És persze megkövetelnek
a "valamit valamiért" elve alapján, bizonyos feltételeket vagy engedékeny kormányzást.
Ami alapvetően azt jelenti, hogy el kell adniuk az erőforrásaikat,
beleértve a szociális rendszert, a közműveket, néha az iskolarendszert,
a végrehajtó rendszereket,
a biztosítási rendszereket... idegen vállalatoknak.
Tehát ez egy többszörös csapda.
A gazdasági bérgyilkos fogalma úgy az ötvenes évek elején alakult ki,
Mossadegh demokratikus megválasztásakor Iránban.
A demokrácia reményének nevezték
a Közel-Keleten és a világon. Ő volt az év embere a Time magazinban.
Megígérte és elkezdte megvalósítani azt,
hogy az idegen cégek sok pénzt fizessenek az irániaknak, azért amit kivisznek az országból,
és hogy az irániaknak profitáljanak a saját olajukból. Furcsa gondolat.
Természetesen nem tetszett nekünk, de féltünk a katonaságot beküldeni,
helyette egy CIA ügynököt, Kermit Rooseveltet küldték be (Teddy Roosevelt rokona).
Kermit bement néhány millió dollárral, és nagyon hatékony volt nagyon rövid idő alatt.
Megoldotta, hogy Mossadeg-et megdöntsék
és az iráni Sah-t tette a helyére, aki mindig kedvezően állt az olajhoz. Rettentő hatékony volt.
A nép győzött Teheránban.
Katonai vezetők kikiáltották, hogy Mossadeg megadta magát és a diktátor rezsime véget ért Iránban.
A Sah képét látni mindenhol az utcákon
Üdvözlégy itthon, Sah!
Szóval itthon az USA -ban, az emberek összenéztek: ejha, ez könnyű volt és olcsó.
Így hagyományt teremtett, hogyan kell országot manipulálni és birodalmat építeni.
Az egyetlen probléma Roosevelt-tel az volt, hogy CIA ügynök volt,
és ha elkapták volna, a következmények komolyak lettek volna.
Akkor döntöttek úgy, hogy civil tanácsadókat használnak,
hogy irányítsák a pénz folyását a Világbankból vagy az IMF-ből,
és bejuttassanak embereket mint én, akik magáncégeknek dolgoznak,
Így ha elkapnak, akkor nincs kormányzati felelősség.
Amikor Arbenz Guatemala elnöke lett, az ország nagy része a "United Fruits" kezében volt.
Árbenz azt hangoztatta, hogy vissza akarja adni a földet az embereknek.
Amikor hatalomra került, elkezdte ezt megvalósítani,
vagyis visszaadni a föld tulajdonjogát az embereknek. A United Fruit nem örült,
Felbéreltek egy PR céget, óriási kampányt indítottak az USA -ban,
meggyőzték az amerikaiakat, a sajtót
és a kongresszust,
hogy Arbenz szovjet bábu,
és ha hatalmon marad,a szovjetek teret nyernek ezen a féltekén.
Akkoriban mindenki nagyon félt a vörös terrortól.
Hogy rövidre fogjam: a PR kampány végén
a CIA és a katonaság eldöntötte, hogy ki kell őt iktatni.
És kiiktattuk! Beküldtünk repülőket, katonákat,
mindent megtettünk, hogy kiiktassuk. És kiiktattuk.
Amint eltávolítottuk a hivatalból,
az új ember, aki a helyét átvette, mindent visszaadott a nagy nemzetközi vállalatoknak,
köztük a United Fruit-nak.
Ecuador sok éve USA-barát diktátorok brutális uralma alatt állt.
Aztán demokratikus választásokat tartottak.
Jaime Roldos is indult és a fő célja elnökként az volt,
hogy biztosítsa, hogy Ecuador erőforrásai a nép javát szolgálják.
És nyert! Elsöprően.
Több szavazattal, mint bárki előtte.
És nekiállt programja megvalósításának,
hogy biztosítsa, hogy az olajból származó profit az embereknek jut.
Nos, ez nem tetszett nekünk az USA -ban.
Engem küldtek, mint az egyik gazdasági bérgyilkost, hogy Roldost változásra bírjuk.
Hogy korruptáljuk. Hogy tudassuk vele... Érti.
"Piszkosul gazdag lesz Ön és a családja ha a mi játékszabályaink szerint játszik."
"De ha tovább folytatja a reformokat, amiket ígért, akkor mennie kell!"
Nem hallgatott ránk.
Meggyilkolták.
Amint a gép lezuhant, a teljes területet ***árták.
Csak az amerikai katonákat engedték be a közeli katonai bázisról,
és néhány equadori katonát.
Amikor a vizsgálat elindult,
két koronatanú halt meg autóbalesetben,
mielőtt tanúskodni tudtak volna.
Nagyon sok gyanús dolog történt
Jaime Roldos halála körül.
Azoknak, akik valóban utánanéztek az ügynek,
semmi kétségük nem volt, hogy meggyilkolták.
Én, mint gazdasági bérgyilkos,
tudtam, hogy történni fog valami vele.
puccs vagy gyilkosság, nem tudtam, de ki kellett iktatni,
mert nem engedte magát megvesztegetni.
Omar Torrijos, Panama elnöke
volt az egyik kedvencem.
Nagyon karizmatikus volt. Olyan ember volt, aki tényleg tenni akart az országáért.
Amikor megpróbáltam megvesztegetni, azt mondta: "Nézd John",
Juanitonak hívott,
"Nézd Juanito, nem kell a pénzed. Azt akarom, hogy tisztességesen
bánjanak az országommal.
Az USA fizesse ki az adósságát, amit az itteni rombolással okozott.
Segíteni akarok más latin-amerikai országoknak is,
hogy kivívhassák a függetlenségüket,
és kiszabaduljanak Észak Amerika szorításából.
Borzalmasan kihasználtok minket.
Vissza kell szereznem a Panama csatornát, hogy újra a panamai emberek kezében legyen.
Ennyit akarok.
Hagyj hát békén, ne próbálj megvesztegetni.
1981 volt, és májusban Jaime Roldost meggyilkolták.
Omar nagyon is tudatában volt ennek.
Torrijos összehívta a családját és azt mondta:
én leszek a következő,
de nem baj, mert elvégeztem, amiért jöttem.
Megtárgyaltuk a csatorna ügyét. A csatorna most már a mienk lesz.
Éppen akkor fejezte be az egyezkedést Jimmy Carterrel.
Ugyanazon év júniusában, pár hónappal később,
ő is lezuhant egy repülőgép szerencsétlenségben.
Ami, nem kérdéses, CIA által pénzelt orgyilkosok műve volt.
Torijjos testőrségének egy tagja
az felszállás előtti utolsó
pillanatban egy felvevőt adott neki,
amiben bomba volt.
Érdekes látni,
ahogy ez a rendszer évről évre ugyanazokat a mintákat követi,
kivéve, hogy a gazdasági bérgyilkosok egyre jobbak és jobbak lesznek.
A legutóbbi időben Venezuelában bukkantunk fel.
1998-ban Hugo Chavez-t választják meg,
korrupt elnökök hosszú sora után,
akik teljesen tönkretették az ország gazdaságát.
Ilyen állapotban választották meg Chavet.
Chavez szembeszállt az USA -val,
és elsősorban azt akarta,
hogy a venezuelai olajból a nép profitáljon.
Nos, ez nem tetszett nekünk az USA -ban.
Így 2002-ben,
egy puccs tört ki, ahol számomra kétséget kizáróan
és sok más ember számára nyilvánvalóan, a CIA állt a puccs mögött.
A puccs megszervezése
Kermit Rooseveltet idézte Iránból.
Embereket fizettek le, hogy menjenek
az utcára, zendülést szítottak, tüntetést, hogy Chavez népszerűtlenségét hangsúlyozzák.
Ha pár ezer embert rá bírsz erre venni,
a TV úgy tudja tálalni,
mintha az egész országban így történne, és a dolgok hirtelen megindulnak.
Kivéve Chavez esetében,
mert ő volt olyan okos, és az emberek is nagyon bíztak benne,
hogy legyűrték a válságot.
Ami egy fenomenális pillanat volt Latin Amerika történelmében.
Irak a legjobb példa arra, ahogyan a rendszer működik.
Mi, a gazdasági bérgyilkosok vagyunk az első vonalban.
Bemegyünk, lefizetjük a kormányokat,
rávesszük őket a hatalmas kölcsönök felvételére,
amely elég hatalmat ad, hogy uraljuk őket.
Ha nem sikerül, mint ahogy nem sikerült Panamában Omar Torrijos-szal,
és Equadorban Jaime Roldos-szal, akik visszautasították a megvesztegetést,
akkor jönnek a második vonalbeliek, az orgyilkosok.
Ők vagy megbuktatják a kormányokat, vagy megölik őket.
Ha ez megtörténik, új kormány jön,
a fiú beáll a sorba
és ők már tudni fogják hogy mi a dörgés.
Irak esetében mindkét módszer csődöt mondott.
A gazdasági bérgyilkosok nem tudtak Husseinhez eljutni,
Pedig nagyon próbáltuk. Próbáltuk rávenni egy hasonló üzletre, mint amit a Szaudi uralkodó családdal kötöttünk,
de nem fogadta el.
Így bementek az orgyilkosok, hogy kiiktassák. De nem tudták.
Roppant jó biztonsági szolgálata volt.
Végül is, régebben a CIA-nek dolgozott,
őt bérelték fel a korábbi iraki elnök meggyilkolására, és bár nem sikerült neki,
ismerte a rendszert.
Így 1991-ben beküldtük a hadsereget
és leromboltuk az iraki haderőt.
Akkor úgy gondoltuk,
hogy bele fog menni.
Kiiktathattuk volna persze, de nem akartuk.
Erős kezű vezető volt.
Kordában tudta tartani az embereit. Úgy gondoltuk, kordában fogja tartani a Kurdokat is,
az irániakat is, és biztosítja a folyamatos olajellátást nekünk.
Kiiktattuk a hadseregét, feltételezve most meg fogja gondolni magát.
Így a gazdasági bérgyilkosok visszamentek a 90-es években,
sikertelenül.
Ha sikerrel járnak, még ma is ő irányítaná az országot.
Eladnánk neki az összes repülőgépet, amit akar,
akármi mást, amit akar, de nem sikerült meggyőzni.
Az orgyilkosok most sem jártak sikerrel, így újra beküldtük a hadsereget,
és ezúttal kiiktattuk őt is.
Az általunk kreált helyzetben néhány
nagyon jövedelmező építési szerződést szereztünk,
újjáépítve az országot, amit éppen most romboltunk le.
Ami roppant zsíros üzlet,
ha nagy építő társaságaid vannak.
Irak mutatja a három fázist:
a gazdasági bérgyilkosok sikertelenek voltak.
A bérgyilkosok sikertelenek voltak. Végül, a katonaság vonult be.
Ezekkel az eszközökkel valódi birodalmat építettünk.
Nagyon finom eszközökkel. Ez egy titkos hadművelet.
Minden múltbeli birodalom a katonaságon alapult,
és mindenki tudta, hogy hódítanak.
Az angolok tudták, a franciák, a németek, a rómaiak, a görögök...
és büszkék voltak magukra.
Mindig volt valami ürügy, mint a civilizáció terjesztése, vallás terjesztése,
valami, de mindig tudták, hogy hódítanak.
Mi nem tudjuk.
Az emberek többsége az USA -ban nincs vele tisztában,
hogy egy titkos birodalom javaiból élnek.
Több ma a világban a rabszolgaság, mint valaha.
Felteszed magadnak a kérdést: nos, ha ez egy birodalom, ki a császár?
Az USA elnökei nyilvánvalóan nem császárok.
A császárokat nem választják,
nincs limitált uralkodási idejük,
és senkinek nem tartoznak elszámolással.
De van egy császárral ekvivalens uralkodónk, amit én Corporatocracy-nak nevezek.
A Corporatocracy egyének csoportja,
akik a legnagyobb cégeket vezetik.
Ők tényleg császárként viselkednek.
Ők irányítják a médiát akár közvetlenül,
akár reklámokon keresztül.
Ők irányítják a legtöbb politikust,
mert ők fizetik a kampányokat,
akár cégeken keresztül,
akár személyesen.
amik a cégekből jöttek
Őket nem választják meg,
nincs limitált idejük,
senkinek nem számolnak be,
és a Corporatocracy tetején levőknél
soha nem tudod megmondani,
hogy az illető a cégnek vagy a kormánynak dolgozik, mert állandóan mozgásban vannak.
Az egyik pillanatban egy nagy építési cég elnöke,
mint a Haliburton,
a következőben az USA alelnöke.
Vagy az elnök, aki az olajiparból jött.
És ez igaz mind a republikánus, mind a demokraták pártjára.
Állandóan mozgásban vannak, mint egy forgóajtó.
Az idő legnagyobb részében a kormányunk láthatatlan,
a szabályokat pedig vállalatok hozzák,
ilyen vagy olyan módon.
A kormány programjai alapvetően
a Corporatocracy műhelyében készülnek,
melyet a kormány elé tesznek,
és amely ezután kormány program lesz.
Ez egy rettentő finom kapcsolat.
Ez nem összeesküvés elmélet.
Ezeknek az embereknek nem kell összeülniük,
hogy tervezgessenek.
Mindegyikük ugyanazon szabály mentén dolgozik:
maximalizálni kell a profitot társadalmi
és környezeti hatásuktól függetlenül.
A Corporatocracy manipulációja
adósságon, vesztegetésen és politikai megbuktatáson keresztül
a globalizáció.
Éppen, ahogy a FED az amerikai embereket
szerződéses rabszolgaságban tartja az állandó adóssággal, inflációval és kamattal,
a Világbank és az IMF ugyanezt a szerepet játssza globális szinten.
Az alap módszer egyszerű:
adósíts el egy országot rajta kívül álló okok miatt
vagy az ország vezetőjét korrupttá téve
majd vess ki "feltételeket" vagy "strukturális átalakításokat",
gyakran a következővel együtt:
1. Valuta leértékelés.
Ha a pénz értéke csökken, mindené csökken, amit abban a pénzben mérnek.
Ez a megszorult erőforrásokat könnyű célponttá teszi
a rájuk vadászók számára, értékük töredékéért.
Nagy szociális elvonások,
amik tipikusan érintik az oktatást, az egészségügyet,
veszélyeztetik a társadalom jólétét és integritását, felkészítve őket
a kizsákmányolásra.
Az állami szolgáltatások, vállalatok privatizálása.
Ez azt jelenti, hogy a szociálisan fontos rendszereket szabadon megvehetik ás üzemeltethetik
az idegen vállalatok, profitért.
Például 1999-ben a Világbank ragaszkodott hozzá, hogy a bolíviai kormány adja el
az ivóvízhálózatot a harmadik legnagyobb városában az amerikai Bechtel vállalatnak.
Amint ez megtörtént, a már így is elszegényedett emberek számlái az eget kezdték
ostromolni.
Egészen addig, amíg a fellázadt emberek hatására a Bechtel szerződést törölték.
Van ezen kívül még szabadpiac,
azaz a gazdaság kinyitása minden védővám eltörlésével.
Ez lehetővé tesz számos durva gazdasági beavatkozást,
mint például a hagyományos vállalatok által behozott olcsó tömegtermékek
ellehetetlenítik az amúgy is nyomorgó termelést, lerombolva a helyi gazdaságot.
Egy példa erre Jamaica,
ami a Világbanktól felvett kölcsönök után
elvesztette helyi mezőgazdasági piacait a nyugati árukkal való versenyben.
Ma számtalan munkanélküli farmer van akik képtelenek
a nagyvállalatokkal versenyezni.
Egy másik megoldás számos titkos, szabályozatlan, embertelen gyárat
létesíteni, mely a meglevő viszontagságokat használja ki.
Mivel a termelés nem szabályozott, a jelentős környezeti szennyezés borítékolható
és mivel az ország erőforrásai idegen vállalatok kezében vannak,
ezek nagyfokú szennyezést produkálnak.
A világ legnagyobb környezetvédelmi pere zajlik ma, amiben 30.000 equadori és amazoniai ember perli
a Texaco-t, ami ma a Chevron tulajdona, így a per ő ellenük zajlik, de a Texaco tettei miatt.
18-szor akkorára becslik a Texaco általi szennyezést, mint amit az Exxon produkált az alaszkai partoknál.
De az equadori eset nem baleset volt. Az olajtársaság szándékosan tette, hogy megspórolják a rendes tisztítás és tárolás költségeit.
Továbbá, egy gyors pillantást vetve a Világbank által elértekre, mely elméletileg
a szegény országok megsegítésén dolgozik, világos, hogy a Világbank csak növeli a nyomort,
míg a vállalatok profitja szárnyal.
1960-ban, a bevételi különbség a világ öt leggazdagabb országa és a világ öt legszegényebb országa között 30:1-hez volt.
1998-ra ez az arány 74:1-re változott.
Míg a globális nemzeti jövedelem 40%-al emelkedett, a szegények száma 17%-kal növekedett.
1985 és 2000 között a napi kevesebb mint 1 dollárból élők száma 18%-kal növekedett.
Még az USA gazdasági bizottsága is elismerte, hogy csak alig több mint 40%-a a Világbanki projekteknek sikeres.
1960-ban a Világbank hatalmas kölcsönökkel avatkozott be Equadorban. Az elkövetkező 30 év alatt a szegénység 50%-ról 70%-ra növekedett.
Az alulfoglalkoztatottak és munkanélküliek száma 15%-ról 70%-ra nőtt. A társadalom adóssága 240 millióról 16 milliárdra emelkedett,
miközben a szegények tulajdonhányada 20%-ról 6%-ra esett vissza.
2000-ben az equadori költségvetés fele az adósság törlesztésére ment el.
Fontos leszögezni: a Világbank egy amerikai vállalat, amerikai érdekekkel.
Az USA vétójogot gyakorol a világ legnagyobb pénzügyi forrásában.
Hogy honnan származik a rengeteg pénz? Sehonnan. A semmiből teremtik a nemzetközi résztartalékra épülő banki szabályok szerint.
A világ Top 100-as GDP listáján az országok mellett 51 vállalat szerepel, amiből 47 amerikai székhelyű.
Walmart, General Motors és az Exxon egyesével is gazdaságilag erősebbek, mint Szaud Arábia, Lengyelország, Norvégia, Dél Afrika, Finnország, Indonézia és sok más állam.
És miután a belső piacokat kinyitották, az árfolyamok összefonódtak és tőkepiacokon manipulálják, állami gazdaságok fordultak fel,
a globális kapitalizmus jegyében a birodalom egyre csak terjeszkedik.
A kis 21 inches tévédre ébredsz fel, ami Amerikáról és demokráciáról bömböl.
De nincs Amerika, nincs demokrácia!
Csak IBM, ITT, AT&T, DuPont, Dow, Union Carbine és Exxon van!
Ezek a mai nemzetek.
Mit gondolsz, az oroszok talán Marxról beszélnek amikor tanácskoznak?
Lineáris programozással, statisztikai döntések elméletével, min. és max. számításokkal,
ár-költség valószínűségekkel számolnak, csak úgy mint mi.
Már nem a nemzetek és ideológiák korát éljük, Mr. Beale.
A világ egy rakás vállalaté, kérlelhetetlenül kitéve a megváltozhatatlan
üzleti szabályzatnak.
A világ egy üzlet, Mr Beale.
Összességében, a világ integrációja, (különösen a gazdaság szemszögéből)
a globalizáció és a mitikus "szabadpiaci" kapitalizmus
egy birodalmat fed... Kevesen tudták elkerülni az un. "átalakításokat", s
a "feltételeket", melyeket a Világbank és az IMF szabott, vagy a döntőbíráskodást,
amit a WTO folytat. Ezek a nemzetközi pénzintézetek
bár erre teljesen alkalmatlanok, mégis megszabják a gazdasági globalizáció útját.
"Ilyen a globalizáció hatalma: még a mi életünkben eljön az idő, amikor a világ egyesül,
habár egyenlőtlenül, de az összes nemzeti gazdaság a világban egyetlen szabadpiaci rendszerré válik."
- Jim Garrison Elnök, State of the World Forum
A világot egy maréknyi üzleti hatalom vette át, mely uralja az erőforrásokat, ami a megélhetésünkhöz kell,
és a pénzt, ami az erőforrások megszerzéséhez kell.
Az eredmény egy világmonopólium, melynek alapja nem az ember, hanem gazdasági és pénzügyi erő.
És ahogy az egyenlőtlenség növekszik, egyre több és több ember válik elszántabbá.
Így egy új módszer kellett,
hogy kezelni tudják a rendszer ellenségeit. Így hát megkreálták a "terroristát".
A terrorista elnevezés egy üres frázis, amit a rendszer ellenségeire akaszthatnak.
Nem kell ezt összekeverni a kitalált Al-Kaidával, ami valójában egy számítógépes adatbázis neve volt az amerikaiak által támogatott "szent háború"-ban,
az 1980-as években.
"Az igazság az, hogy nincsen olyan iszlám hadsereg, vagy terrorista csoport, hogy Al-Kaida. Bármelyik jól informált ügynökség tudja ezt. Ehelyett egy propaganda háború van,
hogy egy azonosítható ellenséget produkáljanak... A propaganda mögött az USA áll."
- Pierre-Henry Bunel korábbi francia katonai hírszerző
2007-ben a Védelmi Minisztérium 161,8 milliárd dollárt kapott a terrorizmus elleni harc nevében.
A nemzeti terrorista központ szerint 2004-ben körülbelül 2000 embert öltek meg feltételezhetően terrorista támadásban.
Ebből 70 volt amerikai. Ezeket a számokat nézve,
ami még így is felülbecsült, érdemes elgondolkozni, hogy kétszer annyi
ember hal meg mogyoró-allergiában évente, mint terrorista támadásban.
Miközben a vezető halálok Amerikában koszorúér elzáródás, 450.000 embert ölve meg évente.
Mégis, 2007-ben a kormányzati költségek a betegség kutatásának támogatására mindössze 3 milliárd dollár volt.
Azaz az amerikai kormány 2007-ben 54-szer annyit költött terrorista elhárításra,
mint egy olyan betegség kutatására ami évente 6600-szor annyi ember öl, mint a terroristák.
Mégis, mivel a terrorizmus és az Al-Kaida neve minden egyes hírben felmerül,
bármilyen incidens esetén, ami amerikai érdekeltséget sért,
a mítosz egyre csak nő!
2008-ban az amerikai "Attorney General"
javasolta a kongresszus előtt,
hogy hivatalosan lépjen az ország háborúba a fantázia ellen,
nem is említve, hogy 2008 júliusára több mint 1 millió ember került fel
az USA terrorista listájára.
Ennek az úgynevezett terrorista elhárításnak természetesen semmi köze a lakosság védelméhez,
sokkal inkább a törekvéshez, hogy letörjék
az egyre növekvő Amerika ellenességet
mind belföldön, mind külföldön,
amelyet a kapzsi vállalati birodalom terjeszkedése okoz,
mely a világot rabigába hajtja.
Napjaink valódi terroristái nem a sötétben találkoznak éjfélkor,
és nem üvöltenek "Allah Akhbar"-t egy bevetés előtt.
Az igazi terroristák 5000 dolláros öltönyt viselnek
és a legmagasabb pénzügyi és kormánykörökben dolgoznak.
Mit tehetünk?
Hogyan állítjuk meg a kapzsiság és korrupció rendszerét, aminek ekkora hatalma és lendülete van?
Hogyan állítjuk meg ezt az aberrált csoportot, akik nem éreznek szánalmat
mondjuk az egymillió lemészárolt iraki ás afgán ember iránt?
A corporatocracy irányítja az energia erőforrásokat, az ópium előállítást, mindezt a profitért.
1980 előtt Afganisztán részesedése a világ ópium termelésében 0% volt.
Miután a CIA által támogatott Mujahideek megnyerték a szovjetek elleni háborút, 1986-ra már a világ termelésének 40%-át produkálták.
1999-re ez a világ termelésének 80%-ára nőtt.
Amikor is valami váratlan történt.
A talibánok kerültek hatalomra, és 2000-re majdnem az összes ópium mezőt felszámolták. A több mint 3000 tonna termelés visszaesett 185 tonnára, ami 94%-os csökkenés.
2001 szeptember 9-én Bush asztalán volt a teljes afgán invázió terve.
Két nap múlva már ürügy is volt.
Ma, az amerikai irányítás alatt álló Afganisztán ópiumtermelése
a világ termelésének 90%-át adja és évről évre növekszik.
Hogyan állítjuk meg a kapzsiság és korrupció rendszerét,
ami agyondolgoztatja a szegényeket a Madison Avenue-i profit érdekében?
Ami megrendezett, manipulatív terrortámadásokat hajt végre?
Ami előre programozott rabszolgaságot teremt és aknáz ki?
Ami szisztematikusan törli el a szabadságot és sérti az emberi jogokat,
hogy megvédje saját magát?
Mit tehetünk a rengeteg jól védett intézménnyel?
Mint a külügyi tanács? A háromoldalú bizottság? A Biderberg csoport? és más nem demokratikus módon választott csoporttal,
melyek zárt ajtók mögül irányítják politikai, pénzügyi, társadalmi és környezeti életünket?
Ahhoz, hogy választ kapjunk, először fel kell ismernünk,
hogy az önző, korrupt, hataloméhes csoportok nem a probléma alapvető forrásai,
hanem csupán tünetei!
"A kapzsiság és egymás versenyszerű elnyomása nem a megváltoztathatatlan emberi természetből fakadnak,
... a kapzsiság és a szűkölködéstől való félelem valójában abból a tényből táplálkozik
és erősödik, hogy egymással kell küzdenünk a túlélésért"
Bernard Liertaer az Euro pénzügyi rendszer alapítója
Jacque Fresco,
ipari tervező és társadalomtudós vagyok
Nagyon érdekel a társadalom és egy olyan rendszer kifejlesztése, amely mindenki számára élhető.
Először is, a világ korrupciója, egy a monetáris rendszer által kreált aberrált magatartás, olyan viselkedés, mely az emberek jólétét rombolja;
márpedig az emberi viselkedést a környezet határozza meg,
ha például ős-indiánok nevelnének fel valakit, aki soha semmi mást nem látott,
akkor ő annak a rendszernek fog megfelelni.
Ez igaz nemzetekre, egyénekre és családokra is,
mert mindegyik megpróbálja belenevelni gyermekeibe az ő hitét.
Éreztetik az egyénnel, hogy az adott közösség része. Így alkotnak társadalmat, amit igaznak tekintenek.
Létrehoznak egy működő világnézetet és hajlamosak azt állandósítani,
holott minden társadalom valójában változó és nem létrehozott
így állandóan harcolni kell az új ötletekkel, amik a meglevő renddel konfliktusba kerülnek.
A kormányok megpróbálják fenntartani azt, ami őket a hatalomban tartja. Az emberek nem azért választanak, hogy a dolgok változzanak,
hanem, hogy pontosan úgy maradjanak, ahogy voltak.
A korrupció alap okai magában a társadalomban vannak.
Hadd fogalmazzak világosabban: minden nemzet alapvetően korrupt, mert hajlamosak a meglevő rendszert fenntartani.
Nem akarok magasztalni vagy lehúzni egy nemzetet sem, de a kommunizmus, szocializmus, fasizmus, a szabadpiaci kapitalizmus és minden hasonló kultúra ugyanolyan,
alapvetően mindegyik korrupt.
A legalapvetőbb vonása társadalmi intézményeinknek,
az önfenntartásra irányuló nyomásuk.
Legyen társaságról, vallásról vagy kormányról is szó,
elsődleges célja fenntartani magát az intézményt.
Például a legutolsó dolog amit egy olajtársaság akarhat egy olyan energia elterjesztése, amit nem irányít.
Mert az csökkenti a társadalomban betöltött értékét.
Hasonlóan, a hidegháború és a Szovjetunió összeomlása valójában
az USA globális hegemóniájának megőrzését szolgálta.
Hasonlóan, a vallások is elérik, hogy az emberek bűnösnek érezzék magukat természetes hajlamaikért,
míg mindegyikük az egyetlen megváltásként hirdeti magát.
Az intézmények önfenntartó viselkedésének mélyén a pénzügyi rendszer fekszik.
Hiszen a pénz a hatalom és a túlélés eszköze.
Éppen ezért, csakúgy mint egy szegény ember rászorulhat, hogy lopjon a túlélésért,
ez egy természetes hajlam, hogy bármit megtegyenek az intézmény profitabilitásának érdekében.
Ez különösen nehézzé teszi a profit orientált rendszerben a változást,
mert nem csak nagy tömegek túlélését teszi ***ára,
hanem a hatalom és gazdagság köré épített elanyagiasodott életvitelünket is.
A bénító szükségesség, hogy egy intézményt megőrizzenek,
függetlenül annak fontosságától, nagyrészt a pénzre és a profitra vezethető vissza.
Mit nyerhetek rajta? - gondolják az emberek.
Ha egy ember termékek eladásából él,
akkor harcolni fog a konkurenciával, a többi termékkel, ami az intézményét veszélyezteti.
Az emberek nem lehetnek korrektek, és nem bízhatnak egymásban.
Aki odajön hozzád, hogy van egy tökéletes házam a számodra,
biztosra veheted hogy ingatlanügynök.
Amikor az orvos azt mondja, hogy "azt hiszem a veséjét ki kell venni",
nem tudhatom, hogy csak a jachtját akarja kifizetni, vagy valóban ki kell venni a vesém.
Egy pénzügyi rendszerben nehéz bízni az emberekben.
Ha bejönnél az üzletembe és azt mondanám "A lámpám elég jó,
de a szomszédban levő boltban sokkal jobbat talál.",
nem lenne sokáig üzletem.
Egyszerűen nem menne. Ha korrekt, etikus lennék, nem működne.
Tehát azt mondani, hogy az ipar törődik az emberekkel, az egyszerűen nem igaz.
A tisztesség nem megengedhető.
A rendszer nem az emberek javának szolgálatára készült.
Ha törődnének az emberekkel, akkor nem helyeznék
át az olcsó munkaerő reményében a gyáraikat.
Az ipar nem törődik az emberekkel.
Csak azért foglalkoztatnak, mert nem tudnak mindent gépesíteni vagy az még számukra nem kifizetődő.
Ne emlegessük a tisztességtudást és tisztességet, ezek nem engedhetők meg az üzletben.
Fontos hangsúlyozni, hogy függetlenül a társadalmi rendszertől,
legyen akár fasizmus, szocializmus, kapitalizmus vagy kommunizmus;
a működtető mechanizmus mindegyikben a pénz, munka és verseny.
A kommunista Kína nem kevésbé kapitalista, mint az USA.
Az egyetlen különbség annak a fokában rejlik, hogy az állam mennyire avatkozik be a vállalatokba.
A valóság az, hogy a "monetarizmus" az igazi mechanizmus,
ami a világ összes érdekét irányítja.
A legagresszívabb formája a monetarizmusnak
a szabadpiaci rendszer.
Az alapvető perspektíva, ahogy a korai szabadpiaci elemzők kifejtették,
mint Adam Smith,
hogy az önérdek és a verseny társadalmi jóléthez vezet,
mert a verseny kitartásra ösztönöz.
Azonban azt nem elemezték, hogy a verseny alapú gazdaság
mindig stratégiai korrupcióhoz vezet, elősegíti a már gazdagok erősödését,
a társadalmi rétegződést, a munkásosztály kizsákmányolását
és végül egy rejtett kormányzati diktatúrának a kialakulását,
amit a gazdag elit irányít.
A korrupciót gyakran definiálják mint szellemi elferdülést.
Ha egy vállalat mérget önt az óceánba, hogy spóroljon,
a legtöbb ember korrupt viselkedésnek tekinti azt.
Egy finomabb példánál, amikor a Walmart üzletet nyit egy kisvárosban, és a kis
üzleteket tönkreteszi, mert azok nem tudnak vele versenyezni,
akkor ez már nem tűnik olyan egyértelműnek.
Végülis mi rosszat is csinál pontosan a Walmart?
Miért kellene törődnie a kis üzletek miatt, amik tönkremennek?
Egy még ennél is finomabb példa,
amikor valakit azért rúgnak ki, mert a vállalat új gépet vett,
aminek olcsóbb a munkaideje.
Az emberek hajlamosak ezt úgy tekinteni,
hogy "Hát, ez van!".
Nem látván a burkolt korrupcióját egy ilyen lépésnek.
Mert a tény az, hogy
mindegy, hogy mérget dobunk az óceánba, monopóliumot hozunk létre vagy leépítés van,
a motiváció ugyanaz!
A profit!
Mindegyik példa ugyanazon mechanizmus különböző fokú megnyilvánulása,
mert mindegyik a pénzügyi nyereséget helyezi ez emberek elé.
A korrupció nem mellékterméke a monetarizmusnak,
hanem a lényege!
És bár a legtöbb ember elismeri ezt a tendenciát többé vagy kevésbé,
naivak maradnak az önzés, mint mechanizmus elterjedtségével
és társadalomban betöltött szerepét illetően.
"Belső dokumentumok bizonyítják, hogy a társaság abszolút
biztos volt abban, hogy a gyógyszer készlet AIDS-szel fertőzött,
mégis piacra dobták a terméket az USA -ban, aztán Franciaországban,
Európában, Ázsiában, Latin Amerikában.
Az USA kormánya lehetővé tette.
Az FDA is engedélyezte, és most a kormány mégis a másik irányba néz.
Több ezer ártatlan hemofíliás halt meg AIDS-ben.
A vállalat pontosan tudta, hogy a gyógyszer AIDS-szel fertőzött,
mégis piacra dobták, hogy a veszteség helyett profitot hozzanak ki belőle."
Amint látod, a korrupció beépített.
Mind becsapjuk a másikat,
és nem várhatod el a tisztességet.
...nem tudják, kit válasszanak meg.
A demokrácia szabályaiban gondolkoznak,
pedig egy pénzügyi gazdaságban nem lehet demokrácia.
Ha több a pénzed a kampányokra,
hogy a kormányba kerülj,
az nem demokrácia.
Mindig a már hatalomban levők vannak előnyben.
Ez mindig az elit,
a gazdagok diktatúrája.
"Vagy demokrácia lesz az országban,
vagy jólét kevesek kezében,
de egyszerre nem lesz mindkettő." Louis Brandeis, Supreme Court Justice
Érdekes megfigyelni, hogy teljesen ismeretlen emberek
hogyan bukkannak fel mágikusan, mint elnökjelöltek.
Aztán mire pislantasz egyet,
már csak pár emberből lehet választani,
akik érdekes módon mind gazdagok, és gyanúsan hasonlóak a társadalmi nézeteik.
Ez nyilvánvalóan cirkusz.
A szavazócetlikre kerülő emberek
azért kerülnek oda, mert előre kiválasztották
őket a pénzügyi hatalmak, akik a show mögött állnak.
Mégis, akik felismerik a demokrácia illúzióját azok is azt gondolják:
"Ha sikerülne egy őszinte, tisztességes politikust hatalomra juttatni,
akkor minden rendben lenne."
Míg ez logikusnak hangzik
a kialakult világnézetünkben,
sajnos ez egy újabb tévedés.
Mert amikor arra kerül a sor, ami valóban fontos,
akkor a politika intézménye és maguk a politikusok
teljesen lényegtelenek a problémáink szempontjából.
A politikusok nem problémákat oldanak meg.
Nincsen technikai képesítésük.
Nem tudják, hogyan kell problémákat megoldani.
Még ha őszinték lennének is, nem tudnának problémákat megoldani.
A technikusok azok, akik a sótlanító telepeket készítik.
A szerelő hozza be az áramot a házba.
Az hajtja a motort, az fűt,
az hűt a melegben.
A technológia oldja meg a problémákat, nem a politikusok.
A politikusok nem tudnak problémákat megoldani, mert nem arra tanították őket.
Nagyon kevesen gondolkoznak el azon,
hogy mi is az, ami az életüket jobbá teszi.
Pénz?
Nyilván nem. A pénzt nem lehet megenni, nem hajtja a motort.
Politika?
A politikusok csupán törvényt hoznak,
költségvetést csinálnak és háborút indítanak.
Vallás?
Nyilván nem. Az nem tesz semmit, csupán megfoghatatlan
érzelmi megnyugvást ad azoknak, akiknek erre szükségük van.
Az igazi kincs, ami nekünk embereknek a birtokában van,
ami minden elért eredményünk mögött áll:
A technológia.
Mi a technológia?
Ceruza,
ami ötleteket rögzít papíron
az autó, ami jóval gyorsabb haladást tesz lehetővé, mint a gyaloglás.
Szemüveg, ami a rászorulóknak visszaadja az éleslátást.
Az alkalmazott technológia nagyrészt az emberi jellemzők kiterjesztése,
ami csökkenti az emberi erőfeszítést, megszabadítva minket a mindennapos munkáktól.
Képzeld el, milyen lenne az életed telefon,
sütő,
számítógép
vagy repülőgép nélkül.
Minden, amit alapnak gondolsz az otthonodban,
az ajtócsengő,
az asztal,
a mosogató: mind mind technológia, technikusok leleményes munkája.
Nem pénz, politika vagy vallás.
Ezek mind hamis intézmények.
"Miért nem írsz a képviselődnek ?"
Azt mondják, írj neki, ha valamit el akarsz intézni.
A washingtoniaknak a technológia élvonalában kellene lenniük.
Az emberi tudás élvonalában,
a bűnüldözés élvonalában.
Minden olyan témában, ami az emberi viselkedést befolyásolja.
Ne írj a képviselődnek.
Milyen emberek ők, akik a munkát irányítják?
A jövő nagyon nehéz lesz...
A politikusok azt kérdezik:
mennyibe kerül?
A kérdés nem az, hogy mennyibe kerül,
hanem hogy megvannak-e az erőforrások hozzá?
És megvannak ma az erőforrásaink, hogy mindenkinek háza legyen,
mindenhol kórházat építhessünk,
iskolát építhessünk,
hogy a legjobb eszközeink legyenek a laborokban oktatásra és orvosi kutatásra.
Mindenünk megvan, de sajnos egy pénzügyi rendszerben élünk,
és abban profit van.
És mi a legfontosabb mechanizmus, ami a profit rendszert mozgatja
az önérdeken kívül?
Mi az ami biztosítja a versenyelőnyt?
A nagyfokú hatékonyság és a fenntarthatóság?
Nem. Az nem a rendszer része.
Ami a profit alapú rendszerben jön létre, még távolról sem hatékony vagy fenntartható.
Ha az lenne, akkor nem lenne multi millió dolláros üzlet az autójavítás.
Nem lenne az elektronikai eszközök
évülési ideje 3 hónap.
A bőség lenne?
Abszolút nem.
A bőség, a kereslet kínálat törvényében
valójában negatív dolog.
Ha egy vállalat tízszer annyi gyémántot talál, mint általában,
az a gyémánt mennyiség növekedésével jár,
ami csökkenti a profitot gyémántonként.
A valóság az, hogy a hatékonyság, fenntarthatóság
és bőség a profit ellenségei.
Másképpen fogalmazva:
a hiány az, ami profitot hoz.
Mi a hiány?
Eszköz, hogy egy termék értékét fenntartsák.
Az olajkitermelés lassítása áremelkedést okoz.
A gyémánthiány fenntartása magasan tartja az árakat.
Ha kell szénné égetik a gyémántokat, hogy magasan tartsák
az árakat.
Mit jelent egy társadalom számára, ha a hiány,
akár természetesen, akár mesterséges manipuláció
által létrehozva pozitívum az iparnak?
Azt jelenti, hogy a fenntarthatóság és bőség soha nem fog megjelenni a profit orientált rendszerben.
Mivel azok pont a rendszer ellen dolgoznak.
Így lehetetlen egy olyan világ, amiben nincs háború vagy szegénység.
Lehetetlen a technológiát a hatékonyabb
és produktívabb irányba terelni.
És legsajnálatosabban,
lehetetlen elvárni az emberektől,
hogy tisztességesek legyenek.
Az emberek az ösztön szót akkor használják, amikor nem tudják egy viselkedés okát.
Hátradőlnek és hiányos tudásukkal kombinálnak,
majd azt mondják:
"Az emberek ilyenek. A kapzsiság az emberi természet része.",
mintha éveket kutatták volna.
Pedig semmivel nem természetesebb, mint ruhát hordani.
Mi a problémák okait
akarjuk megszüntetni.
Megszüntetni a folyamatokat,
amik kapzsiságot, bigottságot és előítéletet szülnek,
amik az embereket egymás kihasználására sarkallja.
Megszüntetni a börtönöket. Jólétet.
Ezek a problémák mindig velünk voltak, mert mindig hiányban és cserekereskedelemben éltünk,
mindig monetáris rendszerben, ami mindig hiányt szül.
Ha megszünteted az úgynevezett durva
társadalmi viselkedés okait, kiderül,
hogy nem is létezik.
Hát nem velünk született tulajdonságok?
Nem!
Nincsen emberi természet, csak emberi viselkedés van,
és ez állandóan változott a történelem folyamán.
Nem bigottként, kapzsiként és korruptként születünk.
Ezeket a társadalomban tanuljuk meg.
A háború, korrupció, éhezések, nyomor, a szenvedés
nem fog soha egy pénzügyi rendszerből eltűnni.
Csak roppant kicsi javulásra lehet számítani.
A változáshoz át kell tervezni a kultúránkat,
értékeinket,
figyelembe véve a Föld kapacitását,
nem pedig valami politikus véleményére kell hagyni,
hogy a világ milyen legyen.
És nem is valami vallási vezetőre.
Ez a tervezés a Vénusz projekt célja.
A társadalom, amiről mi beszélünk,
mentes minden régi babonától,
börtönöktől, rendőrségtől, kegyetlenségtől és törvényektől...
Nincs szükség törvényekre,
nincs szükség olyan elavult szakmákra,
mint brókerek, bankárok, reklámszakemberek.
Eltűnnek, mindörökre!
Mégpedig azért, mert nincs rájuk szükség.
Amikor felismerjük, hogy a technológia,
az emberi találékonysággal párosított technológia
teszi az embert szabaddá és javítja életünket,
akkor azt is felismerjük, hogy a legfontosabb dolog ma
a Föld erőforrásainak intelligens kezelése.
Mert ezekből az természetes erőforrásokból nyerjük a boldogulásunkhoz szükséges anyagokat.
Amint ezt felismerjük, rájövünk,
hogy a pénz csak hátráltatja ezen erőforrások megszerzését,
mert mindennek ára van a mai világban.
Miért van ára ezeknek az erőforrásoknak?
Mert valós vagy feltételezett hiány van belőlük.
Általában nem fizetünk a levegőért és vízért,
mert olyan sok van belőlük,
hogy értelmetlen lenne árulni őket.
Tehát logikusan gondolkozva,
ha az erőforrások és a technológia, mellyel mindenünket létrehozzuk,
mint házainkat, városainkat, szállítóeszközeinket, is olyan hatalmas mennyiségben lennének jelen,
akkor nem lenne értelme árulni őket.
Hasonlóan, ha a gépesítés kellően előrehaladott lenne,
hogy megszabadítsa az embereket a munkától,
nem lenne értelme a munkahelynek.
Figyelembe véve ezeket,
pénzre sem lenne semmi szükség többé.
A végső kérdés tehát:
Van-e elég erőforrásunk a Földön, megvan-e a kellő technológiai tudásunk,
hogy egy olyan társadalmat hozzunk létre,
amiben minden, amit ma ismerünk olyan
mennyiségben lenne jelen, hogy ár nélkül lehetne megszerezni,
és nem kellene érte dolgozni?
Igen, van!
Megvannak a szükséges erőforrásaink és tudásunk,
hogy legalább minimális szinten
elérjük ezeket, olyan mértékben megemelve az emberek életszínvonalát,
hogy az emberek a jövőben visszanézve a mai civilizációnkra
csak bámulnának, milyen primitív és kezdetleges társadalmunk volt.
Amit a Vénusz projekt javasol,
az egy teljesen új rendszer,
ami a mai tudásszintünkre alapoz.
Soha nem tűztük ki célul tudósoknak,
hogy tervezzenek egy társadalmat, amiben nincsen unalmas és monoton munka,
ahol nincsenek közlekedési balesetek,
ahol az emberek olyan magas szinten élnek,
hogy nem mérgező az ételük,
ahol tiszta és hatékony alternatív energiákkal élünk.
Pedig megtehetnénk.
Az erőforrásokon alapuló társadalom
A fő különbség az erőforráson alapuló és a pénzügyi rendszer között az,
hogy az erőforráson alapuló társadalom az embereket teszi fontossá,
a jólétüket,
míg a pénzügyi rendszer annyira eltorzult, hogy az emberi értékek másodlagosak, már ha egyáltalán figyelembe vannak véve.
A létrejövő termékek egy dolog köré csoportosulnak:
mennyi pénzt lehet belőlük csinálni.
Ha társadalmi problémákkal szembesülünk, nem lehet a megoldásra pénzt szerezni és így az nem is lesz megoldva.
Az erőforráson alapuló társadalom valóban más, mint bármi amit eddig próbáltunk.
A mai technológiai szinten állva meg tudjuk teremteni a bőséget. És ez mindenki életét jobbá tenné.
Ha a technológiát széles körben használjuk, mindenhol a világban bőséget
és jólétet tudunk teremteni fenntartva a természet egyensúlyát.
Ez egy nagyon más rendszer,
amelyről nagyon nehéz beszélni,
mert a közvélemény nagyon alulinformált
a mai technológiai szintet illetően.
Energia
Napjainkban már nem elkerülhetetlen a fosszilis üzemanyagok használata.
Valójában nem kellene semmilyen szennyező üzemanyagot használnunk.
Nagyon sokféle más energiaforrás létezik.
A kormányok által favorizált alternatív energia megoldások, mint a
hidrogén, biomassza és nukleáris energia, elégtelen hatékonyságúak és veszélyesek,
és csupán a meglevő profit struktúra megtartására találták őket ki.
Ha a propaganda és az öncélú megoldások mögé nézünk
melyeket az energiatársaságok művelnek,
végtelen mennyiségű, tiszta,
megújuló energiaforrásokat találhatunk.
A nap és szélenergia elég közismertek, de ezek valódi potenciálja nincs hangsúlyozva.
A napból származó energia olyan bőséges,
hogy egyetlen déli órán több energia keletkezik,
mint a világ éves energiafelhasználása.
Ha 1%-át hasznosítani tudnánk, soha többé nem kellene
kőolajt, gázt vagy hasonlót használni.
A probléma nem az, hogy van-e energia,
hanem hogy ki tudjuk-e nyerni.
És ma nagyon sok megoldás létezik,
amivel ezt el tudjuk érni.
Ha nem lennének rákényszerítve, hogy piaci részesedést nyerjenek
a meglevő energia struktúrákkal szemben.
Szélenergia.
A szélenergiát nagyon régóta hirdetik
gyengének és a lokalizáltság miatt nem praktikusnak.
Ami egész egyszerűen nem igaz.
Az amerikai energiaügyi hivatal 2007-ben beismerte,
hogy ha az 50 amerikai államból csupán háromban teljesen begyűjthető volna a szélenergia,
azok a teljes egyesült államok területét elláthatnák energiával.
Van még a sokkal kevésbé ismert áramlási- és hullámenergia.
Az áramlási energia az óceán hatalmas áramlásaiból nyerhető.
Turbinákat telepítve kinyerhető ez az energia.
Az Egyesült Királyságban jelenleg 42 ilyen telep létezik,
melyek alapján az ország energiaigényének 34%-át fedezhetik ebből a forrásból.
A hullámenergia az óceán felszínén futó hullámok energiáját jelenti és
mintegy 80,000 TWh globális potenciállal bír.
Ez a világ energiafelhasználásának a fele, melyet fedezni tudna ez az egyetlen energia forma.
Fontos kiemelni, hogy az áramlási-, hullám-, nap- és szélenergia
nem igényel más, katalizátor energiát
nem úgy, mint a szén, olaj, biomassza és hidrogén és a többiek.
Ezzel a négy energiatípussal, amennyiben hatékonyan ki lehet őket nyerni,
örökké lehet a Földet táplálni.
Mindezek után, van még egy tiszta, megújuló energia forma, ami felülmúlja az összest.
A geotermikus energia.
A geotermikus energia a Föld belsejében levő hő kiaknázása
mely egyszerűen, víz felhasználásával elérhető hatalmas mennyiségű tiszta energiát jelent.
Egy 2006-os MIT jelentés szerint a geotermikus energia
13,000 ZJ kapacitást tudna biztosítani a világnak
melyből 2,000 ZJ könnyen kinyerhető.
A Föld összes országának energiafelhasználása jelenleg
körülbelül 0,5 ZJ évente.
Ez azt jelenti, hogy ÉVENTE 4000 évre, elegendő könnyen felhasználható
energiához juthatunk pusztán geotermikus energiát használva.
Ha megértjük, hogy a Föld hőtermelése
folyamatosan megújul, akkor láthatjuk, hogy ez az energia szinte korlátlan.
Örökké lesz!
Ezek ez energiaforrások csupán egy része az elérhető tiszta forrásoknak,
és idővel újabbakat is fogunk találni.
A legfontosabb felismerés, hogy megvan az energiabőségünk,
a szennyezés előfeltétele sőt, ár nélkül!
Mi van a közlekedéssel?
Jelenleg az uralkodó közlekedési eszközök az autó és a repülőgép.
Mindkettő túlnyomórészt fosszilis tüzelőanyagot használ.
Az autók esetében, az akkumulátor technológia, mellyel az elektromos autó
160km/h sebességre képes és 320km-t tud megtenni
egy töltéssel, már létezik,
évek óta létezik.
Azonban az olajipar által bejegyzett akkumulátor szabadalmak miatt, melyeket a piaci részesedés fenntartása miatt jegyeztek be,
a politikai és energia ipari nyomással együtt
ezek elérhetősége és kifizetődése nagyon korlátozott.
A profitérdekeltségű világunkban semmilyen indok nincs arra,
hogy minden autó elektromos
legyen tisztán működve, olaj nélkül.
A repülőgépeket tekintve,
ideje felismerni, hogy ez az utazási mód hatékonyatlan
kényelmetlen, lassú és túl sok szennyezést okoz.
Ez egy mágneses meghajtású "maglev" vonat.
A mágneses meghajtást használ.
A mágneses mezőben lebegve
kevesebb mint 2%-át igényli a repülő energiaigényének.
Nincsenek kerekei, így nem tud elkopni.
A ***ánban kiépített
vonal 576 km/h maximális sebességet produkált.
Azonban a használt technológiájuk már meglehetősen elavultnak számít.
A Vénusz projekttel kapcsolatban álló ET3 szervezet
olyan mágneses vonatot tervezett, melynek csúcssebessége (!)6400 km/h
egy mozdulatlan, merev csőben, mely haladhat földön és víz alatt.
Képzeld el, hogy kiugrasz ebédre Los Angelesből New Yorkba,
vagy Washingtonból Pekingbe 2 óra alatt.
Ez a szárazföldi és interkontinentális közlekedés jövője.
Gyors, tiszta, a mai energiafelhasználás töredékét használva el.
A mágneses technológia, a fejlett akkumulátorok és geotermikus energia korában
nem lesz szükség fosszilis üzemanyagokra.
És már most képesek lennénk erre, ha nem tartana vissza a bénító profit struktúra.
Munka.
A mai Amerika a fasizmus felé közeledik.
Megvan a saját domináns filozófiája, vallása és támogatja a fasiszta hozzáállást.
Az amerikai ipar alapvetően fasiszta intézmény.
A munkahelyed diktátúraszerű berendezkedésű.
A munka elismerését szajkózzák.
Én ezt fizetett rabszolgaságnak látom.
Úgy nevelnek fel, hogy izzadva kell megdolgoznod a megélhetésért.
Ez visszatartja az emberiséget.
Mert ha ma megszabadítod
az embereket az unalmas, futószalag munkáktól,
akkor kirabolod őket.
Az erőforráson alapuló társadalomban
a gépek szabadítják fel az embereket.
Nem tudjuk elképzelni, mert soha nem láttunk hasonlót.
Automatizálás
Ha visszatekintünk a történelemben, nagyon világosan látszik a minta:
a gépesítés átveszi az emberi munkát.
Az eltűnt liftkezelőktől a teljesen automatizált autógyárakig.
A tény az, hogy ahogyan növekszik a technológia,
annál kevésbé lesz szükség emberi munkára.
Ez komoly csapást jelent,
mely a pénzügyi rendszer hibáját mutatja.
Az emberi munka versenyezni kényszerül a technológiai fejlődéssel.
Az ipar profitérdekeltsége miatt
mindig lesznek elbocsátások a gépesítés miatt.
Amikor az ipar gépesít, a munkanap rövidítése helyett
elbocsátások vannak. Emiatt jogos a gépektől való félelem.
Egy magasan gépesített társadalomban
konzervatívan becsülve is 90%-át a mai
szakmáknak gépek fogják átvenni.
Felszabadítva az embereket a rabszolgaságból.
Hiszen éppen ez a lényege a technológiának.
Idővel, a nanotechnológiával és más magasan fejlett technológiával
nem nehéz elképzelni az időt, amikor komplex orvosi műtéteket is gépek végeznek majd.
És a múlt példáiból egyértelmű, hogy sokkal sikeresebben, mint a mai emberek.
A fejlődés útja világos, de a pénzügy rendszer,
mely a munkájából élő társadalmat követeli meg,
blokkolja ezt a fejlődést. Az emberek továbbra is csak dolgozva tudnak megélni.
Ha ez a fejlődés nem indul el,
soha nem leszünk szabadok és a technológiát mindig vissza fogják fogni.
Vannak gépeink, melyek a csatornát tisztítják, így nem az embereknek kell.
A gépekre az emberi teljesítmény kiterjesztéseként kell tekinteni.
Ezeken túl, sok mai állásnak nem lesz értelme az erőforrás alapú társadalomban.
Például bármi aminek köze van a pénzmenedzsmenthez, reklámiparhoz vagy jogi rendszerhez.
Pénz nélkül a legtöbb mai bűntény értelmét veszti.
Majdnem minden mai bűntény a pénzügyi rendszer következménye, akár közvetlenül, akár közvetve a financiális reménytelenség okozójaként.
Végül a törvények is eltűnhetnek.
Ahelyett, hogy vezessen óvatosan táblát teszünk ki nedves út esetén, oldjuk meg, hogy az autópályák ne nedvesedjenek.
Amikor egy részeg ember autót vezet,
és az autó összevissza megy,
lehetne egy rendszer,
ami alapján az autót vissza lehet kormányozni.
Törvény helyett
megoldás.
Szereljünk radart az autókra, így nem fognak összeütközni.
Az emberi törvények a felmerülő
problémák szabályozási kísérletei,
valódi megoldások helyett,
inkább törvényt hoznak.
Az USA -ban, mint a világ legprivatizáltabb, legkapitalistább országában,
nem olyan meglepő módon
a legnagyobb a bebörtönzöttek száma a világon.
A számuk egyre csak nő.
Statisztikusan nézve, a legtöbb ember tanulatlan
és szegény, kifosztott osztályokból származik.
A propaganda ellenére a környezeti hatások azok,
amelyek bűnözővé és erőszakossá teszi őket.
A társadalom mégis a másik irányba néz,
nem törődve ezzel a ténnyel.
A jogi és büntetés-végrehajtási rendszerek csak további példák,
hogyan kerüli társadalmunk
a negatív viselkedés alapvető okainak kutatását.
Milliárdokat költenek évente
börtönökre és a rendőrségre,
míg csupán a töredéke jut
szegénység elleni programokra,
ami az egyik legalapvetőbb oka a bűnözésnek.
Amíg gazdasági rendszerben élünk,
ami előnyben részesíti, sőt,
létrehozza a hiányt és nélkülözést, addig a bűnözés nem fog megszűnni.
Ösztönzés
Ha az emberek hozzájutnak az életükhöz szükséges dolgokhoz
rabszolgaság, adósság, csere és üzlet nélkül,
akkor nagyon másképpen viselkednek.
Minden amire szükséged van, ár nélkül megkaphatod
Dehát muszáj hogy legyen áruk! Mi motiválná az embereket?
Ha az ember mindent megkapna, egész nap csak napozna.
Ez a mítosz, amit hirdetnek.
A kultúránkban felnevelt embereket arra tanítják, hogy elhiggyék,
a pénzügyi rendszer ösztönöz.
Ha mindenük meglenne, miért tennének bármit is?
Elvesztenénk az ösztönző erőt.
Persze! Erre tanítják az embereket, hogy támogassák a meglévő rendszert.
Ha a pénzt kiveszed játékból, más,
nagyon más ösztönző erők kerülnek felszínre.
Amikor az embereknek megvan mindenük a napi megélhetésre,
akkor az ösztönző erők megváltoznak.
Mi van például a Holddal, a csillagokkal?
Új ösztönző erők ébrednek.
Ha festesz egy képet amire büszke vagy,
akkor örömmel fogod másnak adni, nem pedig eladni akarod.
Oktatás
A mai oktatási rendszernek egyetlen célja van: munkaerőt képezni egy adott állásra.
Az embereket specialzálják, nem pedig széles tudást adnak nekik.
Az emberek nagyon keveset tudnak sokmindenről.
Nem lehetne embereket háborúba küldeni, ha széleskörű tudással rendelkeznének.
Az oktatás ma leginkább magoltatás,
nem pedig problémamegoldó képesség fejlesztése.
Nem kapják meg az eszközöket, sem érzelmileg, sem a szakmailag,
hogy kritikusan gondolkozzanak.
Az erőforráson alapuló társadalomban az oktatás nagyon más lenne.
Társadalmunk legfontosabb célja a szellemi fejlődés
és minden egyes ember motiválása,
hogy a legtöbbet hozza ki magából.
Mert az a filozófiánk, hogy minél okosabbak az emberek,
annál gazdagabb a világ, mert mindenki hozzájárul.
Minél okosabbak a gyerekeid,
annál jobb lesz az én életem is.
Mert annál többet fognak tenni a környezetért, és benne az én életemért.
Minden, amit kitalálunk,
az erőforrás alapú társadalomban
fel lesz használva a társadalomért.
Nem lesz semmi, ami visszatartaná.
Civilizáció
Hazafiság, fegyverek, hadseregek, mind
annak a jele,
hogy nem vagyunk még civilizáltak.
A gyerekek meg fogják kérdezni szüleiket:
nem láttátok, mennyire szükség van a gépekre?
Apa, nem láttátok, mennyire elkerülhetetlen
a háború, ha hiányt teremtetek?
Hát nem nyilvánvaló? Persze a gyerekek érteni fogják,
hogy tökfejek voltunk, akiket arra neveltek,
hogy a meglevő intézményeket szolgáljuk.
Annyira visszataszító, beteg társadalom vagyunk,
hogy nem fogunk történelmet írni.
Csak annyi marad belőlünk, hogy nagy nemzetek
elfoglalták a kicsiket erőszakkal.
A történelem arról fog beszélni,
hogy a korrupt viselkedés vezetett
a civilizált világ felé.
Ami akkor lesz, ha a nemzetek összefognak.
Világ összefogás,
a közös jólétért való munka,
ahol senki sem szolgája a másiknak.
Társadalmi rétegződés nélkül,
legyen akár technikai elit
vagy bármilyen más elit.
A rétegek el lesznek törölve.
Az állam nem csinál semmit, mert nincs olyan, hogy "állam".
A rendszer, amit támogatok,
az erőforrás alapú globális gazdaság nem tökéletes,
de sokkal jobb, mint ami most van.
Soha nem érhetjük el a tökéletest.
"A világ az én országom
és jót tenni a vallásom"
- Thomas Paine, 1737-1809
Társadalmi értékeink,
melyek háborúban,
korrupcióban,
elnyomó törvényekben
társadalmi rétegződésben,
babonákban,
környezetpusztításban
és elnyomó profitorientált uralkodó osztályok alatt születtek,
a valóság két legfontosabb tulajdonságának kollektív
figyelmen kívül hagyásaként jöhettek létre.
A természet fejlődése és szimbiózisa.
A valóságban minden rendszer fejlődik,
akár tudásról,
társadalomról, technológiáról, filozófiáról
vagy bármi másról beszélünk,
minden állandó változásban van.
Amit ma "késznek" veszünk,
mint a modern távközlés és közlekedés,
elképzelhetetlen lett volna az ősi időkben.
Hasonlóan, a jövő is olyan technológiákat és megoldásokat,
társadalmi struktúrákat fog használni,
amit még csak elképzelni sem tudunk ma.
Eljutottunk az alkímiától a kémiáig,
a geocentrikus világképtől a heliocentrikusig,
démonok okozta betegségektől
a modern orvostudományig.
Nincs nyoma, hogy e fejlődés véget érne,
ennek tudatában haladhatunk
a folyamatos fejlődés
és növekedés útján.
Statikus empirikus tudás nem létezik,
hanem csak az állandóan változó rendszerekbe
való bepillantás.
Ez azt jelenti, hogy folyamatosan nyitottnak kell lennünk,
akkor is, ha ez jelenlegi hitünket, s azon keresztül azonosságunkat
veszélyezteti is.
Sajnos a mai társadalom nem ismerte ezt fel,
és a meglevő intézmények folyamatosan visszaélnek
az elmaradott szociális struktúrákkal.
Ezzel egy időben a népesség a változástól való félelemtől szenved.
Neveltetésük statikus identitást feltételez,
és a meglévő rendszer határainak feszegetése csak inzultációt
és letartóztatásokat okoz.
Ha valaki téved, azt hibásan hibának tekintik,
holott ha valaki bizonyítottan téved, az ünneplésre méltó.
Mert a belátott tévedés mélyíti el az egyén
igazi tudását.
Az igazság az, hogy nem létezik okos ember,
mert idővel minden ötlet frissül,
megváltozik vagy elavul.
Ez a vakon ragaszkodás egy hit alapú rendszerhez,
mely visszafogja az új információkat,
valójában egy szellemi materializmus.
A pénzügyi rendszer fenntartja ezt a materializmust,
nem csak az önfenntartó struktúrák,
hanem a rengeteg ember által,
akiket arra neveltek,
hogy vakon és gondolkodás nélkül fenntartsák őket,
miáltal ők maguk válnak a rend őrzőjévé.
Bárányokká, akiknek nem kell többé terelő kutya, hogy őrizzék őket.
Egymást őrzik azzal, hogy visszahúzzák azokat, akik kilógnak a sorból.
A tendencia, mely a változásnak ellenáll
és fenntartja a meglevő intézményeket
az identitás, komfort
és profit nevében,
teljes mértékben fenntarthatatlan,
csupán további egyensúlytalanságot,
elszigeteltséget teremt,
mely végül pusztításban
végződik.
Ideje ezen változtatni.
A vadászattól,
gyűjtögetéstől kezdve,
az agrár és ipari forradalmon át,
a minta előttünk áll.
Itt az ideje egy új társadalomnak,
mely hűen tükrözi mai tudásszintünket.
A pénzügyi rendszer
egy olyan korszak terméke,
amikor a hiány valós probléma volt.
A mai technológiai szinten
ez már nem releváns többé a társadalom számára.
Csakúgy, mint az aberrált viselkedés, melyet szül.
Hasonlóan, a domináns világnézetek,
mint a vallás, teljes társadalmi
irrelevanciával működnek.
Iszlám, kereszténység, júdeaizmus, hinduizmus és a többi vallás mind a személyes,
mind a társadalmi fejlődés útjában állnak.
Minden követőjüknek egy zárt világnézetet nyújtanak.
Ez a véges tudás, melyet elismernek,
egyszerűen nem helytálló egy állandóan változó univerzumban.
Mégis, a vallás képes volt
a változás szükségességét
kiölni a követőkből.
Ahol a logikát és az új információkat elutasítják
az elavult hagyományos hitekre hivatkozva.
Isten koncepciója
valójában egy módszer, hogy dolgokat megmagyarázzunk.
A régi időkben az emberek
kevesebbet tudtak arról,
hogyan működik a természet.
Így saját történeteket alkottak,
és Istent is saját képükre formálták.
Egy fickó, aki mérges lesz,
ha az emberek rosszak.
Ő fakaszt árvizet és földrengést,
mindezt Istenre fogják.
Egy gyors pillantás a vallás történetére elárulja,
hogy még az alap mítoszok is
folyamatosan változtak és fejlődtek az idők folyamán.
Például a kereszténység legalapvetőbb doktrínája,
a Jézus feltámadásában való hit.
Ez az elképzelés olyan fontos, hogy a Biblia maga mondja
"Ha Jézus nem támad fel, minden imánk é***ünk hiábavaló"
Mégis nagyon nehéz ezt az állítást szó szerint venni,
nem csak azért, mert nincs elsődleges forrás, mely erre utalna a világi történelemben,
hanem mert meglehetősen sok Jézus előtti megmentő létezett,
akik meghaltak és feltámadtak,
és így az egész kérdéskört a mitológia hatáskörébe tehetjük.
A korai papok,
mint Tortullian,
meglehetősen messzire mentek, hogy cáfolják a hitetleneket,
azt mondván, hogy a gonosz műve az összes ilyen hasonlóság.
Így írva a második században:
"Az ördög, akinek célja az igazság elhomályosítása,
az igaz megváltó eljövetelének körülményeit másolja
Megkereszteli híveit és bűneik megbocsátását ígéri
a kenyéráldozatot ünnepli, és bevezeti a kereszt jelét.
Ismerjük el hát az Ördög erejét,
aki a szentek dolgait lemásolta."
Az igazán szomorú azonban az,
hogy amikor megpillantjuk, hogy a kereszténység,
júdeaizmus, iszlám és más vallások történetei valójában nem mások mint
literális történelem,
s elfogadva annak, ami valójában is,
mint allegórikus kifejeződései több különböző nézőpontnak,
láthatjuk, hogy az összes vallásnak van egy közös vonása.
Ezt a közös vonást nagyon fontos felismerni.
A vallási hit sokkal több szétszakadást okozott,
mint bármilyen másik ideológia.
Csak a kereszténységnek 34,000 különböző irányzata létezik.
A Bibliát folyton értelmezik.
Amikor olvasod, azt mondják:
"Azt hiszem Jézus ezt gondolta. Azt hiszem Jób azt gondolta.
Ó nem! Ő ezt gondolta."
Így vannak hát a luteránusok, az adventisták, katolikusok...
Egy egyház, amely megosztott, pedig egyáltalán nem egyház.
A megosztottság ezen pontján,
mely minden vallás védjegye,
eljutunk a második alapvető hibához.
A részekben való gondolkozás
az élet szimbiózisának elutasítása.
Azon túl, hogy felismerjük, hogy minden természetes rendszer változó,
ahol a valóság minden eszméje folyamatosan fejlődik,
megváltozik vagy megszűnik;
meg kell értenünk, hogy minden rendszer valójában egy olyan kivágott darab,
amit kommunikáció miatt szeparálunk.
A természetben nincs függetlenség.
Az egész természet egy egységes rendszer, egymástól függő változókkal,
mindegyik egyben ok és okozat, csupán egészben értelmes.
Nem látod a dugót, ami beköt a természetbe,
így úgy tűnhet, mintha függetlenek lennénk..., csak egy külső szemlélő.
Viszont elvéve az oxigént azonnal meghalunk.
Elvéve a növényeket, szintúgy meghalunk. Nap nélkül
minden növény meghal.
Igenis részei vagyunk!
Valóban számolnunk kell a teljességgel.
Ez nem csak egy emberi populáció ezen a bolygón,
ez egy összetett élővilág.
Tudjuk hogy nem maradunk fent növények és állatok nélkül.
Tudjuk hogy nem maradunk fent a négy alapelem nélkül.
Ha igen, akkor mikor kezdjük igazán figyelembe venni őket?
Ezt jelenti a siker.
A siker azon múlik, mennyire jól illeszkedünk a körülöttünk levő világba.
Nagyon is tisztában vagyok vele,
hogy az unokám nem remélhet
egy fenntartható
világot, mely békés, stabil, hacsak
nem fog tudni minden ma felnövő gyermek Etiópiában,
Indonéziában, Bolíviában, Palesztínában vagy Izraelben
is ugyanazokkal az elvárásokkal rendelkezni.
Ha nem veszed számításba az egész közösséget,
nagyon komoly gondjaid lesznek.
Mai világunkban az egész világ a közösség.
És mindenkivel ez alapján kell bánni.
Nem csak az emberek közösségéről van szó,
hanem a növények, állatok és anyagok közösségéről is.
Ezt valóban fel kell fognunk.
Ez vezet az örömhöz
és boldogsághoz.
Ahhoz, ami a mai életünkből hiányzik.
Hívhatjuk ezt spiritualitásnak,
de tény, hogy örömünket leljük
az egységgel való kapcsolatban.
Ez az isteni énünk,
mely kiváltja ezt a szükségletet.
Lelked mélyén érzed,
ez egy csodálatos érzés, és tudni fogod, amikor megtapasztalod.
Nem a pénztől kapod,
hanem a kötődéstől.
"Ha kiderül, hogy az országnak nincs is ellensége,
hogyan fogunk nukleáris fegyverek
gyártását fenntartani?
Mi lesz a hadiparral,
ha rájövünk, hogy mind egyek vagyunk?
Biztos elcseszi majd a gazdaságot!
A gazdaságot, ami amúgy is csak álca!
Az lenne az igazi pofára esés.
Most már látod, miért töri le a kormány...
a feltétel nélküli szeretet ötletét." - Bill Hicks
"Úgy vélem, a meztelen igazságnak és a feltétel nélküli szeretetnek kell lenni az utolsó szónak a valóságban"
ifjabb Dr. Martin Luther King, 1929-1968
Mikor egyszer megértjük, hogy a személyi létünk integritása
teljes egészében
a környezet integritásától függ,
akkor megértjük mi a feltétel nélküli szeretet.
Míg a szeretet maga a kiteljesedés és mindenre magadként tekintés...
és te, mint a feltétel nélküli mindenség,
valójában, mi mindannyian egyszerre vagyunk mindenség.
"Ha igaz, hogy mindannyian csillagporból születtünk,
minden atom bennünk csillagporból születik,
akkor mindannyian ugyanazok vagyunk.
A kólaautomata, a cigarettacsikk az utcán Buffaló-ban
mind csillagporból származó atomokból épül fel.
Sokszor újra fel lettek használva,
pont úgy mint te és én.
Éppen ezért csak odakint is én vagyok.
Mitől kéne félni? Miért kell megnyugvást keresni?
Semmiért. Nem kell félni, azok is mi vagyunk.
A probléma ott kezdődik, amikor elválasztanak minket születéskor,
nevet adva, személyazonosságot, egyéniességet.
Elválasztanak az egységtől,
és ez az, amit a vallás kihasznál.
Az emberek sóvárognak újra az egész részévé válni.
És ők kihasználják ezt. Istennek hívják, akinek szabályai vannak.
Ez kegyetlenség.
Ezt vallás nélkül is elérheted." - George Carlin, 1937-2008
"... ha egy földönkívüli megvizsgálná az emberi társadalmak különbségeit,
elhanyagolhatónak találná őket a hasonlóságokhoz képest...
Életünk, múltunk és jövőnk a Naphoz kötődik, a Holdhoz, a csillagokhoz...
Mi emberek láttuk az atomokat, a természet köveit és az erőket,
melyek kifaragták őket...
Mi, akik a kozmosz helyi szemeit, füleit és gondolatait ***ítjük meg,
elkezdtük kutatni származásunk helyét.
A csillagpor elmélkedik a csillagokról, milliárd és milliárd atom szerveződése elmélkedik a természet
evolúciójáról, kutatva a hosszú utat, mely tudatosságához vezetett a Föld bolygón...
Legyünk hűek a fajokhoz és a Földhöz. A Földért szólunk.
Kötelességünk túlélni, a harsonák nem csak nekünk szólnak,
hanem a hatalmas és ősi kozmosznak, melyből születtünk. Mind egyek vagyunk.
Csillagpor vagyunk, mely csillagfényt arat. "Ki szól a Földért?"
- Carl Sagan, 1934-1996
Itt az ideje, hogy követeljük annak beismerését,
hogy divatjamúlt társadalmi rendünk nem működik
és egy fenntartható globális társadalmat alkossunk,
ahol mindenkiről gondoskodunk
és mindenki szabad.
Személyes hited lényegtelen,
itt az életszükségletekről van csupán szó.
Minden ember meztelennek születik,
melegségre, ételre, vízre és hajlékra van szüksége.
Minden más pótlék csupán.
A legfontosabb feladat előttünk
a Föld erőforrásainak intelligens kezelése.
Ez soha nem történhet meg igazán egy pénzügyi rendszerben,
ahol garantált a profit és az önérdek utáni törekvés
az egyensúlyhiánnyal karöltve.
A politikusok haszontalanok.
Az életünk igazi problémái technikai jellegűek, nem politikaiak.
A megosztó ideológiák
mint a vallás,
alapos mérlegelés alá kell essenek.
Feladatuk, társadalmi jelentőségük alapján.
Remélhetőleg
idővel a vallás elveszti materializmusát és babonás bázisát
és a filozófia területére kerül.
Mai társadalmunk visszafelé halad,
a politikusok folyton a védelemről és biztonságról papolnak,
nem pedig az alkotásról, egységről és haladásról.
Az USA évente 500 milliárd dollárt költ védelemre.
Ez elég lenne minden gimnazista amerikait egy négy éves főiskolára küldeni.
1940-ben a Manhattan projekt
hozta létre az első igazi tömegpusztító fegyvert.
A projektben 130,000 ember dolgozott extrém költségek mellett.
Képzeld el, milyen lenne az életünk, ha azok a tudósok
a gyilkolás helyett egy önfenntartó,
jóléti világon dolgoztak volna.
Az élet ma nagyon, nagyon más lenne, ha ez lett volna a céljuk.
A tömegpusztító fegyverek helyett
ideje valami sokkal erősebbet szabadjára engedni.
A tömegtermelés fegyverét.
Az igazi adottságunk az alkotásra való készség.
Az élet szimbiózisának megértésével felfegyverkezve,
az állandóan változó valóság által vezetve
nincs semmi, amit ne tudnánk elérni.
Természetesen kemény ellenállásba ütközünk
a meglevő hatalommal szemben,
ami nem akar változni.
Ezen struktúrák mélyén a pénzügyi rendszer húzódik.
Ahogy említettük korábban, a résztartalékra épülő banki rendszer
adósságon keresztüli rabszolgarendszer ahol
a társadalom szó szerint soha nem lehet szabad.
A szabadpiaci kapitalizmus adósságon keresztül
tartja fogságban a világot és manipulálja
az országokat, behódítva őket egy maroknyi üzleti és politikai hatalmasságnak.
A nyilvánvaló elnyomáson kívül
a rendszer versenyen alapul.
Ami lehetetlenné teszi a nagymértékű
együttműködést a közös jóért.
Így torpedózva meg bármilyen kísérletet, ami a globális fenntarthatóságra törekedne.
A pénzügyi és vállalati struktúrák már elavultak,
és túl kell rajtuk lépni.
Természetesen nem lehetünk naivak. Az üzleti és pénzügyi elit nem fogja támogatni
ezt az ötletet, mert ez hatalmuk elvesztését jelenti.
Ezért békés, de kifinomult stratégiai lépéseket kell tennünk.
A leghatalmasabb lépés egyszerű.
Meg kell változtatni viselkedésünket, rákényszerítve a hatalmi rendszert, hogy az
emberek érdekei szerint működjön. Meg kell tagadnunk a rendszer iránti lojalitásunkat.
Az egyetlen módszer, amivel a jelenlegi rendszer megváltozhat,
ha megtagadjuk a benne való részvételt,
miközben folyamatosan hangoztatjuk hibáit és korrupcióját.
Nem fogják feladni a pénzügyi rendszert
pusztán a mi terveink és ajánlásaink miatt.
A rendszernek össze kell dőlnie,
és az embereknek el kell veszíteni a hitüket a vezetőkben.
Akkor fordulópont lehet,
ha a Vénusz projektet, mint alternatívát kínáljuk fel.
Ha nem így lesz, tartok a következményektől.
A trendek azt mutatják, hogy az ország a csőd felé tart.
Nagy eséllyel az ország a katonai diktatúra felé halad,
hogy megakadályozza a lázongást és teljes a társadalmi összeomlást.
Ha az USA összedől,
minden nemzet hasonló folyamaton fog átmenni.
Jelenleg a világ pénzügyi rendszere az összeomlás szélén áll,
saját hibái miatt.
A pénzforgalmi hivatal elnöke 2003 -ban nyilatkozta,
hogy az USA nemzeti adóssága
10 éven belül nem lesz fenntartható.
Ez teljes államcsődöt jelent az amerikai
gazdaságnak, melynek a világra való hatásai elképesztők lesznek.
A résztartalékra épülő banki rendszer
lassan eléri elméleti határát a bővülésnek
és a bankcsődök, amikről egyre többet fogunk hallani, csak a KEZDET!
Ezért veri az eget az infláció,
csúcsot dönt az adósság,
és a kormány a FED-del együtt
majd megszakad, hogy újabb és újabb pénzeket bocsássanak ki a korrupt rendszert kisegítésére.
Az egyetlen lehetőség a bankok megmentésére,
ha egyre több pénzt adnak ki.
Ebből még több adósság
és infláció lesz.
Csak idő kérdése, mikor fordul majd a kocka oda,
amikor már senki nem mer több kölcsönt adni,
míg a hiányok nőnek, mert senki nem tudja a meglevőket fizetni.
Ekkor a pénz terjeszkedése megszűnik,
és soha nem látott méretű összeomlás következik,
véget vetve az évszázadnyi méretű piramisjátéknak.
Ez már elkezdődött.
Éppen ezért le kell leplezni a pénzügyi hibákat
és gyengeségeit kihasználni.
Íme néhány javaslat:
1. Támadd a banki kartellt.
A Citibank, JP Morgan és a Bank of America
a világ legbefolyásosabb irányítói a korrupt tartalékrendszernek.
Ideje bojkottálni ezeket az intézményeket.
Ha bankszámlád, hitelkártyád van náluk tedd át
a pénzed egy másik bankba.
Ha jelzálogod van, váltsd ki egy másik banknál.
Ha részvényed van, add el.
Ha nekik dolgozol, lépj ki.
Egy ilyen tömeges gesztus gyengíteni fogja
a bankok mögött álló kartellt,
Federal Reserve -ként ismert.
és felhívja a figyelmet a témánkra.
2. Kapcsold ki a TV-d.
Helyette informálódj az internet független hírügynökségi forrásaiból.
CNN, NBC, ABC, FOX és a többi előre
szűrt hírekkel traktál, amik a jelenlegi rend fenntartását szolgálja.
Ez 4 társaság uralja az összes jelentős médiát,
lehetetlenné téve az objektív tájékozódást.
Ez az Internet igazi szépsége.
A hatalom kezdi elveszteni
az irányítást a szabad információáramlás miatt.
Meg kell védenünk mindenáron,
mert jelenleg az internet egyetlen igazi szövetségesünk.
3.
Eszedbe se jusson,
és másokat is beszélj le a katonasághoz való csatlakozásról.
Ez egy elavult intézmény,
amit ma kizárólag a jelenlegi irreleváns rendszer
fenntartásáért küzd.
Az amerikai katonák Irakban nem az emberekért,
hanem az amerikai cégeknek harcoltak.
A propaganda megpróbálja velünk elhitetni, hogy a háború természetes
és a katonaság tisztességes intézmény.
Ha a háború olyan természetes,
akkor mért követ el minden nap 18
amerikai veterán
öngyilkosságot poszt traumatikus stressz miatt?
Ha katonáinkat annyira megbecsülik,
miért veteránok teszik ki a hajléktalanok 25%-át?
4.
Ne támogasd az energia vállalatokat.
Ha szeparált házban laksz,
csatlakozz le a hálózatról.
Fektess abba, hogy az otthonod
önfenntartó legyen.
Nap-, szél- és más energiafajták
most már elérhető közelségbe kerültek,
és figyelembe véve az egyre dráguló hagyományos energiát,
valószínűleg a befektetés hamar kifizetődik.
Ha vezetsz, a szükséges legkisebb autót vedd meg
és vedd fontolóra
átalakítását akár hibriddé
vagy elektromossá, vagy bármi mássá, mint a benzinmeghajtás.
5.
Utasítsd el a politikai rendszert.
A demokrácia illúziója pofátlanság.
Egy pénzügyi rendszerben nincs valós demokrácia
és soha nem is volt.
Két politikai párt létezik, mindkettő mögött ugyanazok a lobbisták állnak.
A vállalatok helyezik őket pozícióba,
a média által létrehozott mesterséges népszerűséggel.
Egy alapjaiban korrupt
rendszerben az emberek néhány évente
való cseréjének vajmi kevés hatása van.
Ahelyett hogy ebben a teljesen értelmetlen játékban vennél részt,
fókuszáld az energiád arra, hogy hogyan tudsz a rendszeren túllépni.
6.
Csatlakozz a mozgalomhoz.
Látogasd meg a www.thezeitgeistmovement.com oldalt és segíts,
hogy az eddigi legnagyobb társadalmi
megmozdulást szervezhessük meg.
Mozgósítani és fel kell világosítani mindenkit
a mostani világ korrupt rendszeréről.
felvázolva az egyetlen fenntartható megoldást
amellett, hogy minden természeti erőforrás a Földön
az emberiség közös tulajdona
és tájékoztatni mindenkit a technológia valódi fejlettségi szintjéről,
és arról, hogy hogyan lehetünk szabadok, ha együtt dolgozunk ahelyett, ha egymás ellen dolgozunk.
A döntés rajtad áll.
Maradhatsz a pénzügyi rendszer rabszolgája és nézheted a folyamatos háborúkat,
depressziót és igazságtalanságot a világban,
miközben kiengeszteled magad
a materialista szeméttel
vagy fókuszálhatod az energiád egy valódi, értelmes, holisztikus változásra,
aminek megvan a reális esélye, hogy minden ember jól éljen,
ahol senkit nem hagyunk hátra.
De végső soron, a legfontosabb változás
benned kell történjen.
Az igazi forradalom a tudatosság forradalma,
és mindegyikünknek először is le kell
győznie a megosztó anyagias zajt,
amit belénk neveltek, hogy igaz;
és felfedezni, felerősíteni a igazi belső jelet
ami az egységtudatunkból származik.
Rajtad áll.
"Amiről itt beszélünk, az az, hogy vajon lehet-e
az emberi elmét radikálisan átalakítani.
Hogy ne fogadjuk a dolgokat...
hanem megértsük őket,
hogy darabjaira szedjük szét, hogy szíved és lelked beleadd, hogy megértsed.
Hogy másképpen éljünk.
De ez rajtad áll, nem máson.
Mert nincsen tanár,
tanuló,
nincsen vezető,
nincs guru,
nincs mester, nincs megmentő.
Te magad vagy a tanár, a tanuló, te vagy a mester, a guru, a vezető
te vagy mind!
Megérteni
egyet
jelent az átalakulással." - J. Krishnamurti