Tip:
Highlight text to annotate it
X
Helló, a nevem Helmut Mebert.
40 éve hegedülök a Berlini Filharmonikusokkal, és
szeretnék egy kis segítséget és tippeket adni Neked.
Beethoven 9. szimfóniájának adagiójával fogunk foglalkozni.
A fúvósok ezzel egy időben játsszák a témát.
Az adagio azt jelenti: nyugodtan,
és a fúvós hangszerek bensőséges és kiszámítható nyugalommal játsszák.
Ennek a nyugalomnak végig kell kísérnie minket,
de közben mi adjuk a fő téma köré a díszítő motívumokat,
amelyek inkább kis hangértékekből állnak.
Ez nem vezethet
növekvő nyugtalansághoz,
lázas iramhoz, és különösen nem vonóváltásokhoz és keresztvonásokhoz,
mindennek lágynak kell maradnia. 0:01:15.400,0:01:17.9200:01:17.920,0:01:22.680 A helyes piano dolce hang eltalálásához
ami nem igazán halk,
hanem inkább "dolce", édes,
a pontos megközelítés érdekében azt javaslom, hogy
először egyszerűen vezessük a vonót egy egészséges forte felé,
♪ (eljátssza)
azután csökkentsd a vonó nyomását,
csökkentsd a sebességét,
a vonó még így is rezeg, és árad a hang.
Pontosan így kezdődik.
A kezdeti ütemelőzőhöz
a vonó a húron van,
♪ (eljátssza)
nem a levegőben,
♪ (eljátssza)
hanem rajta, épp a húr felett.
Tehát amikor jól eltaláltad hangot,
az akusztikai színt, ami megfelel a gyakorláshoz,
akkor kezdheted.
♪ (eljátssza)
Itt tehát máris két dolgot fedeztünk fel,
az első ütemtől a másodikig,
hogy a vonóváltásoknak szinte némának kell lenniük,
mintha legato lenne. Akárhogy is, a következő nem történhet meg:
♪ (eljátssza)
Mert ez ellentmondana a karakternek.
Tehát ilyen finoman: 0:02:37.000,0:02:40.2800:02:40.280,0:02:41.760 Itt valami érdekes következik,
egy apró harmóniai csavar C-ről Ciszre.
Valahogy így... Most eltúlzom...
♪ (eljátssza)
ez persze túl sok.
Talán a legjobb egy kicsit kiemelni,
érdekessé tenni.
Így
♪ (eljátssza)
Ez teljesen elegendő...
és ez a leereszkedő ív máris újra nyugodt.
♪ (eljátssza)
Ismét felfelé ível.
Itt én az E-ről az F-re mennék a második pozícióban az első ujjammal,
és aztán ott maradnék.
♪ (eljátssza)
Ez a felfelé haladó ív,
amely eddig nyugodt volt,
valami izgalmashoz vezet,
♪ (eljátssza)
és egy olyan ütem jön, ahol ez lesz a vezető szólam
♪ (eljátssza)
és e körül játsszák a díszítést.
♪ (eljátssza)
Így mindent beleadunk, hogy egy kissé hangsúlyossá tegyük,
de persze ne túlzottan. Mindig azt mondom,
hogy egy kicsit közelítsd meg, azután a másodikra haladva,
♪ (eljátssza)
majd a harmadikra...
♪ (eljátssza)
Így amikor megérkezünk,
♪ (eljátssza)
így hangozzék, ne máshogy.
Így ebben a műveletben a a diminuendo váltakozik.
Itt nagy előnyünkre van, hogy 0:04:18.800,0:04:23.4000:04:23.400,0:04:27.800 megengedhetünk magunknak egy nagyobb ívet, mintha crescendo lenne,
majd ismét lecsökkentjük a diminuendóhoz.
Ha lehet, el kell érned a vonó felső részét vagy csúcsát.
Az is előnyös, hogy
♪ (eljátssza)
ennek az utolsó, különálló tizenhatodnak nincs jelentősége,
ez a diminuendo vége.
És ennél a pontnál előnyünkre van,
hogy még van terünk a feljövő crescendóhoz.
♪ (eljátssza)
Eddig voltak az izgalmas kiemelések,
most már csak a lenyugvás következik,
egy teljesen átlagos B-dúr. 0:05:03.720,0:05:06.9200:05:06.920,0:05:10.000 Ekkor ismét elérjük a nyugalmat.
Éppen ezért megpróbálom összefüggésében bemutatni.
♪ (eljátssza)
Ez volt az első rész.
Néhány további általános tanács a gyakorláshoz.
Gyakran van sok hangunk de csak egy vonónk.
Sokszor hallod, hogy a gyors szakaszokat lassan gyakorold,
de figyelj arra is, hogy a lassú szakaszokat is lassan gyakorold,
mert a gyakorlás során kénytelenek vagyunk
♪ (eljátssza)
nagyon rövid húzásokkal gyakorolni.
Amikor a tempóban játszunk, könnyebb lesz a számunkra,
mert ezután minden gördülékeny lesz,
♪ (eljátssza)
és benne van ez a könnyed finomság a kellő nyugodtsággal együtt.
Nézzük a második részt egy rövid átmenettel.
♪ (eljátssza)
Itt is hangsúlyozhatjuk kissé a szakaszt,
♪ (eljátssza)
de azután gyorsan lazítsuk el ismét.
♪ (eljátssza)
Tehát,
♪ (eljátssza)
És figyelj,
hogy ne túlozd el ezeket a kicsit hangsúlyozó karaktereket.
Helytelen, és halálosan unalmas ha mindent úgy játszol,
♪ (eljátssza)
mintha ez egy etűd lenne.
Mármint amikor azt kérem, hogy játssz
harmonikus vagy érdekes fordulatokat, akkor valamit fel is kell mutatnod.
Ezután az ütem után hirtelen minden megváltozik.
Ide érkezünk
♪ (eljátssza)
és elérünk ezekhez a hármas kötőjeles hangokhoz.
Itt a karakter is változik.
Valahogyan.
Nem tudod, hogy a harmónia milyen irányban folytatódik.
♪ (eljátssza)
Ez azt jelenti, hogy itt megmutathatod, hogy nem rögtön ezt játszod szó szerint,
♪ (eljátssza)
hanem inkább
♪ (eljátssza)
vissza is tudsz venni egy kicsit.
♪ (eljátssza)
Még egy kis finomságot is belevihetsz azzal, ha visszaveszel.
Tehát újra innen,
♪ (eljátssza)
crescendo
♪ (eljátssza)
és lenyugvás.
♪ (eljátssza)
Itt lenyugszik a diminuendo.
A diminuendót alapvetően kétféleképpen lehet megcsinálni.
A vonó tempójának csökkentésével,
ez tehát forte diminuendo lesz,
♪ (eljátssza)
de meghagyhatom a vonó sebességét,
és akkor a vonónyomást csökkentem.
Tehát a forte diminuendo így lesz
♪ (eljátssza)
majd újra.
♪ (eljátssza)
Ennek az az előnye, hogy
a pihentetés jobban működik, ez olyan, mint egy kilélegzés.
Szerintem a diminuendónak ez a formája is megfelelő lehet, miközben játszunk,
♪ (eljátssza)
így a hang szabadon visszhangzik. 0:09:07.760,0:09:10.0800:09:10.080,0:09:12.200 Ami most jön,
az egy nagy ív,
sok legatóval a húrokon,
amihez nyugalom kell,
habár a triolák viszonylag gyorsan mozognak
úgy kell mozogni, mint egy gumiszalagon
♪ (eljátssza)
Még egyszer megpróbálom.
♪ (eljátssza)
Most jönnek a hangsúlyok,
semmi esetre se nyomd meg a hangsúlyokat,
♪ (eljátssza)
hanem a hangsúlyt is
a sebesség növelésével add hozzá,
hogy amikor ide érkezünk,
♪ (eljátssza)
csak így szóljon.
♪ (eljátssza)
Ez egyfajta rugalmas kifejezést ad.
Ismét tehát innen --
♪ (eljátssza)
ismét ezzel a szép diminuendóval.
Így megy tovább.
♪ (eljátssza)
És most jön egy crescendo a második ütemben.
Sokszor elkövetjük azt a hibát, hogy ezt túl hamar hajtjuk végre.
A crescendo azt jelenti, hogy az elején halkan, majd egyre hangosabban,
de nem túl hangosan.
A crescendót tartogassuk a végére.
Elnézést.
♪ (eljátssza)
És most némi türelmetlen hangsúly.
♪ (eljátssza)
Még valami a keresztvonásokról.
Ez
♪ (eljátssza)
amiről az elején beszéltünk, hogy nem hangozhat mereven,
annak ellenére, amit mutatni akarunk,
nagyon finom keretek közt kell maradnia.
Gyakran elkövetjük azt a hibát a húrok keresztezésénél vagy váltásánál,
hogy túl nagy az amplitúdó, ahogyan én nevezem.
Így játszani
♪ (eljátssza)
nem szükségszerű.
Ha dupla lefogással kezdesz,
♪ (eljátssza)
kisebb amplitúdó
♪ (eljátssza)
és teljesen elegendő.
És így még könnyedebbé is válik.
♪ (eljátssza)
Sokkal jobb, mint
♪ (eljátssza)
ami a zene karaktere ellen dolgozik.
Rendben, szóval most innentől a végéig
♪ (eljátssza)
és épp itt, ez a hajlítás nagyon hosszú, felosztjuk
és ismét ügyelj,
hogy ne hangsúlyozz a vonóváltások alatt 0:12:01.880,0:12:03.0000:12:03.000,0:12:03.920 tehát semmi esetre se
♪ (eljátssza)
Ez teljesen rossz.
Ez diminuendo,
tehát az ív első hangját halkabban kell játszani, mint az azt megelőzőt,
mintha össze lennének kötve.
♪ (eljátssza)
Tehát,
♪ (eljátssza)
Remélem,
hogy a tanácsaim hasznosak voltak, jó szórakozást a gyakorláshoz!