Tip:
Highlight text to annotate it
X
Jones: Üdvözöllek a YouTube Szimfonikus Zenekar
harsona-mesterkurzusán!
A nevem Katie Jones,
és a Londoni Szimfonikus Zenekar
harsona társ-szólamvezetője vagyok.
Az első szemelvény, amelyről ma beszélni fogunk,
Wagner "A valkűrök lovaglása" című műve
"A walkür" című operájából.
Én magam is ezt a darabot kaptam a meghallgatásokon,
iskolás koromtól egészen professzionális karrieremig.
Wagner az egyik első zeneszerző, aki a harsonát
dallamos kontextusban alkalmazta,
nem csak amolyan kiemelt vagy énekkari formában.
Akkor hát néhány gondolat a szemelvény megközelítéséről.
Lehetőleg több felvételt is hallgass meg.
Figyeld meg, hogy a harsona
hogyan illeszkedik a teljes hangszerelésbe.
A vonósoknak rengeteg rohanó tizenhatodos szakaszuk van
ebben a zeneműben,
úgyhogy nincs lehetőség semmilyen mozgásra,
vagy vibratóra a mi dallamunkban.
Tarts erős, teljes hangot,
de ne legyen rideg vagy kemény,
és hangsúlyozd ki alaposan a mélyebb tizenhatodot,
mert különben az nem jön át a hangszerelés mellett.
[A valkűrök lovaglása]
És ha szeretnéd tudni, hogyan próbálhatod meg
és hogyan javíthatod ennek az eljátszását,
vagy esetleg azt a módot, ahogyan én játszottam, akkor
próbáld még jobban felosztani a ritmust.
Próbáld az egészet tizenhatodokban játszani.
Például...
[tizenhatodokat játszik]
Úgy, hogy a ritmus -- meggyőződsz róla,
hogy igazán gyorsan mozgatod a tolócsövet
a pontozott nyolcad és a tizenhatod között.
Ezt a dallamot elpróbálhatod 3/4-es ütemmutatóval is.
[A valkűrök lovaglását játssza 3/4-ben]
És ez egy másik hangra
helyezi a hangsúlyt a szólamban,
amitől tényleg hallhatóvá válik, hogy a dallam hogyan mélyül.
Ha problémát jelent a tolócső és a nyelved
koordinációja, próbáld először nagyon lassan,
csak kilélegezve a hangszeren át,
vagy megpróbálhatod áténekelni rajta.
Például... [ritmikus fújás]
Ezzel biztosítod, hogy már a hangok elején
használsz levegőt,
és a nyelved pontosan a gombon van.
A következő szemelvény, amelyről beszélek,
Berlioz "Magyar indulója" a "Faust elkárhozása" című műből.
Berlioz szemmel láthatóan már megírta
ezt a "Magyar indulót",
mielőtt belefogott volna a "Faust elkárhozásába",
és ez az oka annak, hogy a "Faust elkárhozását"
már a kezdetektől játszották Magyarországon.
Nos, Berlioz a zenemű keletkezésének idején
Franciaországban kisebb harsonákat használt volna,
mint Németországban,
és valószínűleg kisebbeket, mint amekkorán Te most játszol.
Néha jó lehet Berliozt egy kisebb
hangszeren játszani.
Én ezt tettem a "Fantasztikus szimfóniával"
nemrég, idén nyáron.
Noha Berlioz láthatóan
nem volt az altharsona nagy kedvelője,
mondván, hogy a leghozzáértőbb zenészek
a tenorharsona hangjait játsszák,
és jobban is kedvelte a tenorharsona hangját.
Ez a szemelvény végig a felosztásról szól.
Arról, hogy ne késsünk le a szorosan sorakozó hangokról,
és hogy nagyon figyeljünk a hangolásra,
a félhangok és az egész hangok
közötti különbségekre.
[Magyar induló]
Ezt a darabot is,
ugyanúgy, ahogyan a Wagner-darabot,
kiragadhatod a ritmikus kontextusból.
Ez igazán jól megvilágítja, amit már említettem,
a félhangok és az egész hangok
közötti különbségeket.
Próbáld meg például ebben a ritmusban játszani.
[lassabb ritmus]
Két tizenhatod, majd egy nyolcad.
És ugyanezt a ritmust teljesen meg is fordíthatod --
nyolcad, majd két tizenhatod --
vagy játszd az egészet egy triola formájában.
És ez arra jó, hogy megvilágítsa,
ha Te -- vagy bárki -- nem jól hangol.
Természetesen én is használtam ezt a módszert a mai előadás
gyakorlása során is.
Igazán hallanod kell a zenekar többi részét is
az egész szüneteid alatt.
Mindig bonyolult egész szünetekkel játszani egy szemelvényt.
Okvetlenül folytasd gondolatban a lüktetést.
Még szeretnék néhány szót szólni
a Ferdinand David-darabról.
A darabnak számos kiadása létezik,
és a ritmusok némiképp vitatottak.
Kérlek, közöld a videódban, hogy melyik kiadást használod,
csak hogy tisztában legyünk vele.
Ez a darab lehetőséget biztosít, hogy megcsillogtasd muzikalitásodat,
hogy valami izgalmasat mondj.
Ne feledd, minden zene vagy valahová tart,
vagy valahonnan jön.
Szükséges, hogy a kíséretet halld a fejedben,
mert biztos vagyok benne, hogy nem lesz kíséreted.
És ha gyakorolsz, ezt a darabot ne csak eljátszd
az elejétől a végéig.
A nehezebb ütemeket emeld ki a kontextusból,
és gyakorold őket elkülönítve,
esetleg a ritmusokat váltva,
hogy megtanuld másképp hallani a dolgokat.
Namármost, az utolsó szemelvény, amelyről ma beszélünk,
Schumann 3. szimfóniája.
Én ezt mindig inkább altharsonán szeretem játszani,
de ha nincs ilyened, nem jár negatív következménnyel,
ha tenorharsonán játszod.
Schumann láthatóan ihletet merített
a Rajna mentén látott jelenetekből,
amikor Harmadik szimfóniáját írta,
különösképpen a negyedik felvonásban,
amely állítólag a lenyűgöző kölni dómot írja le.
Ez igaz lehet, mert az 1800-as években,
a harsonákat gyakran használták szakrális zene ábrázolására
kórus jelleggel.
A harsonaszekció összes különálló része
többé-kevésbé egy hangtartományban van,
és az uralkodó harmóniát
a harsonaszekció foglalja magába.
Nyilvánvalóan a saját hangterjedelmedre kell figyelned,
de ha majd bekerülsz a zenekarba,
nagyon kell majd figyelned a szekció többi tagjára,
illetve, hogy a kóruson belül hol helyezkedik el a Te hangod.
Ezt a szemelvényt olyan egyenletesen játszd, ahogy csak tudod.
A hangokat tartsd ki teljes hosszukban,
mielőtt megmozdítanád a tolócsövet.
És próbálj nem a magas Eszre koncentrálni.
Nem az a szólam csúcspontja.
[Schumann 3. szimfóniája]
Ha ezt a darabot kell eljátszanom,
vagy Mozart Requiemjének Tuba Mirum tételét,
mindig sokkal lassabban próbálom játszani őket
gyakorlásként, mint
ahogyan majd játszanom kell őket,
és halkabban is, mint amennyire
a zenekarban kell majd őket játszanom.
Ez kiemel a kényelmi zónádból,
és ha egyszer bekerülsz a zenekarba,
remélhetőleg egyszerűbb lesz majd.
Köszönöm, hogy megnézted a YouTube Szimfonikus Zenekar
mesterkurzusát.
Remélem, az elmondottaknak legalább egy kis részét
hasznosnak találtad a meghallgatásaidra való felkészülésben.
Nagy örömmel fogom nézni a videókat
a közeljövőben,
és sok sikert a jelentkezéshez.