Tip:
Highlight text to annotate it
X
- Imádok az lenni, aki vagyok.
- Egy "hihetetlen" élete. Ronaldasztikus! Már 25 évesen a futball hírességek csarnokában.
- Több, mint 120 millió találat a Google-ben. Több, mint 1 millió eladott Real Madrid mez kevesebb, mint egy év alatt.
- Ez egy világpremier. Kizárólag ez a csatorna
- mutathatja be a futballtörténelem legdrágább játékosának életét.
- Cristiano Ronaldo. Ki más? Ő az egyik "hihetetlen".
- Ezaz, nem túl nehéz.
- Egy naranccsal?
- És egy kupakkal?
- Gyertyával?
- És mi a helyzet egy pár zoknival?
- Most pedig Cristiano Ronaldo bemutatása következik!
- Ne sírj, rendben?
- A nevem Cristiano Ronaldo, és egy futballista vagyok. Ez vagyok én.
- A világ tetején vagyok. Most? Halhatatlan akarok lenni.
- Milyen kicsi! Cristiano Ronaldo
- Hé Dani, mit gondolsz erről a kölyökről?
- Ez én vagyok, három hónaposan. Így van. Nézz rá erre a srácra.
- Igen. Csodálatos teremtmény. Nagyszerű ember lesz belőle.
- Már most egy aranykarkötő van a csuklóján. Ahh! Félelmetes.
- Pont olyan, mint te. - Teljesen.
- Focista lesz, mint a nagybátyja.
- Én is ilyen voltam. Sokat sírtam. Ne aggódj.
- Szia.
- Ne!
- Ne!
- A másik mindig elfut.
- Gyere.
- Gyere ide.
- Tiszta őrült.
- Gyerünk be!
- Befelé!
- Ne! Ne menj ki! Ne menj ki!
- Befelé. Gyerünk.
- Két lánykutya van a szomszédban, ő meg állandóan oda megy...
- Nem megy el a kocsi háta mögül.
- Befelé.
- Kezdődhet a show.
- Reggel 8:30 van.
- Az edzés csak 10-kor kezdődik. De korán mész.
- 10:30.
- Miért mész ilyen korán?
- Mert szeretek korábban menni. Másfél órával a kezdés előtt. Nem szeretek rohanni.
- Sosem tudhatod, hogy mondjuk dugóba kerülsz-e.
- Jobb, ha bebiztosítod magad, így nem fogsz elkésni...
- Látod? Egy kis dugó.
- Néhányan eleinte meglepődtek, hogy ilyen korán láttak megérkezni.
- De mindig ilyen voltam. Manchesterben sem volt ez másképp.
- Néha, amikor ideérek, még az öltözőkért felelős srá*** sincsenek itt.
- De... Ez egy szokás. A korai kelés. Én szeretem. Korán fekszel, korán kelsz. Néha...
- Megfelel?
- Csodák nincsenek, igaz?
- Korán reggel...
- Nem rossz...
- És egy naranccsal?
- Melyik a legnehezebb trükk?
- A legnehezebb? Ez...
- Lássuk, hogy meg tudom-e csinálni...
- Ez a legnehezebb.
- És egy kupakkal?
- És az üveggel?
- Sokat gyakorolod ezt, amikor egyedül vagy?
- Amikor fiatalabb voltam, akkor így volt.
- Szerettem nézni, ahogy mások csinálják, és én is becsatlakoztam hozzájuk.
- Valahol el kell kezdeni.
- Hogy emlékszel a madridi bemutatásod napjára?
- Mozgalmas volt.
- Emlékszem, hogy reggel érkeztem, és kicsit fáradt voltam. Forróság is volt.
- A Bernabéuba megyünk, igaz?
- Igen.
- Még sosem jártam ott.
- A stadion arra van.
- Csináld a képet. Csináld a képet.
- Köszi, köszi.
- Várj!
- Ne rohanj. Nem kell sietni.
- Az egész napom be volt táblázva.
- A hotelbe mentem. Gyorsan át kellett öltöznöm, rohanni kellett a bemutatásra. Az interjú, a fotók...
- Rendkívül mozgalmas nap volt.
- Hadd hívjam fel édesanyámat, Zé.
- Beszéltél édesanyáddal?
- Mindenkivel beszéltem. Édesanyámmal, testvéreimmel... Mindenkivel.
- Szia Maria! Minden ok?
- Most megyek a stadionba.
- A mai nap egy kicsit nyugisabb, nem?
- Meg sem közelíti azt. Minden csendes.
- Az egy különleges nap volt nekem és nekik is.
- Tudni akartam, hogy mi a helyzet Portugáliában, és mit írtak rólam a lapok.
- Mi a helyzet? Írtak valamit az egészről?
- Ó, igen?
- Ok.
- Most megyek a stadionba.
- Amikor megérkeztél aznap. Láthattad a rengeteg embert. Mire gondoltál?
- Azt hittem, meccsnap van.
- Azta! Csak nem meccs lesz?
- Igazából egyáltalán nem számítottam erre...
- Rengeteg ember egy játékos bemutatására... Egyáltalán nem vártam...
- Amikor a Sportinghoz mentem, Madeirát cseréltem le Lisszabonra.
- Mindig futballista akartam lenni.
- Érezted, hogy van benned valami különleges?
- Igen. Amikor elkezdtem játszani... Éreztem. Mindig tudtam, hogy más vagyok, mint a többiek.
- Miért?
- Nem tudom... Talán sokkal célratörőbb voltam.
- Már olyan fiatalon Lisszabonba mentem... 11 évesen...