Tip:
Highlight text to annotate it
X
A Zeitgeist Mozgalom
London, Nagy-Britannia / 2009. július 20.
Az előadás címe: "Hol tartunk most?"
Eddigi tapasztalataim szerint, a Venus Project és a mozgalom gondolatainak terjesztése során
az figyeltem meg, hogy a kritikák 95%-a figyelmen kívül hagyja a jelenlegi helyzetet,
és mindentől elvonatkoztatva, csupán az általunk javasolt megoldások kivonatolt leírását kritizálják,
anélkül, hogy az illető megoldásokhoz vezető gondolatmenetet végiggondolnák.
Erre reagálva úgy döntöttem, hogy csak arra az információra összpontosítok, ami legalább
tovább fejtegeti a jelenlegi társadalmi gyakorlattól való teljes eltávolodás égető szükségét,
ugyanakkor rámutatva a logikára, ami a Venus Project következtetéseihez és elképzeléseihez vezet.
Mi nem csak kitalálunk dolgokat.
Jacque Fresco nem csak kreatív ötletekkel állt elő.
Sarkalatos gondolatmenettel rendelkezik, melynek alapjai empirikusak.
Először is röviden bemutatom a mozgalmat és a Venus Project alapelveit.
Azután az első részben még bővebben kifejtjük
a világ pénzügyi rendszerének a természetét és annak következményeit.
A 2. részben majd teszünk egy nagy lépést hátrafelé, és megvizsgáljuk az emberi létet,
annak művelését, és a tágabb társadalmi rendszer hatásait.
Mielőtt elkezdeném, megjegyzem, hogy az elküldött e-mailekben javasoltuk
az Aktivista Kézikönyv elolvasását vagy az aktivista videó megtekintését, mert
alapvetően nagyon gyorsan fogok áthaladni rengeteg információn,
feltételezve azt, hogy többségetek számára ezek egy része már ismerős.
Ha mégsem, ne lepődjetek meg, ha néhány dolog teljesen ismeretlennek hat.
Ez az előadás tulajdonképpen egy kétrészes előadás-sorozat első része.
A második résszel foglakozó második előadást valamikor a jövőben tartom.
Amint látni fogjátok, az első részben kifejtem, hogy a társadalmi rendszerünk romlott.
A második rész pedig a megoldásokról szól.
Nem fogunk kifejezetten a megoldásokról beszélni most,
hanem a mögöttük álló gondolatmenetről.
A "Zeitgeist" értelmezése: egy korszak intellektuális, erkölcsi, kulturális környezete.
A "mozgalom" kifejezés egyszerűen mozgásra, változásra utal.
Tehát a Zeitgeist Mozgalom egy szervezet, amely változást sürget
a jelenünket meghatározó szellemi, erkölcsi és kulturális környezetben.
Különös tekintettel az értékekre és a gyakorlatra, amelyek jobban szolgálnák az egész emberiség jólétét,
fajtól, vallástól, hitvallástól vagy bármilyen kitalált társadalmi státusztól függetlenül.
A Zeitgeist Mozgalom funkcióját tekintve a Venus Project nevű szervezet közösségi megjelenése,
amely lényegében fogalmi és technológiai ötletek halmaza.
Jacque Fresco ipari tervező és társadalomtudós életművének eredménye.
Fresco úr és társa, Roxanne Meadows
évtizedek óta dolgoznak a technikai módszerek és oktatási szükségletek meghatározásán,
amelyek kivezethetik a társadalmat a háborúk, örökös szegénység és mindent átható korrupció ördögi köréből,
egy jobb társadalmi szerkezet felé, amelynek alapja a környezethez való igazodás,
gyakorlatiasság, maximális hatékonyság és - ami a legfontosabb - magasabb életszínvonal,
ahol a személyes szabadság és a jólét nem csak egy nemzet vagy osztály sajátja,
hanem az egész emberiségé.
Ezen eszmék végső megjelenése egy új társadalmi terv formájában kristályosodik ki,
a jelenlegi tudományos ismeretekre alapozva. A terv elnevezése:
az "Erőforrás Alapú Gazdaság" (EAG).
Fresco úr szavaival:
"A kultúránk alapvető áttervezését szorgalmazzuk, úgy,
hogy a háború, a szegénység, az éhezés, az eladósodás és
a szükségtelen emberi szenvedés évszázados problémáit nem csak elkerülhetőnek,
de egyben teljesen elfogadhatatlannak tekintsük.
Bármi, ami ennél kevesebb, a jelenlegi rendszer eredendő problémáinak továbbörökítéséhez vezet.
(Jacque Fresco)
Összegezve, egy EAG az erőforrásokat használja, nem pedig a kereskedelmet.
A javak és szolgáltatások mind rendelkezésre állnak, pénz, hitel, barter,
bármilyen tartozás vagy szolgalom nélkül.
Ezen új társadalmi terv célja az emberiség felszabadítása
az ismétlődő, hétköznapi és önkényes szakmai szerepektől,
amelyeknek nincs igazi jelentősége a társadalmi fejlődés szempontjából.
Ugyanakkor egy új ösztönzési rendszert szorgalmaz, amely önmegvalósításra,
oktatásra, társadalmi tudatosságra és kreativitásra összpontosít,
ellentétben az olyan mesterséges, sekélyes, önző, korrupciót generáló célokkal,
mint a vagyon, tulajdon és hatalom, amik jelenleg uralkodnak.
E koncepció alapjául szolgál
az a felismerés, hogy a Föld erőforrásaival való ésszerű gazdálkodással,
és a modern technológia és tudomány szabad alkalmazásával
képesek vagyunk szinte általános bőséget teremteni ezen a bolygón,
és ezáltal elkerülhetjük a mai világunkat uraló,
valós és mesterségesen keltett hiány és pazarlás káros következményeit.
Így bizonyíthatóan képesek vagyunk magas életszínvonalat biztosítani a Föld egész népessége, és
annak akár többszöröse számára is.
A Venus Project figyelembe vesz olyan dolgokat, amelyek rég elvesztek
modern, pénzközpontú világunkban:
a társadalom alapvető építőköveit
és az alapvető feltételeket, amelyek egy személy érzelmi, szellemi és fizikai
jólétének fenntartásához szükségesek.
Minden társadalmi rendszer, politikai elmélettől, vallási hiedelmektől és társadalmi szokásoktól függetlenül,
végső soron a társadalmi működőképesség első szintjét képező természeti erőforrásoktól függ.
Ugyanakkor a társadalom maga egy "kultúra-gép".
Más szóval, természetes következmény,
hogy a kultúra az illető társadalom uralkodó intézményei által kijelölt értékrendet támogatja,
függetlenül az illető értékek hasznosságától.
Más szóval, a társadalom azt aratja, amit vetett.
Ha a társadalom alapjai természetüknél fogva támogatják a haszonlesést,
elitizmust, kapzsiságot és becstelenséget,
akkor ne lepődjünk meg azon, hogy e társadalom bizonyos tagjai
állandóan olyan szélsőségekbe esnek, mint a gyilkosság,
pénzügyi korrupció vagy érzéketlen, önző haszonlesés.
Vagyis a társadalom nem csak a tagjai által követett értékek összességének a terméke,
hanem paradox módon a következő generáció értékeit is meghatározza..
Nem csoda, hogy a kormány nacionalista és hazafias értékeket sulykol belénk.
Ha nem ezt tennék, az emberek esetleg nem támogatnák a kormányzati céljaikat, háborúikat.
Nem csoda, hogy a katolikus egyház fenntartja azt a gondolatot, hogy az emberek
bűnben születtek, különben nem mennének a templomba megváltásért.
Az sem meglepő, hogy bolygónk minden nagyobb városát cégek reklámai árasztják el, amelyek
ránk erőltetik az anyagiasságot és elégedetlenséget. Miért?
Azért, mert különben egyesek egyszerűen boldogok lennének azzal, amijük van,
és nem járulnának hozzá valamely vállalat vagy a gazdaság profitjához és fenntartásához.
Mégis, ami a kulturális behatást illeti, semmi sem hasonlítható
a pénzügyi rendszer
mély pszichológiai következményeihez.
A pénz, a mai emberiség nagy része által táplált felfogással ellentétben, nem egy természeti erőforrás.
Nem képvisel erőforrásokat.
Valójában, a logika jelenlegi állása szerint, a pénznek csak akkor lehet funkcionális fontossága a társadalomban,
ha a természeti erőforrások és a termelési eszközök szűkösen állnak rendelkezésre.
Így megjelent egy rendszer, ahol az emberek szakértelméhez egy értéket rendeltek
szolgálataikért cserébe, így azt az állítólagosan szűkös erőforrások cseréjének
közvetítő eszközeként lehetett használni.
Sajnos, kultúránkba már teljesen belenevelődött ez a vonatkoztatási rendszer,
és a legtöbben éppúgy nem tudják elképzelni, hogy társadalmunk másképp is működhetne,
mint azt, hogy egyszer nem kel fel a nap.
Egyesek még a pénz szerepét is újrafogalmazták,
mert arra lettek nevelve, hogy a pénz választási lehetőséget ***ít meg.
Hogy a pénznek valamilyen módon köze van a demokráciához.
A legnagyobb illúzió pedig, hogy a pénzügyi rendszer a szabadság egy eszköze.
Hát, a társadalmi fejlődésünk során a pénz valóban pozitív szerepet töltött be,
de az alkalmazkodás, változás és a tökélesítés mégis megállíthatatlan.
A helyzet az, hogy a problémák, amelyek eredetileg szükségessé tették
a mai gazdasági rendszer kifejlesztését, ma már nagyrészt jelentéktelenek,
hála a tudomány és technika bámulatos fejlődésének.
Most már megvan minden eszközünk, hogy egy új modellt állítsunk fel,
amelyben a jelenlegi társadalmi berendezkedésünk negatív melléktermékei,
mint a folyamatos háborúk, emberi kizsákmányolás, szegénység
és környezetkárosítás, elfogadhatatlanok.
Amit mi szorgalmazunk, az csupán a következő lépés társadalmi fejlődésünkben,
amelyet nem egy személy vagy csoport véleménye ír elő,
hanem statisztikák, trendek, alapvető következtetések és extrapoláció,
a tudományos módszer alkalmazásával.
Sajnos mindegy, mennyire logikusnak, világosnak és nyilvánvalónak tűnnek az új ötletek,
az átlagemberben továbbra is óriási félelem él mindennemű társadalmi változással szemben.
Ez nagyban a propaganda belenevelés következménye, melyet a fennálló erők
zúdítanak rájuk.
Amelyek természetesen hatalmuk fenntartását szeretnék.
Ezek az intézmények a vallási szervezetektől, a kormányon keresztül a vállalatokig terjednek.
Valójában nem az EAG-t képező technikai nézetek
és a fizikai jellemzők megvalósítása jelenti a problémát.
Tudjuk, hogy képesek vagyunk rá technikailag, tudjuk, hogy megtörténhet,
az elemzés extrapolálása megtörtént.
Az idejétmúlt kulturális értékek, milyen kényes téma...
"Függő" kultúránk értékei és az oktatás korlátai alkotják
a legbonyolultabb problémát, amit figyelembe kell vennünk,
és ez az egyik oka annak, hogy így közelítem meg ezt az előadást,
mert szeretém, hogy az emberek megértsék: valamerre mennünk kell.
És itt lép színre a Zeitgeist mozgalom!
Nem azért vagyunk itt, hogy megmondjuk ki mit gondoljon vagy higgyen,
azért vagyunk, hogy statisztikai információt és
társadalmilag pozitív értékmegállapítást terjesszünk,
annak reményében, hogy ráébresszük az embereket a hihetetlenül pozitív lehetőségekre, amit a jövő tartogathat.
Amint ezeket a nézeteket teljes mértékben megértjük,
úgy vélem, a legtöbb ember soha nem lesz képes úgy nézni a világra, ahogy azelőtt,
és a problémák, amiket ma mindennaposnak tartunk,
egyszerűen elfogadhatatlanok lesznek, a változást ösztönözve.
Ma számtalan jószándékú ember vesz részt aktivista mozgalmakban,
és ezek egyre szaporodnak, mint a gaz...
Számomra hihetetlen, hogy ezekből mennyi van,
mind tiszteletre méltó és csodálatos, és torka szakadtukból üvöltenek
a világot elözönlő problémákról és igazságtalanságról.
Azonban ezek közül nagyon kevés kínál megoldásokat is.
Amelyek pedig ajánlanak megoldásokat, azok mind
a jelenlegi rendszer keretein belül teszik azt.
Úgy tűnik, nagyon kevés figyelmet kap "társadalmi berendezkedésünk" gyökere.
A Venus Project és vele a Zeitgeist mozgalom más.
Fő célunk a társadalmi problémáink alapvető forrásainak megtalálása,
és a legkisebb közös nevezőtől elindulva megoldásokat kidolgozni ezekre.
Ami a társadalmi korrupciót, szegénységet, a környezet elhanyagolását,
emberi kizsákmányolást és a mai világunk legtöbb személyi és társadalmi problémáját illeti,
egy fontos észrevétel az, hogy ezek okozója nem egy bizonyos cég,
valami gonosz elit társaság vagy valamilyen törvény.
Ezek csak az alapvető problémák tünetei.
Ez a legfontosabb észrevétel arra nézve, hogy miként tekintünk mai világunk problémáira.
Egy masszív babonás felfogás uralkodik a világban,
hogy "ők vannak mi ellenünk", ami rendkívül káros a fejlődésre nézve,
mert az emberek állandóan valaki mást keresnek, akit hibáztatni lehet,
miközben ők maguk a hibásak azáltal, hogy továbbra is fenntartják a rendszert,
ami ezeket a dolgokat kiváltja.
Az igazi probléma az emberi viselkedés.
Az emberi viselkedést, amiről bővebben is szó lesz ebben az előadásban,
nagyrészt a túléléshez szükséges társadalmi minták állítják elő és erősítik.
Ahogyan azt az adott időszak társadalmi rendszere szükségessé teszi.
Társadalmunk termékei vagyunk, és az a helyzet, hogy
társadalmi-gazdasági rendszerünk alapjai és környezeti feltételeink azok,
amelyek ezt a ma látható beteg kultúrát létrehozzák..
Jelenlegi rendszerünk szinte kizárólag emberi kizsákmányoláson, erőforrásokkal való visszaélésen és fölösleges pazarláson alapul.
Egyszerűen ezt teszi a rendszerünk.
Az aljas "Ők" pedig egyszerűen egy újabb társadalmi torzulás,
melyet a környezetünk fokoz és erősít.
Nem létezik egy bizonyos "Ők".
Az első Zeitgeist filmben leírtam a "függöny mögötti embereket",
azon közgazdaságtani szegmensek hatását,
melyeket a leginkább irányít a kormánypolitika és így a bankok.
Mindig is a bankok működtették a dolgokat.
De ez még mindig egy termék, ők még mindig emberi lények.
Negatív tendenciákkal van dolgunk.
Az "ők" szindróma teljesen idejétmúlt és legközelebb,
mikor valaki "róluk" beszél, légyszíves próbáld meg kijavítani őket.
Ez egy vallásos gondolkodásmód, dualista, jó és rossz.
A dolog lényege az, hogy akár egész életünket eltölthetjük a hűtő alól
rejtélyesen előjött hangyákon taposva, csapdákat állítva nekik és törvényeket hozva.
Vagy megszabadulhatunk a hűtő mögötti romlott ételtől, ami a fertőzés okozója.
Ez elvezet minket a második részhez.
Pénzügyi dinamika és következményei.
Itt egy e-mail amit egy közgazdaságtanból doktorált személytől kaptam, röviddel a Zeitgeist addendum kibocsátása után.
Kedves filmkészítők, a fiam mutatta be nekem a filmjüknek első felét múlt hétvégén
és kikérte a véleményemet a Részleges Tartalék kikölcsönzési gyakorlatokról szóló nyitó részről.
A közgazdaság tudományok doktora vagyok 12 éve és makro ökonómiát tanítok.
Mialatt tisztában voltam a pénz állami kötvények eladása általi létrehozásával,
sose léptem hátra elég messzire, hogy lássam a nagyobb problémát, amit a filmjük bemutatott.
Borzasztóan zavarónak tartom, hogy az érték előállítás adósság által, minden szabályszerű logika alapján,
egy kirótt hiány állapot a köznép szolgaságra ösztönzésére.
Nem tudom, mi döbbentett meg jobban,
a tény, hogy ez igaz, vagy az, hogy miután ennyi év közgazdaságtan oktatásban
részesültem, ez nekem sose jutott eszembe.
Noha ésszerűtlennek tűnik, hogy valaki, aki társadalmi normáink alapján,
bizonyítványai és díjai miatt egy adott terület szakértője,
- nagyon gyakran a tisztán szellemi területeken -
a megszabott tanterv nagyon erősen akadályozza az ő "nyíltságát",
így szellemileg "blokkolva" lesz
új ötletektől és felismerésektől.
Ami azt jelenti hogy ha az általad ismert kereteken kívül vagy,
akkor azokat a dolgokat esélyed sincs megérteni.
Korlátozza a felfogásodat.
Jacque Fresco-nak, aki 14 éves korában kikerült az iskolából
van egy nagyon jó példája felfogási kérdéssel kapcsolatban:
Azokban az időkben, mikor a Wright testvérek egy repülésre alkalmas gépet építettek
a fizikai szakemberek és mérnökök könyvek írásával voltak elfoglalva, melyek arról szóltak, hogy miért is
lehetetlen, hogy az ember "értelmes" módon repüljön.
Úgy tűnik a Wright fivérek, akik kerékpár szerelők voltak, nem olvasták azokat a könyveket.
Más szavakkal, ????????????????????????????????????????
Ennek tudatában lépjünk kicsit vissza és tegyünk fel egy nagyon egyszerű kérdést
a gazdasági szerkezetről, amiben mindannyian élünk.
Mik a legkisebb közös egységek, melyek egy piacgazdaság fenntartásához szükségesek.
Az emberi munkát árucikként kell eladni a szabad piacon.
A befektetésen és az öröklésen kívül, majdnem minden pénz jövedelemből származik.
A bevétel a fizetésből vagy profitból van származtatva, valamilyen fajta foglalkoztatás által.
Ezért mindig kell hogy legyen egy munkára való igény, különben a gazdaság nem tud működni.
A pénzt állandóan áramoltatni kell.
Az egyik féltől a másikhoz, hogy fenntartsa az úgynevezett gazdasági növekedést.
Ez gyakorlatilag a társadalom minden tagja általi állandó és ciklikus fogyasztással valósul meg.
Az állások teljesen a termelés egy formájára való igénytől függnek,
ha nincs igény árucikkekre és szolgáltatásokra, nem lesz igény munkaerőre, és ezáltal
a pénzügyi körforgás megállna.
Szükségtelen mondani, hogy a rendszer e két jellemzője, melyek természetesen szerves kapcsolatban vannak,
teljes mértékben elengedhetetlenek a rendszer működőképességéhez.
Ha ezek közül bármelyik tartósan akadályozva lenne, az a gazdaság integritását
súlyosan veszélyeztetné, esetleg teljesen elsorvasztaná.
Ezen tények ismeretében, feltételesen mérlegeljünk néhányat a változók közül, melyek
ezt a mechanizmust veszélyeztethetnék.
Az első pontban a munkaerőt árucikként adják el pénzért cserébe.
Mi lenne, ha az emberi munkaerő piac szükségtelenné válna a árucikkek és szolgáltatások előállításához?
Pontosabban, mi lenne ha az automatizálás technológia és a mesterséges intelligencia
elég fejletté válna ahhoz, hogy felváltsa az emberi munkaerő 40,50,60%-át?
Hol lenne az a pont, ahol a helyettesítés, ezáltal munkanélküliség
már túl soknak mondható a rendszer integritására nézve, ezáltal megkérdőjelezendő.
Ha a második pontot nézzük, a ciklikus fogyasztás szükségességét,
mi van ha olyan feltételek alakulnak ki, ahol a pénz körfogása súlyosan el van "nyomva".
Más szavakkal, mi van akkor ha az embereknek egyszerűen nem kéne folyamatosan dolgokat venniük.
Tegyük fel, mi lenne, ha rájövünk, hogy optimalizált technikákkal
az erőforrás gazdálkodásban, tervezésben és gyártásban, a leginkább vásárolt árucikkek
nagyobb felújítások által akár elavulttá tehetők,
vagy olyan extrém termék hatékonysággal, élettartammal és szinte karbantartást nem igénylő tartóssággal rendelkeznének,
hogy ezen dolgok legtöbbjét élethosszig használhatnánk, csere vagy nagy javítás nélkül.
Természetesen ugyanez az ötlet nem alkalmazható a romlandó dolgok, úgymint az élelmiszer esetében, de
követve ugyanezt a gondolatmenetet, mi lenne akkor, ha az élelmiszer előállítás gyakorlata
annyira könnyűvé és bőségessé válna a technológia által, hogy
az ellátás és kereslet kiegyenlítődése az adott dolog értékét teljesen elhanyagolhatóvá tenné.
Hogy kicsit másképp lássuk ezeket a dolgokat, nézzük meg a klasszikus gazdasági fogalmat,
az érték elméletét.
Mindennek a társadalomban, van egy elméletileg hozzárendelt értéke, két tényező alapján.
A felhasznált anyagok hiánya vagy elérhetősége és az emberi munka mennyisége ami az
adott termék vagy szolgáltatás előállításához szükséges.
Tehát ha az anyagi szűkösség, mind az erőforrás rendelkezésre állása alapján, mind minőség szempontjábol nem lenne probléma,
és munka, emberi munka nem szükségeltetne egy áru előállításához, vagy szolgáltatás nyújtásához,
akkor gyakorlatilag ezeknek nem lenne értéke.
Nos, mint legtöbbetek ebben a szobában már bizonyára értik,
Jacque Fresco a Vénusz Project-ben tett egyik legnagyobb felismerése,
ami az egész emberiség legnagyobb felismerése kéne hogy legyen, hogy
az idő ezen pontján, az itt bemutatott elkézelések egyike sem elméleti.
Az embereket tényleg leváltják (más szóval elavulttá vállnak)
mint munkaerő, a gyártási technológiák fejlődése miatt.
Hasonlóképpen, új "tervezési fejlődések" a termelési hatékonyságban és erőforrás
gazdálkodásban ???????????????????????????????????????????????????????
Ez bizonyítható statisztikai ***ízissel és a történelmi trendek "levezető extrapolálásával".
Nyilvánvalóan a vállalatok ezt nem mondják el neked.
Sokkal mélyebbre kell ásnod, hogy megtaláld ezt az információt.
Ami a gyártás-automatizálási képességeket illeti, különösképpen ma,
az első dolog amit figyelembe kell venni, az a technológiai munkanélküliségnek nevezett jelenség statisztikai értékelése.
A technológiai munkanélküliség,
ami a gépek munkaeszközként való használata által okozott munkanélküliség,
folyamatosan és módszeresen szorított ki
jelentős számú embert minden egyes újonnan megjelenő szektorból az elmúlt 300 év alatt.
Napjaink munkaerő piaca alapjában véve 3 részre osztható:
1) Mezőgazdaság: beleértve a bányászatot és halászatot
2) Ipar / Ipari előállítás (kézzel fogható javak)
és 3) Szolgáltatás (kézzel nem fogható javak)
Ez egy majdnem egyetemes társadalmi fejlődés,
melyet minden társadalom követni látszik,
ami a mezőgazdaságra utaltságtól
és -"bányászati kitermeléstől"-
az ipari termelés kialakításához
- autók, textilek, hajó építés, acél-
és végül a szolgáltatás alapú rendszerig vezet.
Természetesen az ok, hogy egyes országok hátrébb vannak a folyamatban, mint mások,
az a szükséges technológia megfinanszírozhatósága
- hogy eljussanak a következő szintre.
Tekintet nélkül a társadalmi rendszerre vagy politikai beállítottságra, ez tudományos haladás.
Nézzük meg ezt a jelenséget "közegként" az Egyesül Államokat használva
- mivel innen jöttem, így innen van a legtöbb adatom, de vedd tudomásul, hogy ez bármely gazdaságra igaz.
Az 1860-as években az amerikaiak 60%-a a mezőgazdasági szektorban dolgozott.
Mindazonáltal ma, a gépesítés és az automatizálás fejlődésének köszönhetően, ez a szám kevesebb, mint 1%.
Szerencsére ezek a technológia fejlődések kialakították az ipari forradalmat
és 1950-re 33%-uk a gyár alapú ipari szektorban volt alkalmazva.
Mára pedig a folyamatos gépi automatizálási fejlődés miatt, ez kevesebb, mint 8%.
Figyelembe véve, hogy csak körülbelül 9%
- feltéve, hogy valószínűleg van néhány százaléknyi eltérés, attól függően, hogy melyik ***ízist használjuk
csak az amerikaiak 9%-a dolgozik jelenleg a mezőgazdaságban és iparban.
Hova ment mindenki más?
A szolgáltató szektorba.
Az egyedüli ami megmentette az amerikai munkaerőpiacot a mezőgazdasági és ipari szektorok technológiai megújítása után
a szolgáltató iparba való "menekülés".
1950-től 2002-ig
az amerikaiak szolgáltató szektorban való alkalmazása 59%-ról 82%-ra nőtt.
Ma a szolgáltatóipar az amerikaiak fő alkalmazója, mint minden iparosított országban.
Természetesen ez felveti a kérdést:
Ez a szektor nem lenne fogékony a technológiai munkanélküliség "támadására"?
Persze hogy az.
Az egyre sokoldalúbb számítógépes technológiák megjelenésével,
újabb munkahelyek szűnnek meg, ezúttal a szolgáltatóipar minden területén.
A bankpéztárosok és pénztárosok lecserélése bankjegykiadó automatákkal és ?????
az telefon szolgáltatóknál az automata hang irányítású rendszerek...
Az internet teljesen újrafogalmazta a kereskedelem fogalmát.
Nem beszélve a teljes ????????? rendszerekről valódi piactereken,
fejlett étel-előállítő gépekről és ma még a kutatás is automatizált.
A közgazdász Steven Roach figyelmeztetett:
"A szolgáltató szektor elvesztette Amerika folyamatos állás-gyártó motorjának szerepét."
Egy egyedi példa,
Németországban már működik az első teljesen automatizált étterem.
???????? használ a rendelésre és fizetésre.
Az ételt egy teljesen gépesített rendszer szolgálja fel.
Nincs felszolgáló személyzet.
Semmi ok nincs arra, hogy ez az ötlet,
nem megvalósítható a világ minden egyes vendéglátóipari helyén.
Tulajdonképpen, ha valaki kreatívan gondolkozna a technológia általános alkalmazásáról
- elszigetelve számos dolog van - amikor egy bizonyos technológiáról látsz egy jelentést
ami egy bizonyos dologra használható- ha ezeket kreatívan felhasználnánk,
nem tudom elkézelni, hogy ne söpörhetnénk ki az egész szolgáltató ipar 90%-át már holnap.
Az ok, amiért ezt nem tették meg, hogy a társadalom figyelme fordított a társadalmi fejlődés esetében.
Hogy még jobban ábrázoljuk ezt,
egy pillanatra ne gondoljunk a technológiára a munkanélküliség szempontjából
és vizsgájuk meg a termelékenység oldaláról.
Ezek közül a legmeglepőbb összefüggés, hogy
minnél inkább növekszik a technológiai munkanélküliség,
annál termelékenyebbek a dolgok.
A G7-ek fejlett iparosított országaiban
az iparban történő alkalmazás csökken,
de az ipari termelés emelkedik.
Itt van a grafikon.
Úgy vélem elég "mélyreható".
Ezt imádom:
"Az igazság az, hogy
az amerikai ipar minden szempontból elég jól teljesít, kivéve a foglalkoztatott emberek számát."
"Azonkívül, kevés közgazdász ítélné meg egy ipar egészségét vagy betegségét
pusztán a foglalkoztatottságra alapozva."
"Ebből a szempontból a mezőgazdaság volt a "legbetegebb" ipar már évtizedek óta,
mert a foglalkoztatottság csökkent."
"Jóllehet a gazdaságok termelékenysége drámaian emelkedett az elmúlt évszázadban."
"Az ipari egészséget jobb a kibocsátás, termelékenység, jövedelmezőség és bérek alapján mérni."
Az illető teljesen elfelejt egy általános érvényű dolgot:
Ha az emberi munkaerőt lecserélik,
azok nem tudnak vásárló erőt biztosítani.
Ha nem tudnak vásárló erőt biztosítani,
akkor nem tudják fogyasztásukkal táplálni a gazdaságot.
Tehát ezen a szinten mindegy mennyire vagyunk termelékenyek.
Senki nem tud semmit se vásárolni.
A jelenséget néhány elméleti szakember a "kapitalizmus önellentmondása"-nak nevezte el.
Nem csak az emberi munkaerő elavulása
umm...a fogyasztó elavulása
a technológia hatékonyság általi nagyfokú termelés
is motiválja a vállalatot az ilyen fejlett eszközökre való törekvésre.
Még akkor is ha idővel a gazdaság saját érdekei ellen van.
Más szavakkal, függetlenül a termelékenység fokától,
ha az embereknek nincs munkájuk, nem tudnak semmit se venni.
Ez az egyetlen tény egyedül,
hogy a termelékenység a foglalkoztatottság inverze,
is elég kéne, hogy legyen egy szándékos váltáshoz
az emberi munkára való összpontosításról egy rendszerbe, ahol a technológiának van a legmagasabb prioritása.
A rendszer szó szerint megtagadja a termelési maximumot
egy világban, ahol egy billióan éheznek, úgy vélem ez rendkívül zsarnoki.
Ez elvisz minket ennek a beszédnek az egyik legmélyebb pontjához:
a társadalmi célhoz.
Arra kéne egy társadalomnak törekedni, hogy munkahelyeket teremtsen és tartson fenn?
vagy...
Arra kéne hogy törekedjen, hogy maximalizálja a termelést és bőséget teremtsen?
Vagy az egyik irány vagy a másik.
Nem lehet mindkettő.
Szomorú, amit ma a világban látsz az
a "társadalmi hatékonyság szándékos visszatartása"
a korábbi állapot megőrzése érdekében.
Elmondom ismét, mert azt szeretném ha használnátok:
A társadalmi hatékonyság szándékos visszatartása
amit a rendszerünk tesz.
A fő oka a foglalkoztatási kényszeren kívül annak, hogy nem látod, hogy a technológiát szabadon használnák mindenféle elképzelhető célra,
- beleértve az élelmiszer termelés, energia és anyagi bőséget-
az, hogy a pénzügy rendszerünk teljes mértékben
a hiány megőrzésére és a nem hatékony termelésre alapul.
Miért? Mert ez a leginkább önfenntartó és jövedelmező.
Ha egy vállalat készít egy autót, amit 60 évig nem kell szervizelni
és az akkumulátoroknak köszönhetően nem kell folyamatosan tankolni,
a pótalkatrészpiaci értéke annak a kocsinak gyakorlatilag nulla
és dollárok billió vesznének el idővel az így megszűnt fogyasztók miatt a gépjármű javítás ágazatában.
Ez akár most is megtörténhetne.
Miért nem történik?
Mert a gazdasági rendszer szó szerint működésképtelenné válna,
ha az optimális hatékonyságra összpontosítana.
Az egész rendszerünk gazdasági értelemben, korlátozáson alapul.
A pénz mozgatói a hiány és a nem hatékony termelés.
Minnél több van egy erőforrásból, annál kevesebb pénzt kérhetsz érte.
Minnél több a probléma,
annál több a lehetőség a pénz keresésre.
Ez a tény egy társadalmi betegség.
Hogy egyes emberek mások szenvedéséből való haszonszerzését és a környezet pusztítását
"erkölcsi ***ázatnak" nevezik a biztosító iparban.
Az egész rendszer egy "erkölcsi ***ázat".
A hatékonyság, bőség és fenntarthatóság gazdasági rendszerünk ellenségei,
mivel a fogyasztás fenntartásához szükséges mechanizmus ellentétei.
Ezt irtózatosan fontos, hogy megértsd, de ha egyszer összeáll a kép
látni fogod, hogy
az egy billió ember, akik
jelenleg éheznek ezen a bolygón,
a szegények végtelen nyomornegyedei,
a züllöttség és szegénység miatti szörnyűségek kultúránkban
nem természetes jelenségek
amiket valami természetes emberi rendszer vagy földi erőforrások hiánya váltott ki.
Ezek a nem hatékony termelés és mesterséges hiány megalkotásának,
fenntartásának és megőrzésének a termékei.
"Hogy még rosszabb legyen a helyzet,"
ez a hiány nem csak a fogyasztói javak és szolgátatások piacán állandósult,
hanem úgy is megnyilvánul, hogy az egész társadalom viselkedését befolyásolja
azáltal, hogy még maga a pénz is
korlátozott mennyiségben van forgalomban.
Ahogy a Zeitgeist Addendum-ban elmondtuk, a világ központi bankjai, szinte mind az adósságból csinálnak pénzt, hiteleken keresztül.
Ezeket a hiteleket kamatra adják,
viszont csak a tőkét állítják elő a pénzforgalomban,
így állandó hiány van a készletben.
Az adósság, amiket ezek a hitelek okoznak,
tulajdonképpen valóságos börtön cellák az átlagos állampolgárnak,
akik állandósult kényszerhelyzetbe kerülnek az adósság ledolgozása miatt.
Erre van egy szó:
Erre van egy szó:
Mégpedig a rabszolgaság.
A pénz nem valódi.
A kamat persze, hogy nem valódi.
Az adósság sem valódi.
Az egész csak egy káprázat.
Ma az egész világ megragadt annál a illúziónál, hogy nincs elég pénz,
hogy ezt vagy azt csináljuk.
A világ országainak 98%-a adósa más országoknak és bankoknak.
2009-től, amint az megerősítést nyert, a világ a gazdasági visszaesés állapotában van,
ami tulajdonképpen masszív pénzügyi "összezsugorodást" jelent.
Más szavakkal, valahogy az egész világ pénzszűkében van.
Én vagyok az egyetlen aki ezt teljesen hihetetlennek találja?
Ez a hülyeség nemcsak hogy hihetetlen, de halálos is.
A piaci és pénzügyi rendszer, ahogy ma ismerjük,
teljesen ellentétben áll a maximális hatékonyság kialakításával, a jelenlegi rendszer keretei közti profit fenntartása miatt.
Mi a termelési csúcs-hatékonyság?
A legnagyobb technikai hatékonyság egy adott időben.
Nem a legnagyobb hatékonyság ami megengedhető,
hanem a legnagyobb hatékonyság ami ténylegesen lehetséges.
Sose ez volt a kérdés: "Meg van rá a pénzünk?"
A kérdés mindig is ez volt:
"Meg vannak-e az erőforrások és a technikai képesség, hogy megcsináljuk?"
Mindig is csak ez számított.
Ezek ismeretében elég könnyű megérteni miért nehéz ma az embereknek elhinni,
hogy a technológia bőséget és maximális hatékonyságot biztosíthat.
Nagyon kevés dolog van a mindennapi életükben ami ezt tisztán szemléltetné.
Minden ami körülöttük van erősíti bennük azt a gondolatot, hogy a mai világban a hiány egy természetes probléma.
Miért? Mert az ?????? profit üldözése mindig velejáróan limitálja a tervezés minőségét a pénzügyi tartósítás érdekében.
Ha egy cég versenyképes akar maradni a piacon, egyensúlyt kell találniuk a minőség és ár között
mindig a minőséget megtagadva.
A játék alaptermészete miatt lehetetlen, hogy egy cég egy terméket
maximális hatékonysággal gyártson.
Túl drága lenne ahhoz, hogy megengedje magának.
Ez az egyik oka, amiért olyan sok egészségtelen étel és vacak áru van a rendszerünkben.
Ha megnézed mai társadalmunk tagjainak többségét,
az alsó középosztályt és alatta,
rájössz, hogy a vállalatoknak csökkenteniük kell előállítási költségeiket, hogy
termékük kultúránk fő népességének megfizethető legyen.
New Yorkban lakok, Brooklynban, egy nagyon nagyon szegény területen.
A házamtól egy 6 háztömbnyi sugarú körben,
öt 99-centes bolt van.
A boltok, ahol olyan dolgokat árulnak, amik a legolcsóbb anyagokból készültek, a legalacsonyabb lehetséges hatékonysággal
amivel valaha gyártani lehetett.
Szemét!
Dolgok, amiket valójában létre se kellet volna hozni.
Miért van ott?
Mert az emberek semmi mást nem engedhetnek meg maguknak.
Miért nem engedhetnek meg maguknak semmi mást? Mert a piaci rendszer egy
társadalmi rétegződést is létrehoz és fenntart, és muszáj, hogy legyenek szegények, hogy gazdagok is lehessenek.
Következésképpen a termelési hatékonyság ma, mesterséges úton egyenesen arányos a népességi vásárló erővel.
Ezáltal általánosan beszélve, egy adott személy olyan minőséget észlel, amilyen a társadalmi-gazdasági helyzete.
A termékek minősége rétegzett,
éppúgy mint a társadalmi osztályok.
Az eredmény: felháborító mértékű erőforrás pazarlás.
Tudod, egy világban, ami azt állítja magáról, hogy egyre inkább aggódik a környezeti problémák,
erőforrás készletek, ember okozta légkör változtatások és szennyezés miatt,
lenyűgözőnek találom, hogy senki sem beszél az ökológia leginkább következetes rombolójáról
a természeti erőforrások folyamatos pazarlójáról:
A profit üldözéséről.
A kapitalizmus a profit szabad üldözésén alapul, bármi áron.
Épp ide tartottam egy taxiban, mikor a sofőr egy találó dolgot mondott, mikor
az üzletet írta le amiben ő is dolgozik.
Ezt mondta: "Igen, üzletben nincs barátság."
Teljesen igaza volt. Ezt én is használni fogom.
A kapitalizmus a profit szabad üldözésén alapul, bármi áron.
Ez egy játék stratégia és semmi több.
A felelőtlenség, amit
az önérdek alapú központi filozófiája lehetővé tesz "mélyreható".
Habár többféle szemszög létezik, maradjunk az eredeti pontnál.
A rossz minőségű áruk szándékos gyártásánál.
Gondolj csak bele: ez környezetileg annyira ésszerűtlen amennyire csak lehet.
Semmi ok, hogy valaha is gyártsunk valamit, ami szándékosan alacsony hatékonyságú.
Ez egyszerűen gyorsabb elromlást,
gyorsabb elavulást,
többlet-termelést és sokkal több pazarlást és szennyezést jelent, mint ami szükségeltetne,
ha a cél egyszerűen a termékek optimalizálása lenne, a mai technológia tudás alapján.
Ez elvezet minket e szekció végső témájához: piac mitológia.
Eddig beszéltünk
a rendszer szerkezeti mechanikájáról - egy kicsit -
rámutatva a benne rejlő ellentmondásokra és problémákra.
Mostantól kezdve, a hatalmas tudományos és technológia gyarapodás miatt a pénzügyi rendszer
szerkezetileg idejétmúltnak tekinthető,
ami csak a társadalmi haladás bénító akadályaként szolgál.
Nem beszélve az emberi bizalom és a környezet
rombolásáról, ez magában egy teljesen különálló téma.
Sajnos a társadalmi belenevelés a piaci rendszeren belül létrehozott egy mentalitást
ami vakon támogatja a társadalmi dogmát
tekintet nélkül arra amit már érintettük.
Az identitás összefüggések egyszerűen túl erősek sok szempontból olyanok, mint egy vallás.
Elvenni a piaci rendszerbe vetett hitett olyan, mintha az Istenbe vetett hitet vennénk el, ?????????????????
Mikor kisgyermek vagy, meghúzod az édesanyád nadrágját és édességet szeretnél
ő esetleg ezt mondja: "Nem, mi ezt nem engedhetjük meg magunknak."
Látod? Ez egy azonnali belenevelés a pénzügyi rendszerbe
az élet legkorábbi szakaszában, mert nyilvánvalóan a szüleid mindig küzdenek egy bizonyos fokig.
Így ez teljesen beleépül a "pszichológiádba".
Nem beszélve azokról akik sikeresen meggazdagodtak,
azok akik valóban nagyon gazdagok, ők majdnem mindig hajlanak arra, hogy azt mondják, hogy a rendszer nagyszerű.
Ez egyszerűen a viselkedés megerősítés természete.
Most a három legmeghatározóbb pszichológiai "berögződés" amiről beszélni szeretnék, a tulajdon fogalma, ösztönzés
és a szabad választással kapcsolatos képzettársítások.
Kezdve a tulajdonnal:
A kapitalista gazdaság arra az eszmére alapul, hogy tulajdonok
cserélődnek a piacokon; még a te munkád is tulajdon bizonyos értelemben.
Ma ismert világunk annyira el van foglalva az eladás és vásárlás folyamatával,hogy legtöbbünk el se tud képzelni másképp működő emberi kapcsolatokat.
A tulajdont gyakran úgynevezett jogokkal is társítják.
Egy jogi rendszert használunk a tulajdonunk megvédésére
és ha bárki hozzányúl ahhoz ami az enyém,
akkor akár a szabadságától is megfoszthatják.
Valójában egy egész iparág van arra, hogy megmondja melyik
tulajdont a legjobb birtokolni.
Ez természetes a reklámszakma.
Ebben a nagy tulajdonlási megszállottságban, nagyon kevesen teszik fel a kérdést:
"Miért is van nekünk egyáltalán tulajdonunk?"
A válasz nagyon egyszerű: szűkösség.
A tulajdon a szűkösség velejárója.
Minnél meszebbre megyünk vissza az időben, annál nehezebb és időigényesebb volt az emberek számára az eszközök/szerszámok készítése és az erőforrások kinyerése.
Ezért védelmezték azokat, mert az óriási értékkel bírt, a vele járó munka és az esetleges hiánnyal arányosan.
Az emberek tulajdonjogot gyakorolnak,
mivel ez egy törvényes védelmi forma.
A tulajdon nem egy amerikai, szabad-kereskedelmi vagy kapitalista eszme.
Ez egy ősi "gondolkodási mód", amit generációk szűkössége tett elkerülhetetlenné.
Ha nincs szűkösség,
akkor a tulajdon alapvetően értelmét veszti.
Térjünk most át az ösztönzés fogalmára.
Ahogy az elmélet kimondja, a profit szükségessége
motivációt biztosít egy személynek vagy szervezetnek, hogy új ötleteken és termékeken dolgozzanak, amit később a piacon eladnak.
Más szavakkal, azt tételezi fel, hogy ha a technológia teljesen helyettesítené az embereket a munkaerőpiacon
és bőséget lehetne létrehozni, az embereknek semmi motivációja nem lenne, hogy bármi társadalmilag hasznos dolgot csináljanak.
Ez az elgondolás: "Ha nincs pénzügyi ösztönzés, haladás sincs."
Két kirívó probléma is van ezzel a feltételezéssel:
Az első, hogy teljesen "kivetített" értékeken alapul
és az értékek pedig teljesen a kultúrán alapulnak.
Nikola Tesla, Louis Pasteur, Charles Darwin, a Wright fivérek,
Albert Einstein és Isaac Newton nem anyagias önérdekből tették hatalmas társadalmi hozzájárulásukat.
Tán Martin Luther King csak sétált Birmingham utcáin /Alabama/,
mikor egy csoport rasszista köveket dobált a fejéhez, mert épp egy csekket akart beváltani?
Ha a serkentő motiváció teória igaznak bizonyult volna,
akkor nem dolgoznának ma emberek önkéntesként.
Meglepően, az 1992-es US gallop poll-ban megállapították, hogy az amerikai felnőttek
több mint 50%-a vállalkozott fizetés nélküli
önkéntes munkára a szociális okok miatt, átlagosan 4,2 órára egy héten, összesen 20,5 billió órára egy év alatt.
Ez elég elképesztő, különösképpen a társadalmi tőke hiányában
egy olyan helyen, mint az Egyesült Államok, ami mint tudjuk a legerősebb szabad-piacú ország
és itt van leginkább "beivódba" ez az ideológia, szóval ez elég hihetetlen.
Még a pénzügyi rendszer által okozott önzőség betegségében
- még ezzel a betegséggel is -
az emberek törekednek egymás megsegítésére
és ellenszolgáltatás nélkül adnak a társadalomnak.
Ami még inkább elképesztő, hogy a szegények és a középosztály
sokkal inkább végeznek önkéntes munkát, mint a vagyonosok.
Gondolj csak bele. Ezek azok az embereknek, akiknek a legkevesebb pénzük van.
Ez megérteti veled a kialakult kultúrális és pszichológia eltéréseket:
minél több pénzt szerzel, annál inkább fertőzötté válhatsz.
Ez egy lenyűgöző jelenség.
A második dolog amit át kell gondolnunk, hogy bár igaz,
hogy a személyes vagyonszerzés motivációja hasznos találmányokat és eljárásokat hoz,
az ezek mögötti szándékok
nem emberi vagy társadalmi megfontolásokból születnek.
Az ösztönző cél nem az emberiség fejlődése, hanem a pénzszerzés.
Ez egy hatalmas ????????????????
és amint azt már alaposabban tárgyaltuk, hogy éppen az erőforrások/eszközök ami által a rendszerben a pénzt keressük,
alapvetően ellentétesek a társadalmi fejlődéssel, mivel a hatékonyság szándékos visszatartásán alapulnak.
Ja igen, és a "szokásos" romlottságról még nem is beszéltem, amivel napi szinten találkozunk,
ami a bevétel iránti "ösztönzésből" származik és az önérdek érzéketlen
rákja-ként terjed
egészen a termék félrevezetés, gyilkosság, csalás és lopás, rabszolga munka, ???????,??????? monopolista összejátszás, túláradó pazarlás,
természeti kizsákmányolás, illegális adóztatás,
intézményi lopás, társadalmi közöny, ????? ön és persze a legbetegebb pénzügyi ösztönző,
ami valaha elő lett állítva, a háború!
Ez a pénzügyi ösztönzés valósága.
És az utolsó mese:
a választás szabadsága.
A legtöbb ember számára a szabad piac
nagyon megnyerő, mivel úgy tűnik a lehetőségek vég nélküliek,
és hogy nekik, az egyéneknek korlátlan választási lehetőségük van.
Az emberek a javak és szolgáltatások hatalmas "rétegződésének" tanúi,
a média és a hirdetések mutatják nekik, és úgy gondolják, hogy
mivel a lehetőség adott, így az valamiképp az egyén szabadságával van kapcsolatban.
Bemehetnek egy boltba és választhatnak 25 féle mosószer és 75 féle cukorbevonatú gabonapehelyből,
de úgy tesznek, mintha nem vennék észre a tényt, hogy életüket átlagosan két politikai csoport irányítja.
Nem veszik észre a valóságot, hogy a világ vagyonának 40%-a a népesség 1%-ának a kezében van,
ezáltal az emberek 99%-a sose fog hozzájutni azokhoz a luxuscikkekhez, amiket ez az 1% megengedhet magának.
Pontosabban, úgy tűnik mindenki megfeledkezik a valóságról,
hogy szinte életed minden egyes napján
pusztán a túlélés és a ????????? halál miatt egy magán diktatúrába
vagy kényszerítve, ahol döntéseid legtöbbjét azok irányítják,
akik a mesterségesen létrehozott hierarchikus rendszer
következő fokán állnak. - a következő felsőbb fokán.
Számomra bámulatos, hogy amikor egy közgazdásszal beszélsz, ők azt mondják: "hát, az emberek maguk döntik el, hogy hol dolgozzanak."
A munkahelyük megválasztása csak bizonyos keretek között történhet,
mely az oktatásuk ????????? alapul.
És természetesen nagyon sok "baráti összefonódás" van az üzleti életben.
Az "alapvető gondolat" az az, hogy bárki lehet az Egyesült Államok elnöke.
Ez valami amit "állandósítottak". Ezek csoportok amik állandósítják és "népszerűsítik" az elitizmust.
Az elitizmus ugyanígy működik a vállalati világban.
Teljes mértékben korlátok közé vagy szorítva. Egyáltalán nincs szabadságod, mivel úgy kell elvégezned a munkát, ahogy az adva van.
Ez elképesztő...Rengetegszer vitatkozok erről neves közgazdászokkal.
Ők az mondják: "Tiéd a választás szabadsága. Megválaszthatod hol dolgozz."
Nem, igazából nem.
Mikor kikerülsz az egyetemről egy hirdetőtáblát látsz munkákkal. Megtalálhatod a meghatározott helyedet
és körübelül ennyi. Ez a te választásod. Ez egy előre meghatározott választás.
Én ezt kérdezem: miféle szabadságról beszélünk?
Csak annyira vagy szabad, amennyire ezt a vásárlóerőd engedi.
A statisztikák bizonyították, hogy a társadalmi-gazdasági rang amibe beleszülettél,
valószínűleg egész életedben megmarad.
Ha szegénynek születtél, nagy valószínűséggel az is maradsz. Miért?
Mert a számok ellened vannak.
Ha gazdag vagy, valószínűleg az is maradsz.
Miért? Mert az esélyek kedvezőek. Ilyen a rendszer természete.
Például, ha van egy millió dollárod és berakod egy "betétszámlára" 5%-os kamatra,
egyszerűen ezzel a betéttel 50.000 dollárt fogsz keresni egy év alatt.
Pénzt csinálsz magából a pénzből.
Papírt csinálsz a papírból. Semmi több. Semmi feltalálás. Semmi társadalmi hozzájárulás. Egyszerűen semmi.
????????, ha alsó vagy középosztálybeli vagy, akikeknek
korlátozott anyagi lehetőségeik vannak, így hitelkártyákat használnak vagy kamat-alapú kölcsönöket vesznek fel lakásvásárlásra,
akkor kamatot fizetsz a banknak, aki aztán ezt elméletileg az 5%os letéti kamat
kifizetésére használja.
Ez az egyenlet nem csak, hogy szörnyen megbotránkoztató
a kamat kizsákmányolása miatt: "lopjunk a szegénytől és adjuk a gazdagnak",
hanem tervezésénél fogva osztály-rétegződést tart fenn,
az alacsony osztályokat szegényen tartja, az adósság és rabszolgaság állandó súlya alatt,
a felsőbb osztályokat pedig gazdagon,
a többlet pénzből való még több pénz csinálásának lehetőségével.
Már maga az ötlet is, hogy fogod a pénzt
és még több pénzt csinálsz belőle
teljesen nevetséges.
...és korrupt.
Szintén nem meglepő,
hogy a világot kartellek és összejátszó kormányok csoportjai működtetik.
A verseny nem más, mint egy játék stratégia, mint mondottuk,
más szavakkal: a verseny a korrupció melegágya.
Van még egy ilyen gazdasági dolog, mikor azt mondják:
"Ó, a szabad piac régen jó volt, de valami történt és most itt ez a csomó kartell."
Nem. A monopólium a siker utolsó stádiuma egy versenyző környezetben.
Elképesztő, hogy az emberek ezt nem veszik észre.
Nem számít mennyi jogi szabályozás van egy szektor vagy iparágban lévő egyeduralom ellen. Ez időről időre meg fog jelenni.
A kormányzat összefonódása a nagy vállalatokkal egyre erőteljesebb és megállíthatatlan.
A piaci stratégia természetes fejlődése, hogy a kormányzatot a saját oldaladra állítsd.
Valójában világunk gazdasági rendszere hajlamos évről évre egy dolog felé haladni:
Ez pedig a fasizmus. Pontosabban ???????? fasizmus.
Ez az az állapot amikor a kormány politikát a háttérben maradó cégek irányítják.
Ez természetes gravitáció.
Ahogy múlik az idő, visszatekintesz és úgy tűnik, ez csak egyre rosszab lesz.
És ez valóban így van.
Ez elvezet minket a második részhez:
Kultúra és bio-társadalmi "kötelesség".
Szóval, ez most egy kis kitérő.
Remélem az első rész...Ha van bármilyen kérdés, jegyezzétek őket meg, míg a kérdés-felelet részhez érünk.
Ebben a részben felvetünk majd néhány problémát,
a fizikai és társadalmi valónkkal kapcsolatban.
Ez szerintem nagyon lényeges, és nagyon is a tárgyhoz tartozik,
Ahhoz, hogy fontolóra vehessük a társadalmi változás útjait,
tisztán kell lennünk a ??????????, biológia felépítésünkkel,
és a környezethez való viszonyunkkal.
Mint arra már utaltunk,
a társadalmi változásra való törekvés esetében, a legnagyobb akadályt a hagyományos ideológiákon
felismeréseken és dogmákon való felülkerekedés jelenti, mivel ezeket szinte "kőbe véste" a fennáló kultúra.
Ezek közül az egyik állandóan felmerül,
ami arra a következtetésre vonatkozik,
hogy az emberi lényeknek rideg, meghatározott természete van és bizonyos viselkedések egyszerűen megváltoztathatatlanok.
Ezáltal, a logika alapján a társadalmi struktúrák egy adott mintát követnek,
amin épp a benne lévő lények természete miatt nem lehet felülkerekedni.
Hogy megvizsgájuk ezt az állítást, először magának a kultúrának ???????? kell átgondolni.
A kultúra szó, társadalmi értelemben definiálva: azonos tulajdonságokkal, értékekkel, célokkal
és szokásokkal rendelkező intézet, szervezet vagy csoport.
A legnyilvánvalóbb, de gyakran figyelmen kívül hagyott példa a kultúra szerkezetére,
az a tény, hogy a társadalom ahol élünk, bizonyíthatóan alakít minket.
A nyelv amit használunk, a túlélés érdekében végrehajtott játék stratégiák,
a szépség fogalma, amire vágyakozol,
a családi minták, szokások amit ápolsz,
és a mélyen tartott teológia: mítoszok, városi legendák amik a legtágabb nézeteidet meghatározzák, mind példák
azokra a tulajdonságokra, amiket esetleg magadba szívsz a kultúrából amibe születtél.
Valójában, ha mélyebbre ásol,
rájössz, hogy valójában mindennel amit tudatosan gondolunk és hiszünk,
először valahogy a környezetben találkoztunk.
Egy sértett/bántalmazott embernek, aki fegyvert ránt és lelő valakit,
először élete során meg kellett tanulnia, hogy mi az a fegyver,
hogy húzza meg a ravasz, azzal együtt, hogy mi is az amit ő sértőnek talál.
Minden szót, amit mondtam, vagy így, vagy úgy, de megtanultam.
Minden lefektetett elmélet, tulajdonképpen kollektív tapasztalat felhalmozás.
Egy kínai baba, akit születésekor elvisznek és Angliában egy angol család nevel fel,
az az angol kultúra nyelvét, dialektusát, modorát, szokásait és akcentusát fogja kialakítani.
Szükségtelen mondani, annyira nyilvánvaló a környezet mélyreható hatása a viselkedésre.
De ez csak az egyenlet egyik fele. ?????????????????????
Mindegy mennyi ideig próbálok egy macskát betanítani, hogy angolul beszéljen, egyszerűen nem tud.
Az evolúcióból származó biológia állapotának korlátai miatt.
Ezeket a korlátokat alapvetően a gének határozzák meg.
A gének egy viszonylag új felfedezés, és sok a spekuláció arról, hogy mit hordoznak magukban.
A jelentőség spektruma, amit a gének hordoznak.
A viselkedés biológia a leginkább vitatott területe.
Ez a terület hivatott eldönteni, hogy a genetika, hogyan befolyásolja a viselkedést.
Az ötlet, hogy a genetika esetleg különböző viselkedések forrása lehet, a 19. században vált népszerűvé.
Az első tevékenységek egyike volt az ötlet, hogy
az aberrált emberi viselkedés, úgymint a bűnözés az egyén géneivel magyarázható.
A régi bűnözői gén ötlet.
Néhány éve még sterilizációval járó beteges fajnemesítő műveleteket is végeztek,
hogy megkíséreljék a társadalom, bűnözőktől,
idiótáktól, gyengelméjűktől és nemi erőszaktevőktől való megszabadítását.
Az implikáció az, hogy bizonyos embereket természetesen "rossz emberek"-hívnak a genetikájuk miatt.
?????????????????????, valaki mondhatja "rosszvérű"
vagy "Ő egyszerűen gonosz."
Mellékesen jegyzem meg, lenyűgözőnek találom, hogy ez a primitív "kényszerűség", hogy megmagyarázzuk egy egyén viselkedését,
teljes összhangban van a primitív babonás dualizmussal, amit szinte minden fennálló vallás követ.
Jó és a Rossz.
A gén ebben az esetben átvette a sátáni démon szerepét, aki megszállta az embert
ezért ő nem ura gonosz tetteinek.
Más szavakkal, ők a géneik rabszolgái.
Nos, amint a kutatás tovább haladt, kiderült, hogy a gének semmi ilyesmit nem csinálnak.
A gének DNA nyúlványok, melyek fehérjéket termelnek,
melyek természetesen létfontosságúak az agy, az idegrendszer és az egész test működéséhez.
Azonban önálló parancsokat nem indítanak.
Valójában a gének nem váltanak ki viselkedéseket.
Dr Robert Sapolsky szavaival élve, aki a biológia és neurológia professzor a Standford Egyetemen,
és mindemellett ismert antropológus :
"A gének ritkán szólnak az elkerülhetetlenségről, különösképpen, az emberek, az agy és a viselkedés esetében.
Sokkal inkább sebezhetőséget, hajlamokat és tendenciákat határoznak meg."
Úgy bizonyult, a genetikai hajlamok meghatározó tényezője, különösképpen a viselkedénél,
az a környezet, amiben élőlény lakik.
Például, egy nem régi kutatás kimutatta, hogy létezhet a depresszió génje.
Azonban csak azért, mert megvan benned ez a gén, még nem jelenti azt, hogy depressziós leszel.
Valamilyen drámai környezeti stressz is szükséges, hogy kiváltsa a genetikai választ,
ez lehet egy szeretett fél hirtelen halála, vagy valami más nagyon súlyos.
Más szavakkal, a környezet indítja be a meglévő genetikai hajlamot.
Még ha genetikailag hajlamos is vagy egy bizonyos betegségre, semmi garancia nincs arra, hogy valóban megkapod.
Egy törött lábú szék nem veszélyes, ha sose ülsz rá.
Ennek egy variációjaként, érdekes tudni, hogy a környezet hogyan hat..
még a "tágabb" élettani tulajdonságokra is
ezt szokásosan a természet és nevelés genetikai oldalára szokták "hagyni".
Néhány éve elvégeztek egy tanulmányt a Miami Orvostudományi Iskolában...
..."újszülött osztályokon" fekvő koraszülött csecsemőkkel.
Úgy döntöttek, hogy a csecsemők egy részét egyszerűen megérintik..
...néhányszor egy nap, mialatt a többieket nem.
Az etetés és minden más ugyanolyan maradt.
Úgy bizonyult, hogy a csecsemők, akiket mégérintettek, 50%-al gyorsabban növekedtek és szemmel láthatóan egészségesebbek voltak.
Őket egy héttel előbb elengedték a kórházból.
Mikor hónapokkal később összehasonlították őket, ugyanezek a gyerekek egészségesebbek és mozgékonyabbak voltak, mint azok akiket nem érintettek meg. Hihetetlen.
Ez egy drámai felfedezés, több szinten is, mivel megmutatja, hogy
...a genetikailag előírt növekedési hormon felszabadítás...
..nagyon is befolyásolható egy egyszerű, finom környezeti élmény által.
Továbbá, a környezet nem csak hogy kiválthatja a genetikai hajlamokat vagy befolyásolhatja mértéküket,
hanem bizonyos fokig el is nyomhatja/felül is írhatja őket.
Néhány évvel ezelőtt egy másik tanulmány is készült a Princeton egyetemen,
ahol a tudósoknak sikerült az egerek genetikai módosítása..
...eltávolították az ideg-átvitel kulcsfontosságú génjét, ami a tanulásért és memóriáért volt felelős.
Ennek eredményeként, a módosított egerek gyengén teljesítettek a különböző memória és tanulási gyakorlatokon.
Nehezen ismertek fel egyszerű tárgyakat, a szaglásuk pontatlan volt,
és képtelenek voltak jól tanulni olyan módokon, ami egyébként normális lenne egy átlagos egér számára.
Amint a fogyatékosságuk alátámasztást nyert,
...a tudósok a "szellemileg visszamaradott" egereket felnőttként...
egy gazdag, ingerekkel teli környezetbe helyezték.
Idővel úgy találták, hogy
a genetikailag beépített tanulási fogyatékokból/nehézségekből sokat legyőztek..
egyszerűen az intellektuálisan ápoló környezetbe helyezéssel.
Más szavakkal, a környezet tulajdonképpen képes arra, hogy helyreállítson látszólag nem is létező idegi ösvényeket/kapcsolatokat/járatokat.
Ez egy erős bizonyosság a környezet erejéről, az agyat és ezáltal a viselkedést illetően.
Állandóan formáz és alakít minket, ami körülöttünk van...
...és ennek nagyon is közvetlen hatása van a génjeinkre.
Génjeink és amik átörökítődhettek belénk.
Mindez nagyon fontos.
Az ok, amiért ezt felhoztam, hogy szemléltessem a tényt, hogy
...környezetünk bizonyíthatóan...
működésünk legfontosabb meghatározója.
A nevelés többféleképpen is meghatározza a természetet.
Több szinten is, egészen a viselkedéstől a pszichológiáig, elnézést, fiziológiáig...
...a pszichológia is idevágna, de fiziológia...és egészség.
Ennélfogva helytelen azt feltételezni, hogy az emberi lények biológia felépítésük rabszolgái.
Különösképpen ami a cselekvéseiket illeti.
Ez egy nagy erejű mese, amit le kell leplezni.
Mikor észrevesszük környezetünk fontosságát...
...sokkal inkább hajlamosak leszünk azt megváltoztatni, ezért beszélek most erről.
Önmagában úgy tűnhet, hogy ezek elvonatkoztatott dolgok, de
...meg kell tanulnunk, hogy biológia értelemben, csak annyira vagyunk "fontosak",
amennyire a környezet, amivel kölcsönhatásban vagyunk.
Mindemellett, egy utolsó példa amit érdemes fontolóra venni...
...ami az én meglátásom szerint annak a környezeti kultúrának az elsöprő erejét és lényegességet összegzi, amelyben élünk.
... vegyük az "elvadult" gyermek következményeit.
Az "elvadult" gyerek az, aki nagyon fiatal korától az emberektől elválasztva élt.
Elválasztva a társadalomtól. Az emberi társadalomtól.
A történelmi példák erre vonatkozóan a gyerekekkel kezdődnek, akiket szüleik bezártak a szobájukba,
egészen azokig a gyerekekig tartanak, akiket magukra hagytak a vadonban és úgymond az állatok neveltek fel.
Ő Genie. 1970-ben fedezték fel..
gyakorlatilag egyedül volt bezárva egy szobába 10 évig.
Mikor tizenhárom éves korában rá találtak,
alig értette a beszédet és csak pár szót tudott.
54 inch / 1,37m/ magas volt...
...a szemei nem tudtak 12 lábnál /3,65m/ távolabb fókuszálni...
...és esetlenül, görbe háttal járt.
és nem tudta megrágni a szilárd táplálékot.
Amint megmentették, a pszichológusok és a tudósok azonnal elkeztek dolgozni Genie rehabilitációján..
...egy gondoskodó környezet létrehozásával.
És hamarosan elkezdte legyőzni problémáinak nagy részét.
...de az elszenvedett súlyos lelki sérülések miatt...
volt egy szembeszökő dolog, ami nagyon fontos a világos bebizonyításhoz
...ez pedig az, hogy képtelen volt megtanulni a beszédet./nyelvet.
Amíg az embereknek nyilvánvalóan genetikailag hajlamosak a beszéd készségre,
az ehhez hasonló esetek megmutatják, hogy ha a környezet
nem ösztönzi ezeket a hajlamokat egy adott időpontban...
...akkor ezek a nyelvi adottságok nem alakulnak ki.
A környezet szükséges a hatás kiváltásához.
Ez egy nagyon fontos dolog és ezt valószínű még hajtogatni fogom.
Ezt a fiatal lányt idén májusban mentették meg Oroszországban.
Számos évig egy szobában tartották bezárva kutyákkal és macskákkal.
...emiatt állatként viselkedett.
Nem tudott beszélni, a nyelvével lefetyelte fel az ételt és italt és négykézláb járt.
5 éves volt amikor megtalálták...
de a fizikai méretei, mint egy 2 évesé.
Ez borzalmas, de egyben lenyűgöző is.
A tény, hogy az "elvadult" gyerekek képesek utánozni dolgokat a környezetükből...
...dolgokat, amik nekünk egyáltalán nem emberiek.
Ez egy lány, akit Oxana Malayanak hívnak.
Őt is szörnyen semmibe vették és gyerekkorának nagy részét..
... 3-tól 8 éves koráig, 5 évet...
...a családi ház mögött, a kutyákkal élt.
Tulajdonképpen 5 évig a kutyaólban aludt a kutyákkal...
és miré megmentették, hihetetlen kutya szerű viselkedés formákat sajátított el.
Úgymint az ugatást és az átlag feletti szaglást és hallást.
Nyers húst evett, négykézláb járt és gyakorlatilag nem tudott beszélni.
Az ilyen társadalmi példák miatt kéne egyet visszalépnünk...
...és megkérdezni a "legnagyobb közös oszto" ??????????????????????
Értsétek meg, senki nem tagadja, hogy mi emberei lények be vagyunk "drótozva" egy bizonyos módon.
Azonban nyilvánvaló tény, hogy rendelkezünk a környezethez
való alkalmazkodás hihetetlen képességével, különösképpen fiatal korban.
Rendkívüli módon alakíthatók vagyunk.
És amint a tanulmányok kimutatták, alkalmazkodunk, annak alapján, hogy
élőhelyünk szociális feltételei mit támogatnak.
Ha az emberi lények ismert "hajlamai"-t úgymint..
...felegyenesedve járást, nyelvtanulást és hasonlókat
nem váltja ki és támogatja a környezet....
akkor talán ki se alakulnak.
Így tehát az emberi lények nagyon is ????????? organizmusok.
A személy egészségének és viselkedésének minősége,
valójában azon múlik, hogy ő milyen minőségű környezeti, a kultúrális
és társadalmi hatásoknak van kitéve.
Elengedhetetlen, hogy a társadalom ezt teljesen megértse és ennek megfelelően cselekedjen.
Nem csoda, hogy ebben a világban élünk,
...ha megvizsgáljuk a rendszert, a környezetet ami teremt minket.
Ez a lényeg.
Mi, úgynevezett egyének élettapasztalatainak össztevőit futtatjuk.
Két lábon járó kifejezése és termése vagyunk..
...a környezetnek, ami egész eddig a pillanatig körülvett minket.
Ami pedig a túlélést illeti,
csak azok a viselkedési sajátosság erősítődnek és vállnak dominánsá melyeknek
funkciója van a környezetedben.
Amint ezt megérted, a körülötted lévő korrupt világ hirtelen teljesen érthetővé válik.
Az emberek nem zsugorinak, versenyző szelleműnek vagy korruptnak születtek.
A társadalmi rendszer, a környezet az ami ilyenné tett minket.
Csak úgy, mint ahogy a fiatal lány, aki négykézláb jár és ugat...
mert a környezet ilyenné tette...
...mi korruptá és önzővé válunk...
...mert a kultúránk ilyennek teremtett.
Tehát a társadalmi kötelesség, ami ezért hosszú távon kialakul.....
...az, hogy nagyon is törődnünk kell a társadalmi környezetünkkel.
Oly módon kell megváltoztatnunk a rendszert,
hogy az nem állít elő, támogat vagy erősít társadalmilag káros viselkedéseket.
Erről szól a társadalom tervezés.
Érdekes rámutatnunk,
...ez egy al fejzethez visz minket......
...tehát érdekes rámutatnunk, hogy a versengés és hierarchia...
...melyek ma meghatározónak tűnnek...
nem voltak jellemzőek az emberi társadalom lelkületére a Földön töltött időnk nagy részében.
A mezőgazdasági vagy kőkorszakbeli forradalom előtt...
...ami körülbelöl tízezer éve volt....
...a vadászó-gyűjtögető társadalmaknak egy nem hierachikus, egyenlőségre törekvő szerekezete volt.
A társadalmi értékek alapvetően az egyenlőségen,
önzetlenségen és megosztáson alapultak...
... a szó szoros értelmében megtiltották a feltörekvést, dominanciát, agressziót és egoizmust.
Mindezeket az antropológia kutatásoknak köszönhetően tudjuk, melyeket
a még meglévő vadászó-gyűjtögető társadalmakon végeztek az elmúlt században.
Lenyűgözőnek találom, hogy emberi létünk nagy részében..
...társadalmaink 99%-a gyakorlatilag nem hierarchikus és nem anyagias volt.
Bennük még megvolt a bölcsesség, hogy értékeljek a minimalizmus gazdagságát...
...szemben a mai dominancia vezérelt, kicsapongó és elégedetlen kultúrával.
Ennek ellenére, ez a történelmi valóság megkérdőjelezi a "hajlamot"...
...hogy a társadalmi hierarchia egy természetes emberi tendencia.
Ez valójában egy társadalmi állapot, amit létrehoztunk.
Robert Sapolsky szerint;
A vadászó-gyűjtögetők több ezer féle vad élelem forrásból táplálkozhattak.
A mezőgazdaság ezt megváltoztatta...
...egy néhány tucat élemiszer forrásra való hatalmas ráutaltság létrehozásával.
A mezőgazdaság lehetővé tette a többlet készlet felhalmozását,és ezáltal elkerülhetetlenül,
...ezek egyenlőtlen tartalékolását..
...a társadalom rétegekre bontását és az osztályok feltalálását.
Ezáltal lehetővé tette a szegénység feltalálását is.
Az ???????????? társadalmi hierarchiának, a valós vagy vélt hiány.
A társadalmi hierarchia az egyenlőtlenség "formalizált" rendszere...
ami a szűkös erőforrások miatti állandó konfliktusokhoz szükséges.
Nyugati társadalmunkat tekintve, ami mint mondtuk, szó szerint fenntartja a hiányt...
...könnyű látnunk, hogy társadalmi osztályaink fenntartása szükségtelen.
De ezzel még nincs vége a problémáknak.
Egy másik következmény, ami nagyon is új és a ???????????
Egy dolog,ami mindannyiunkra hatással van, úgy, hogy szinte rejtve marad.
Ez pedig a hatás, amit az egészségünkre gyakorol.
Tanulmányok kimutatták, hogy a magasabb társadalmi-gazdasági osztályú emberek...
...hoszabb ideig élnek, jobb egészségnek örvendnek és kevesebb betegségük van.
Mialatt az alacsonyabb társadalmi-gazdasági osztályúak korábban halnak meg, és a betegsége, rokkantság kínozza őket.
Most, ez leggyakrabban egy lejtő formájában jelenik meg...ami azt jelenti,hogy
...a legmagasabb felső osztályoktól, le egészen a legalsó osztályokig..
...minden egymás utáni lépés fel vagy le a társadalmi-gazdasági létrán...
...egy ennek megfelelő minőség változást képez a személy átlagos egészséségi állapotában.
Látszólag ez teljesen logikus, nem? Egyszerűen "értelme" van.
Ebben az "értelemben" az alacsonyabb osztályoknak gyakran silány az étrendje a vásárlóerő hiánya miatt.
Hajlamosak szennyezett területeken lakni.
Ők valószínűbb, hogy átlag alatti egészségügyi ellátásban részesülnek és...
...az oktatás hiánya miatt, lehet, hogy nem a legjobb módon gondoskodnak magukról.
Mialatt ezek a körülmények mind nyilvánvalóan lényegesek az egészséghez...
...az új tanulmányok kimutatták, hogy valami másról van szó...
...ami hozzájárul a romló egészséghez és a betegségre való hajlam növekedéséhez,
ahogy lejjeb megyünk a társadalmi hierarchiában.
Az egyik leginkább dokumentált tanulmány amit erről végeztek...
...úgy hívták, hogy a "The Whitehouse studies" és itt Londonban végezték a "University College of London"-ban.
...a "British Civil Service" rendszerét használták tárgycsoportnak,
és úgy találták, hogy a egészség minőségének esése az iparosított társadalmakban...
nem egyszerűen úgy működik, hogy a hátrányos helyzetűeknek rossz és mindenki másé jó.
Valami más történtik.
Emlékezzünk csak, ez az Egyesült Királyság, ahol az EÜ ellátás államosított és elméletileg mindenki egyenlő ellátásban részesül.
Azt is megállapították, hogy a betegségek egy társadalmi elosztása van, ami azt jelenti, hogy ahogy haladsz
a felső társ-i-gazd-i státusztól az alsóig, az emberek álltal elkapott betegségek
típusai átlagosan változnak ugyan, de kapcsolatban állnak.
Például: a hierachia legalsó részében négyszeres a szívbetegség miatti halandóság a legfelső részéhez képest.
Azt hiszem a legfelső szinten olyasmik voltak mint a melanóma. Ugye az emberek akik a yachtjukon ülnek...
Ami úgy vélem elég vicces.
Mindennek ellenére, ez egy minta/tendencia és egy bizonyos fokig..
...független az egészségügyi ellátástól, jegyezzük ezt meg.
A beteségek a társadalmi egészségügyi ellátástól függetlenül jönnek létre.
még egy olyan országban is ahol mindenkire kiterjedő egészségügyi ellátás van..
...minél rosszabb valakinek az anyagi helyzete, minél lentebb helyezkednek el a társadalmi ranglétrán..
...úgy tűnik egészségük annál roszabbá válik.
Miért van ez?
Úgy tűnik a társadalmi egyenlőtlenség miatti pszichológia stressz az oka.
Nem pedig az egyelőtlenség melléktermékei, úgymint a rosszul tápláltság..
..egészségűgyi ellátás vagy egészségügyi okatatás hiánya, hanem maga az egyenlőtlenség az ok.
Pszichológia "alárendeltség".
Ezzel egyidejű/ ehhez hasonló kutatás, amit Richard Wilkinson végzett a Notthinghami Egyetemen...
...megállapította, hogy minnél nagyobb a bevétel egyenlőtlenség egy társasalomban...
...annál rosszabbak az egészségügyi és halálozási mutatók.
Ez az abszolút bevételtől független és semmi köze az egészségügyi ellátáshoz vagy a táplálkozáshoz.
Kétségtelenül, minél több jövedelem egyenlőtlenség létezik egy társadalomban...
...más szavakkal, minél rétegzettebb egy társadalom...
...minél több pénz van megosztva egy kultúrában...
...annál több egészségügy probléma jelenik meg a felső és alsó osztályokban együttesen.
Ez nem csak a pénzről szól.
Hanem a pszichológia következményekről, a pszihológia stresszről, avagy a "pszichoszociális" stresszről.
...amit maga a társadalmi ranglétra hoz létre.
Nem beszélve arról, csak mellékesen
...szintén jól dokumentált, hogy minél több a jövedelem egyenlőtlenség, annál több a bűnözés is.
Valószínűbb a testi sértés, rablás és gyilkosság.
Ezt nem a szegénység és a züllötség okozza, hanem az egyenlőtlenség.
Minenki megértete ezt? Ez egy nagyon érdekes pont.
Jó példa erre az Egyesült Államok, ahol a legnagyobb a "bevételi rés" a világon...
...és a legmagasabbak a bűnözési statisztikák a világon...
...a legnagyobb börtön lakossággal rendelkezik a világon...
...és vicces, de a világ leginkább agresszív és felfegyverzett nemzete szintén mi vagyunk.
Találd ki, hogy lehet ez!
A dolog lényege, hogy amikor a hierarchiát az "egyenlőségi rendszer"-hez hasonlítjuk...
más szavakkal, az emberek egyenlőek, vagy rétegződve vannak,
...mikor a pszichológia stressz által vezérelt egészségről beszélünk..
...???????? rétegződés az egész társadalom, a bűnözéstől a megbetegedési arányokig.
Ennek a résznek befejezéséül - remélem viszonylag érthetővé tettem,
mert ez, ha belegondolsz nagyon fontos-
a társadalmi osztályok nem csak az emberi társadalom modern találmánya,
hanem tudományosan bizonyítottan károsak mindenki egészségére,
...megalkotásuktól fogva.
Úgy vélem, egy ilyen prezentáció zárszójaként,
ez késztet a leginkább alternatívák keresésére.
A társadalmi rend legnagyobb szerkezete, alapvetően és bizonyíthatóan egészségtelen.
Mindazzal együtt amiről már beszéltünk,
úgy vélem ez egy hatalmas lökést ad, hogy valami új felé nyissunk/haladjunk.