Tip:
Highlight text to annotate it
X
Plútó: Bolygó-e vagy sem? Mielőtt erre választ kaphatnánk,
tisztáznunk kell, mi is egy bolygó igazán. Ehhez pedig vissza kell mennünk az ógörögökhöz,
akik a Merkúrt, Vénuszt, Marsot, Jupitert, Szaturnuszt, Holdat és Napot hívták bolygónak,
azaz bármit, ami fényes volt, és vonult az égen. Ez sajnos elég gyenge kezdés volt, mivel
egyrészt nem számították bele a Földet, másrészt nagyon különböző dolgokat vett egy kalap alá.
Persze ők nem tudhatták, mennyire más a Hold és a Szaturnusz, elvégre
a technlógia, amit használniuk kellett, eléggé korlátozott volt.
Évezredekbe telt, mire a szorgos hollandok el nem készültek az első teleszkópokkal,
és a csillagászat sokkal érdekesebb lett. A csillagászok immár magabiztosan átrendezhették
a Naprendszert (egy elegáns tudományos áttörés, ami ellen kizárt, hogy bárkinek is
kifogásai lehetnek) és át is csoportosították: a Nap és a Hold lekerült a bolgyók listárájól,
és helyettük felkerült a Föld. Bolygó ekkor az volt, ami a Nap körül keringett.
Telt-múlt az idő, fejlődtek a teleszkópok, és minden egyes évszázaddal együtt járt
egy új bolygó felfedezése. Így jutottunk el az ismerős Naprendszerig:
kilenc bolygó, egy csillag körül. E modellt elnézve, joggal kérdezheti az ember:
miért akarják a csillagászok ejteni a Plútót? A probléma az, hogy az efféle tankönyvi képek
hazudnak. Vagy legalábbis félrevezetők. Azt sugallják, hogy a bolygók mérete,
illetve a köztük levő távolság kábé megegyezik, de a valóságban ez a legkevésbé sincs így.
Íme, kedves Földlakók, a mi édes otthonunk, mellette pedig a Jupiter, méretarányosan.
Jóval nagyobb, mint azt sejtenénk. Ha tehát fogjuk ezt az ábrát, és korrigáljuk
az arányokat, így fog kinézni. Mármost, hacsak nem teljes képernyőn,
nagy felbontásban nézed ezt a videót, a Plútó talán nem is látszik.
A méretbeli különbségek tehát hatalmasak, a Plútó pedig messze a legkisebb.
Nemcsak a többi bolygónál, de több holdnál is: a Triton, az Europa, a miénk, az Ió, a Kallisztó,
a ***án és a Ganümedész is nagyobb. Ráadásul nemcsak a méretek,
a távolságok is bajosak. Gondolj csak bele: ha a Jupiter ennyire közel lenne a Földhöz,
nem csak egy pont lenne az esti égbolton, hanem jóformán maga az égbolt.
Vagyis bizonyára nagyon messze van, ami pedig jócskán megnehezíti az arányos ábrázolást.
Ha a Merkúr és Plútó közti távolságot egy papírlap hosszára vetítjük, akkor
a gigászi Jupiter akkora lenne, mint egy poratka, a Plútó pedig egy baktérium.
De tudjuk, hogy nem a méret a lényeg, és csak ezért nincs okunk, kizárni szegény Plútót,
amint azt a Plútóvédők is hangoztatják. Ahhoz, hogy megértsük, mi is a Plútó igazán,
egy olyan bolygót kell megvizsgálnunk, amiről nem is hallottál: a Cereszt.
1801-ben a csillagászok találtak egy új bolygót a Mars és Jupiter közt tátongó ürességben.
Apró volt, de ők így is szerették, és elnevezték Ceresznek.
A rákövetkező évben találtak még egy bolygót ugyababban a térségben -- ő lett Pallasz.
Még egy pár évre rá előkerült a harmadik: Júnó, majd mit ad Isten, egy negyedik: Veszta.
Így a gyerekek évtizedeken át magolták naprendszerünk tizenegy bolygójának nevét.
De aztán a csillagászok egyre több és több efféle objektumot találtak, és egyre kevésbé
szívesen hívták őket bolygónak, mert sokkal inkább hasonlítottak egymásra, mint más bolygókra.
Így bevezettek egy új kategóriát: kisbolygók, a kisbolygóövben. Az apró bolygókat így
átcsoportosították, ezért nem hallottál róluk. Aminek örülhetsz is, mivel mára már
több százezer kisbolygó létezéséről tudunk, amit lássuk be, nem volna túl fair elvárni
egy iskolástól, hogy mind megjegyezzen. Szóval, Plútó. 1930-ben fedezték fel,
mint kilencedik bolygót. Az első becslések szerint akkora volt, mint a Neptunusz, de idővel
rájöttek, hogy jóval, jóval, jóval kisebb. Ahogy pedig a Plútó zsugorodott, a csillagászok
újabb és újabb hasonló objektumokat találtak a környékén.
Ismerős a történet? Míg a gyerekek kilenc bolygóról tanultak,
egyes csillagászok kezdték kétségbe vonni a Plútó létjogosultságát a listán, mivel
nemcsak hogy sokkal kisebb volt, mint hitték, de az is kiderült, hogy jobbára jégből van,
akárcsak az a sok-sok kis bigyó, amit a Naprendszer peremén, a Plútó környékén találtak.
De még ezt is a szőnyeg alá söpörhetnénk, amíg senki nem talál egy, a Plútónál nagyobb hógólyót.
Márpedig pontosan ez történt 2006-ban, amikor is felfedezték az Eriszt. Így aztán
ismét átcsoportosították a Naprendszert, és ezek az objektumok, a Plútóval együtt
a Kuiper-övnek nevezett zónába kerültek. Ez hát a Plútó története: egy félreismert
bolygó, ami végül meglelte igazi otthonát -- pont, mint a Ceresz. De ez a történet
nem is annyira a Plútóról szól, mintsem arról, mennyire homályos a bolygó fogalma.
Az első négy bolygó semmiben sem hasonlít a külső négyre, így már ezeket is kissé
fura egy latba venni. Sokan nem is teszik, hanem különválasztják őket föld-szerű
bolygókra és gázóriásokra. Ráadásul most, hogy a teleszkópjaink
kilátnak a Naprendszeren kívülre, és találtunk csillagközi bolygókat, amik nem keringenek,
vagy barna törpéket, amik elmossák a határt a csillag és bolygó definíciója közt,
a "bolygó" szó egyre kevésbé használható. Ahogy az univerzumról szerzett tudásunk
gyarapodik, úgy ez a szó is mindig mást fog jelenteni -- vagy egy nap talán semmit sem.
De addig is, a jelenlegi legjobb felosztása Naprendszerünknek:
egy csillag, nyolc bolygó (ebből négy föld-szerű, négy gázóriás)
a kisbolygóöv, és a távoli Kuiper-öv, benne a Plútóval.