Tip:
Highlight text to annotate it
X
0:00:00.000,0:00:11.740 DIANA DOHERTY: Szia,
a nevem Diana.
A Sydney-i Szimfonikus Zenekar tagja vagyok, oboán játszom.
Jelenleg a Sydney-i Operaház koncerttermében vagyunk, és
a YouTube Szimfonikus meghallgatásra kijelölt
szemelvényekről szeretnék beszélni.
A szemelvény, amiről beszélni fogok, az Richard Strauss Don Juanjának
gyönyörű szólója.
Néhány dolgot szeretnék kiemelni, mielőtt eljátszanám.
Először is ne aggódj
az oktáv felütés miatt.
Ez egy alsó D.
Szerintem segíthet, ha elképzeled, ahogyan a zenekar
játszik, mielőtt belépsz.
A mű hasonlít egy gyönyörű velencei gondolás dalra, ami magával sodor,
képzeld el, ahogyan suhansz előre.
Szerintem ez majd segít, hogy készen állj a levegővel.
Majd a negyedik ütemben -- ami egyébként az oldalon a hetedik --
ott van egy kis ütemelőző.
Szeretem, amikor ilyenek vannak az ütemben.
Ez már szinte hagyomány, hogy -- főként elsőre -- hogy egy kicsit
visszahúzódunk és igazán [dúdol], igazán m-m-m
olyanná tesszük, mint egy kis ölelés.
Szerintem ez egy gyönyörű pillanat.
Ez a jelenet igazából háromszor jön elő a részlet folyamán,
ezért szeretném, ha figyelnél rá, hogy minden egyes alkalommal
amikor következik, próbálj meg egy apró, finom kis
különbséget belevinni.
A következő, amit kiemelnék, az a 28. ütemben látható
crescendo utasítás.
Ez a crescendo körülbelül hét ütemen keresztül tart.
Az elején nem igazán egyértelmű, hogy milyen dinamikával
kell indítanod.
Tégy magadnak egy szívességet, és a G-nél pihentesd a dinamikát,
hogy így el tudd kezdeni a crescendót
a B-n szépen finoman, és hogy megfelelő mozgástered legyen a crescendóhoz.
De még ezen a hosszú crescendón belül is
van lehetőséged egy kicsit visszavenni, majd még több crescendót belevinni.
Ez kelti azt a benyomást, hogy folyamatosan építed fel, hiszen
a legkevésbé sem akarjuk, hogy a
crescendótól olyan erős legyen, hogy erőltetett lesz a hang.
Legyen végig dallamos, melengető és zengő.
A következő pont, amiről szeretnék beszélni, az a 44. ütem.
Itt kezded ezt a szép ellenszólamot
a klarinétszóló mellett.
Nagyon fontos kiemelni, ez nem a te szólód, ez a klarinét szólója.
Tehát ismételten, ha tudod, próbáld elképzelni
a zenekart körülötted, amint a darabot játssza.
Ez egy remek példa erre.
Végezetül azt emelném ki a részlettel kapcsolatban, hogy
egy történetet kell elmondania.
Szerintem kell, hogy legyen benne egy narratív elem.
Ami igazán gyönyörű ennek a szólónak az eljátszásában, az
az, hogy belevihetsz nagyon finom kis személyes hajlításokat
ebbe a leírásba.
Így ezt a szólót gyönyörű dolog eljátszani.
Szeretem, ha a tempó minimum 50, de ismételten:
szerintem megengedett a rubato, ha biztos vagy benne, hogy az
ütemérzékelésed mindvégig tiszta.
Egy csodás legato szintén jó lehet.
Intonáció, mindig jó ötlet.
Játsszunk Don Juant!
0:03:37.270,0:05:50.660 [játszik az oboán]