Tip:
Highlight text to annotate it
X
A TÁRGYAINK TÖRTÉNETE PROJEKT ÉS A FREE RANGE STUDIOS BEMUTATJA
Történet egy olyan világról, amely a tárgyak megszállottja.
Történet egy rendszer válságáról.
Tönkretesszük a bolygót, tönkretesszük egymást,
és még örömünket se leljük benne.
A jó dolog az, hogy mihelyst elkezdjük megérteni a rendszert,
elkezdjük meglátni a belépési pontokat, és a problémákat megoldásokká fordíthatjuk át.
A PALACKOZOTT VÍZ TÖRTÉNETE ANNIE LEONARDDAL
Az egyik akadálya annak, hogy kevesebb dolgot használjunk, az az,
hogy néha úgy érezzük, hogy valóban szükségünk van rájuk.
Tegyük fel, egy olyan városban élsz, mint Cleveland és egy pohár vizet szeretnél.
Szerencsét próbálsz és a csapból iszol,
vagy inkább egy olyan palackért nyúlsz, ami Fiji érintetlen esőerdejéből érkezett?
Nos, a Fiji márkájú víz szerint a válasz nyilvánvaló,
ezért erre egy olyan kampányt építtettek ki,
ami a reklámtörténelem legostobább lépését fémjelzi.
Mivel Cleveland nem igazán élvezte, hogy a Fiji viccének céltáblája,
elvégeztetett egy-két tesztet és mi történt?
A tesztek azt mutatták, hogy a Fiji víz rosszabb minőségű,
sőt ízre is rosszabb, mint a clevelandi víz, és ezerszer többe kerül.
Ez a történet egy remek mintapélda arra, hogy mi történik akkor,
amikor a csapvizet és a palackozott vizet tesztelik.
Tisztább? Néha igen, néha nem.
Sok tekintetben a csapvizet jobban ellenőrzik, mint a palackozott vizet.
Finomabb? Az országos tesztek eredménye is azt mutatja,
hogy az emberek következetesen a csapvizet választják.
A palackozott vízgyárak állításuk szerint csak a fogyasztói igényeket teljesítik.
de ki szeretne kevésbé fenntarthatóbb, kevésbé finomabb és sokkal drágább terméket,
főleg olyat, amit szinte ingyen is megkaphatsz a saját csapodból?
A palackozott víz 2000-szer többe kerül, mint a csapvíz.
El tudod képzelni bármi másnak a 2000-szeres árát,
pl. egy 10 000 dolláros szendvicset?
Mégis az amerikai emberek több mint fél milliárd
palackozott vizet vásárolnak minden héten.
Ez elég ahhoz, hogy ötször körbeutazd a földet. Hogy történhetett meg mindez?
Nos, minden a materialista gazdaságunkkal és legfőbb tényezőjével,
a mesterséges igénykeltéssel kezdődött.
Ha a cégek nőni szeretnének, egyre több és több dolgot kell eladniuk.
Az 1970-es években az óriás üdítőgyárak elkezdtek azon aggódni,
hogy növekedésük nem az elképzelt mértékben történik.
Sajnos csak egy bizonyos mennyiségű üdítőt képes egy ember meginni egy nap.
Sőt, valószínűleg az sem fog túl sokáig tartani, amíg az
emberek rájönnek, hogy ezek az üdítők nem olyan egészségesek
és így nagy meglepetésre visszafordulnak majd a csapvízhez.
Nos, a cégek egy ostoba designtermékbe látták a következő nagy ötletüket,
amin a legtöbb ember csak nevetett és múló szeszélynek vélt.
Hiszen a víz ingyen van, mondogatták az emberek, mit adnak el legközelebb, a levegőt?
Szóval hogyan is veszed rá az embereket, hogy megvegyék ezeket a termékeket?
Egyszerűen, csak igényt gyártasz.
De hogy éred azt el? Nos, képzeld el, hogy egy vízpalackozóüzem vezetője vagy.
Mivel az emberek nem fognak sorban állni, hogy
a nehezen összekapargatott filléreikből felesleges termékeket vásároljanak,
rájuk ijesztesz és bizonytalanná teszed őket.
És pontosan ez az, amit a palackozó ipar tett.
Az első marketing lépése az volt, hogy elijesztette az embereket a csapvíztől,
olyan reklámokkal, mint a Fiji clevelandi kampánya.
Amikor ezzel végeztünk - mondta az egyik vezető -
a csapvizet már csak tusolásra és mosogatásra használják majd.
A következő lépés, hogy a termék valódi arcát puszta fantáziákba bújtatod.
Észrevetted már, hogy próbál minket elcsábítani
a palackozott víz hegyvidéki képekkel és a tiszta természettel?
De mit gondolsz, az USÁ-ban palackozott víz 3/4-e valójában honnan jön?
A csapból! A Pepsi és Coca Cola ásványvizei
csak néhányak a sok közül, amelyek valójában csapvízzel vannak feltöltve.
De a valódi természet-álarc még mélyebbre nyúlik.
Egy mostani egész lapos hirdetésben a Nestlé azt mondja:
"A palackozott víz a világ környezetvédelmileg legfelelősebb fogyasztói terméke."
Hogy mi?! A terméket rövid élete során csupa szemét kíséri.
Pontosan hogy is lesz ebből környezetvédelmileg felelős?
A probléma a kitermeléssel és termeléssel kezdődik,
ahol is olajat használnak fel a műanyagpalackok készítéséhez.
A műanyag üvegekhez felhasznált éves olaj és energia
mennyisége megegyezik 1 millió autó üzemanyagának mennyiségével.
Mindez az energia még több, ha belevesszük,
hogy körbe is kell szállítani a vizet palackokban az USÁ-ban,
amit kb. 2 perc alatt megiszunk.
Így eljutunk a termék életének másik állomásához, a terjesztéshez.
Mi történik ezekkel a palackokkal, amikor végeztünk velük?
80%-uk a szeméttelepeken végzi, ahol évezredekig állnak,
vagy szemétégetőkbe kerülnek, ahol elégetik őket miközben mérgező anyagokat bocsájtanak ki.
A többit szelektíven gyűjtik össze.
Kíváncsi voltam vajon mi történik ezekkel a palackokkal,
miután szelektíven összegyűjtik őket.
Rájöttem, hogy rakományszámra küldik őket Indiába. Szóval odamentem
és sosem fogom elfelejteni, hogy néztem szembe
egy Kaliforniából exportált műanyag szemétdombbal Madras városa mellett.
A valódi szelektív hulladékgyűjtés és felhasználás
ezekből az üvegekből megint üvegeket csinálna,
de persze itt nem ez történt.
Ehelyett ezeket a palackokat csak leselejtezik,
ami azt jelenti, hogy rosszabb minőségű palackokat
gyártanak belőlük, amit később dobnak el.
Azok a részek pedig, amiket nem lehet újrafelhasználni,
ezen az indiai, vagy egy másik szemétdombon végzik.
Ha a palackozógyárak hegyeket akarnak használni címkéjükön,
pontosabb képet festene, ha a műanyag szeméttelepek egyik hegyét mutatnák.
Megijesztenek, elcsábítanak és félrevezetnek.
Ezek a mesterséges igények kulcsfontossá***.
Miután létrehozták ezeket a mesterséges igényeket,
hogy létrehozzanak egy új multimilliárdos piacot,
meg is védik mindezt azzal, hogy kiütik a konkurenciát.
De ebben az esetben a konkurens maga az az
alapvető emberi jog, hogy tiszta, biztonságos vízhez juthassunk.
A Pepsi alelnöke nyilvánosan jelentette ki, hogy "a legnagyobb ellenség a csapvíz".
Azt akarják elhitetni velünk, hogy a csapvíz piszkos
és a palackozott víz a lehető legjobb alternatíva.
Valóban, a csapvíz sok helyen szennyezett
hála az olyan szennyező iparágaknak, mint a műanyag palackgyártás!
És ezek a műanyag palackgyártók mindenhol igen elégedetten
ajánlják fel csapvíz helyett a méregdrága megoldásukat, amire előbb-utóbb rászokunk.
Itt az ideje, hogy visszaszokjunk a csaphoz!
Ez azzal a személyes elkötelezettséggel jár, hogy nem veszünk több palackozott vizet,
hacsak a helyi ivóvíz valóban nem túl szennyezett.
Valóban, egy kis előrelátás kell hozzá,
hogy egy újrahasználható palackot ragadjunk meg,
de azt hiszem ez menni fog.
Aztán a következő lépés, hogy csatlakozunk egy kampányhoz, ami valódi megoldáshoz vezet.
Mint pl. hogy követeljünk olyan beruházásokat, ami tiszta csapvizet teremt mindenkinek.
Az USÁ-ban a csapvíz 24 milliárd dollárral kevesebbet kap, mint kellene,
részben mert az emberek azt hiszik, hogy az ivóvíz csak műanyag palackból jöhet.
Világszerte több mint egy milliárd ember nem jut tiszta vízhez.
Mégis városok arra költenek több millió dollárt,
hogy hogyan kezeljék a tömérdek mennyiségű palackot, amit mi dobunk ki.
Mi van akkor, ha ezt a pénzt arra költjük, hogy fejlesszük a vízhálózatot,
vagy ami még ennél is jobb, hogy megakadályozzuk a szennyezést.
Még ennél is több dolog van, amit tehetünk, hogy megoldjuk ezt a problémát.
Lobbizz a helyi önkormányzatnál, hogy helyezzék megint forgalomba az ivókutakat!
Dolgozz azon, hogy betiltsák a műanyag palackok árusítását
a helyi iskolákban, szervezeteknél, vagy az egész városban!
Ez hatalmas lehetőség több millió ember számára, hogy felébredjenek
és hogy megvédjék pénztárcájukat, az egészségünket és a bolygót.
A jó hír az, hogy mindez már el is kezdődött.
A palackozott termékek árusítása már elkezdett csökkenni,
míg a biztonságos, újratölthető palackok iparága virágzik. Éljen!
Az éttermek már büszkén szolgálják fel a csapvizet és az emberek is
sorban spórolják meg azt a több százezer dollárt,
amit különben a palackozott vízre fecsérelnének.
Palackozott vizet hordani manapság már olyan mint terhesen cigarettázni.
Most már ezt is jobban tudjuk.
A palackozóiparág most már aggódik, mert már lejárt lemez,
Már nem hiszünk a mesterséges igényekben.
Saját magunk választjuk meg saját igényeinket, köszönjük szépen,
és mi tiszta és biztonságos vizet kérünk mindenkinek.
Felirat: Diverziti Egyesület www.diverziti.hu