Tip:
Highlight text to annotate it
X
Tizenegy.
Tizenkettõ. Tizenegy.
Tizenkettõ.
Tizenhárom.
Subtitles downloaded from www.OpenSubtitles.org
Kik ezek?
Kik ezek az alakok?
Két idegen jött elõ az erdõbõl.
Mintha szellemek lennének.
Tizenhat, törzsõrmester elvtárs.
Látom.
Szóljon Oszanyinának, hogy vonuljon tartalékba.
Küldje ide Bricskinát.
Kúszás, tolmács elvtárs. Mostantól csak kúszva közlekedünk.
Parancsnok elvtárs.
Mosolyogjon, Bricskina.
- Emlékszik a hazafelé vezetõ útra? - Igen.
- A mocsár a legrosszabb. - Tudom.
Várjon, Lizaveta, ne rohanjon.
A gázló keskeny, ne térjen le róla.
- Igenis. - Tartson egy rövid pihenõt a szigeten.
Jelentse Kirjanovának, hogy változott a helyzet.
Nem vagyunk elég erõsek, hogy megbírkózzunk velük.
Jobb, ha a fegyverét itthagyja.
Vigyen magával botot a mocsárba.
- Induljon, Lizaveta! - Itthagyjam a felszerelést is?
Remélem, átjut.
Veszélyes dolog, lányok... veszélyes.
Tehát tizenhatot számoltunk...
Körülbelül három óra múlva érnek ide, úgy számolom.
Bricskinát visszaküldtem a táborba.
Az erõsítés csak estére érhet ide.
Ha harcba keveredünk, nem tudjuk tartani magunkat.
Mivel nekik 16 gépfegyverük van.
Akkor csak ülünk és nézzük amint áthaladnak?
Arra kell kényszerítenünk õket, hogy ne jussanak át a zátonyon, hanem kerüljék meg a tavat.
A Legonte-tó körül. De hogyan?
Nem, ezek nem harcolni akarnak.
Titkos utakon jönnek, hogy távol tartsák magukat az ellenségtõl.
Csendben, észrevétlenül lopóznak a céljuk felé.
Lehet, hogy hagynunk kéne, hogy lássanak bennünket,
és elhitetni, hogy mi nem vettük észre õket?
Így õk a tó körüli utat választják majd,
és ez 12 óra elõnyt jelenthet nekünk.
És hogy intézzem el, hogy lássanak minket?
Így megláthatják, hogy csak öten vagyunk.
Könnyen bekeríthetnek és végezhetnek velünk.
Mondd csak, Rita!
Törzsõrmester elvtárs, mi van, ha favágókkal találkoznának?
Miféle favágókkal? Hol? Az erdõben nincs senki. Háború van.
Manapság nõk is vágnak fát.
Ezt jól kigondolták!
Remek elõadást tartunk nekik, s már azt is tudom, hol.
Mozgás lányok, nincs sok idõnk.
Itt jönnek a többiek!
- Várjon, átviszem. - Ugyan már, nem kell.
Még láza van.
Jönnek, törzsõrmester elvtárs.
- Hideg a víz. - Húzza feljebb a szoknyáját.
Ez nem szabályszerû parancs.
Felejtse el a katonai nyelvet egy kicsit. A németeknek szintén van tolmácsuk.
Úgy bánik velem, mint egy gyerekkel...
Akar még egy kis orvosságot?
Ne üljenek a hideg sziklákra. Gyerünk lányok, indulás!
Még vissza kell mennem...
Nagyszerû ötlet volt ez a kendõ.
- Vétek volt széttépni. - Majd szerzünk másikat.
A fehérnemû kéznél van.
Magának mindig a szépítkezésen jár az esze.
Öltözzenek fel amíg mellettem lesznek. Ideje elkezdeni.
Próbáljon sûrû füstöt csinálni és nagy zajt csapni.
Csak na dugják ki nagyon a fejüket.
Felbukkanni és eltûnni.. ..de ne vigyék túlzásba.
- Praskova! - Tessék?
- Fogja a fejszét.! - Már itt van!
Segítsen!
Megyek! És újra és újra! Gyerünk!
Ne lobogjon a tûz. Csak füstöljön.
Az enyém jól ég!
Mégegyszer. Újra.
Még egyet!
- Vigyázz, dõl a fa!
Az ágakat levágni, gyorsan!
Praskova, kövessen!
Mása, megpucoltad a krumplit?
Már alig érzem az ujjaimat.
- Dõl a fa! - Újra!
Lányok, segítsetek!
Dõl a fa!
Vigyázzanak, a fák mögé kell bújni, s nem a bokrok mögé.
Komelkova, jöjjön utánam.
Anjuta, add ide a fejszét!
Ott van a sajátod!.
Lányok, hozzatok száraz fát!
Talán elmentek.
Nem tudom. Talán.
Értik a dolgukat, különben nem lennének itt.
Figyelje!
Látom.
Gyerünk, mindjárt kidõl!
Úgy látszik, bevált.
Egy õrjárat.
Majd elválik.
Mindjárt átkelnek a gázlón, és az egész tervünk füstbe megy.
Ha rájönnek, hogy megláttuk õket,
jól ellátják a bajunkat és végünk van.
Tehát.. ..azt a kettõt én elintézem.
És amíg a többit magam után csalogatom,
addig maguk el tudnak menekülni innen.
Komelkova, maga visszamegy a többiekhez. Fedezem magát.
Raja!
Vera! Gyere a vízbe!
Állj! Vissza!
Alma érik, virágzik a rózsa
Fújja, fújja a májusi szél
Kertben sétál a drága kis Katyusa Õ a legszebb, legszebb rózsaszál
Kertben sétál a drága kis Katyusa Õ a legszebb, legszebb rózsaszál
Szállj, madárka, gyorsabban a szélnél Messze van még az orosz határ
Mondd meg annak a...
Valjuta, hol vagy?
Lányok, gyertek fürödni!
- Mindjárt, Zsenya! - Megyünk!
Hová? Ki fog akkor dolgozni? Majd adok én maguknak fürdõzést!
Ne aggódj, nem szalad el a munka!
A munka várhat.
Dõl a fa!
Csak lopjátok a napot!
Elsõ a munka, utána jöhet a fürdés!
Jöjjenek az én helyemre.
Vágják le azokat az ágakat!
Ványusha, hol vagy?
Zsenya, nagyon hideg a víz?
Mit henyélsz itt?
Gyertek, ne kéressétek magatokat!
Na, kijövök!.
Lányok, jöttök fürödni?
Megyek, megyek!
Most telefonáltak a körzetbõl, hogy jön a teherautó. Gyorsan öltözzetek fel!
Mit akarsz?
Menjen ki, Komelkova.
Félsz a víztõl, Ványusha?
Ványa!
Ezt nem bírom. Inkább lõjünk!
Ne, Sonya, nem szabad!
Hé, mit mûvelsz?
Ivan Ivanovics, megjöttek a teherautók. Siessen!
Elég, ne játssz a tûzzel!
Öltözzön fel.
Melegítse fel.
Nyugalom, nyugalom...
Elmennek, Zsenya, elmennek.
Na, Jevgenyija, jól megfürdetett engem.
- Nem akarta. - Mit?
Nem akarta.
Ó, kiégettem az ingemet, lányok.
Ne aggódjon, majd szerzünk újat.
Most elküldtük õket, hogy megkerüljék a tavat. Nincs más választásuk.
Bárcsak hazaért volna már Bricskina.
Hazaért, nagyon gyors.
Nos, lányok, mit szólnának egy rövid pohárköszöntõhöz?
Igyunk Bricskina gyors lábaira.
És a maguk ügyességére.
A nehezén túl vagyunk.
Ha visszatértünk, mindannyiukat feltterjesztem érdeméremre.
És Zsenyát kitüntetésre.
Természetesen. Megszolgált érte.
És most, szeretném megköszönni a szolgálatukat.
A Szovjetuniót szolgáljuk!
Érzi ezt?
A német kultúrát hozza a szél. Úgy tûnik kávéznak.
Mibõl gondolja ezt?
Érzem a füstöt. Tehát letelepedtek reggelizni.
Valóban csak tizenhatan vannak?
Megszámoljuk õket, Margarita.
Ha lövéseket hall,
fogja a lányokat, és induljanak el észak felé, a csatornáig.
Jelentse, hogy németek vannak itt, de biztos vagyok benne,
hogy Lizaveta már visszaért azóta.
- Világos a parancs? - Nem. És maga?
Ne törõdjön ezzel, Oszanyina. Nem gombát vagy bogyót szedni jöttünk.
- Mit kell válaszolnia? - Világos, törzsõrmester elvtárs!
Késõbb éneklünk együtt, Lizaveta.
Ha visszatértünk, énekelhetünk együtt.
Segítség! segítség!
Zsenya, nem féltél?
Akkor nem, csak azután.
Nagyon féltem volna, ha nem vagytok ott a közelemben.
Ahogy mondani szokás: közösen megoszlik a baj.
Nem mentek el, letáboroztak. Változtatni kell a helyzetünket.
Hál' istennek, hogy a németek között nincs hivatásos vadász.
- Miért? - Már messzirõl észrevettem ahogy jött.
Elhozta a dohányzacskómat?
Elnézést, Fedot Jefgrafovics, elfelejtettem.
Nem baj, van nálam egy kis kapadohány.
Köszönöm, hogy a kenyereszsákomat nem felejtette ott.
A dohányzacskó emlék volt. Kár érte.
- Hová megy? - Emlékszem, hol hagytam.
Állj! Jöjjön vissza!
Üljön le.
Le kell cserélnie. Nagyon kopog,
Mert két számmal nagyobb.
A legfontosabb most, hogy ne találjanak ránk.
Úgy rendezzék a holmikat a zsákjukban, hogy ne zörögjenek menet közben.
Liza Bricskina mostanra már biztosan hazaért.
Amint az erõsítés megérkezik,
behúzódunk a sziklák közé.
Miért?
Hogy ne hallják a káromkodást
amikor a közelhatc elkezdõdik.
- Nem tesz semmit, kibírjuk. - Ne szóljon bele!
Most álcázzák magukat, és tartsák nyitva a szemüket.
Ne tüsszögjenek,
és ne köhögjenek! A hang messzire elhallatszik.
Figyeljenek! Nem Gourvics kiáltott?
Nem, csak egy madár lehetett.
Komelkova, utánam. A többiek maradjanak itt.
Utánam.
A németek?
Csend! Nem értem, nem értem...
Hát ezért volt ideje kiáltani.
Az elsõ szúrás
nem találta el a szívét.
Nem vigyáztam rád..
Pihenj itt, Szonyecska.
Nincs idõ félni, Komelkova.
Tartsa vissza a lélegzetét.
Itt vannak.
A közelben. Ketten vannak.
Ezen az úton jönnek visszafelé, a gerincen.
Menjen a szikla mögé.
Ha ehhez a fához érnek, csapjon zajt valamivel.
Se túl korán, se túl késõn.
Lõni nem szabad, mert idecsõdíti a többit is.
Szép munka volt, Komelkova.
Szeretném kifejezni a köszönetemet.
Gyerünk. Istenem, ez szörnyû!
Megszegtek minden emberi törvényt.
És ezért számukra nem létezik törvény.
Nem mosakszik meg kicsit?
Tudom. Itt hozzá kell szoknia, és megkérgesedik a lelke.
Ismertem erõs embereket, és még õk is...
Amíg máshogyan tud gondolkozni...
Gondolja, megtaláljuk a másikat?
Menjünk hát. Hozza a maradékot...
Búcsúzzunk el tõle.
Ne kiáltsatok!
Kitûnõ tanuló volt.
Az iskolában és az egyetemen is.
Igen...
Verseket olvasott.
És ami a legfontosabb, lehettek volna gyerekei.
És unokái is.
É nem szakadt volna meg a szál.
De õk egy késsel elvágták ezt a szálat...
Vegye ezt fel.
Miért tette ezt?
mert csizma nélkül nem tud harcolni. A háború nem játék.
Az életre kell gondolni A háborúban ez az egyetlen törvény.
Megparancsolom, hogy vegye fel.
Nem tudom. Hogyan is lehetne? Én...
Meg kell írnom a szüleimnek.
Hagyd abba a hazudozást! Nincsenek szüleid. Soha nem is voltak.
Árva vagy, és ne találj ki mindenféle meséket.
Miért viselkedtek így?. Ennyi gyûlölettel
olyanok lesztek, mint a németek.
Fogja.
Rövid sorozatokat lõjön, különben beragad.
- Értem. - Csak rövid sorozatokat.
Rendben van. Mindent elrejtünk amire nincs szükségünk.
Visszük az összes fegyvert.
Szétszóródni!
Hozzám! Elmennek.
Megsebesült?
Nem, csak egy darabka szikla.
Köszönöm, tizedes, azt a pár másodpercet.
Azért a pár másodpercért élte végéig kap tõlem vodkát.
- Csoda hogy túléltük. - Szerencsés vagyok.
Szerencsés... Szerencse, hogy mi vettük õket észre elõbb.
Maradjanak itt.
Úgy bántunk vele, mint egy emberrel, és õ...
Egy komszomolista! Most, mikor minden lövés számít.
Párttag ön, törzsõrmester elvtárs?
Egyértelû dolog...
Kérem legyen a komszomol gyûlés elnöke.
És mirõl szólna hát a napirend?
Egy komszomol-tag méltatlan viselkedésérõl.
A gyávaságról.
Csak nem ülésezni akar most?
Írásbeli határozatot akarnak Csetvertak elvtársnõ megrovásárol?
És a németek is hozzáteszik majd a saját határozatukat? Igaz?
Nem igaz.
Ezért, mint parancsnok és mint kommunista,
ezennel megszüntetek minden ülést,
amíg a gyávaság nincs bizonyítva. Én nem láttam ilyet.
Csak a második harcban láthatott ilyesmit.
De ez egyszerûen csak a tapasztalatlanságból adódott.
Igazam van, Csetvertak harcos?
Hagyja abba a sírást és fújja ki az orrát.
Oszanyina, menjen elõre és derítse fel az erdõt.
A többiek egyenek valamit, és pihenjenek egy kicsit.
Egyél, Csetvertácska.
- Egyen valamit. - Köszönöm.
Miért vonultak vissza, mit gondol?
Nem tudja. Ahogy én sem tudom.
Meg kell érteni az ellenséget.
A háború nem azt jelenti, hogy melyik fél lõ jobban,
hanem azt, hogy melyikük gondolkozik jobban.
Pihenie kellene, Fedot Jefgrafovics.
Nem szabad, Margarita. Meg kell találnunk õket. Nincs erõm, de össze kell szednünk magunkat.
Ki megy magával?
Derék katona vagy, Oszanyina, de a szabályzatot nem ismered.
A szabályzat... Mit mond a szabályzat?
A parancsnok nem csak katonai vezetõ,
hanem tanító is egyben.
Nem kell. Inkább Zsenya.
Persze, inkább.
Nem szabad megengedni, hogy az ember elveszítse aaz önbecsülését.
Kövessen távolabbról. Csak a fegyverét és a lõszert hozza magával.
Ha lövéseket hall, vagy meghallja a két madárhangot,
vonuljon fedezékbe, és várja meg míg visszatérünk.
Ha nem térünk vissza, vonuljon vissza,
és rejtõzzön el az elõzõ helyen, kelet felé.
- Hány éves? - Az igazat akarja hallani? Tizenhét.
Tehát hazudott, a katonai felvételi irodában?
És hazudtam, hogy a németek megölték a szüleimet.
Micsoda dolog!.
De kellett hogy legyenek szüleim, nem?
A õ nevüket kapta az árvaházban?
- Az árvaház vezetõje találta ki. - Nagyon is jó név ez.
- Tetszik magának? - Kicsi a bors, de erõs.
Állj, ne mozduljon!
Mama!
Elsõ raj, hátulról elõre!
A többiek kövessenek engem!
A szovjet hazáért, hurrá!
Gyerünk Rita, gyerünk! Csak ketten vannak.
Nem szabad, Zsenya, a parancs az parancs.
Kerítsétek be õket! Halál a fasiszta megszállókra!
Utánam! Elõre!
Tûz a fasiszta disznókra!
Ahogy akarod. Én megyek!.
Komelkova harcos, ez nem rabló-pandúr játék! Ez háború!
A hazáért és Sztálinért, elõre!
Hallottad?
Megpróbálja elcsalni õket a közelünkbõl.
Azt ígérte, másnapra megjönnek.
Kérnek még teát?
Hatan vannak.
Minden rendben lesz.
Milyen tiszták az éjszakák...
Tiszták, de hidegek.
Egészen északon vagyunk.
Remélem, a lányok nem fáznak.
Hogy történt ez, Lizaveta?
Nagyon igyekeztem.
- Fedot Jefgrafovics! - Fedot Jefgrafovics!
Törzsõrmester elvtárs!
- Fedot Jefgrafovich, mi vagyunk azok! - Itt vagyunk!
Drága Fedot Jefgrafovics!
Él!
Úgy vártuk már magát!
Csakhogy itt vagytok lányok!
Ettetek valamit? Pihentetek valamit?
Nem fontos, törzsõrmester elvtárs.
Mostantól nem törzsõrmester elvtárs vagyok, húgocskáim. Hanem a bátyátok,
Hívjatok csak Fedotnak, vagy egyszerûen Fegyának, ahogy az anyám hívott.
Tudom, hogy egész egyszerû név ez, de nekem nincs más.
Eltemettük Galkát.
Hõsi halált halt.
Galka Csetvertak harcban esett el.
És Liza Bricskina a mocsába fulladt.
Szonyával együtt már három embert vesztettünk.
Így van.
Viszont egy teljes napot feltartóztattuk az ellenséget.
Emlékezzünk a három nõvérkénkre.
Igyunk az emlékükre!
Miért nem hajtották végre a parancsot?
Miféle parancsot?
Azt parancsoltam, hogy húzódjanak vissza kelet felé.
Visszahúzódtunk.
- Visszahúzódtak... - Összeszedtük az összes felszerelést.
A felszerelésért köszönet. És most hallják az új parancsomat.
Egyenek valamit, szedjék össze a felszerelésüket, és indulás el innen.
Sehonnan nem jön segítség.
És a németek erre tartanak. Ne vesztegessük az idõnket.
És te, Fedot?
Megpróbálom 24 óráig feltartóztatni õket.
Arra a három lányra, aki már soha nem tér vissza,
a halálom napjáig emlékezni fogok.
Elvesztett valamit, Fegya?
Nincs több gránátom. Elvesztettem a gyutacsokat.
A gránát gyutacs nélkül -- nem több egy darab vasnál.
Egy hógolyóval is többre mennék.
Nem számít, úgyis legyõzzük õket.
Nem tesz semmit, törzsõrmester elvtárs.
Most pedig induljanak. Három percet adok!
Nem megyünk el!
Ezért az engedetlenségét hadbíróság elé állítom magukat!
Mit tesztek velem, lányok?
Mi szintén aggódunk, õrnagy elvtárs.
Több mint 48 órája.
Se hírük se hamvuk.
Nem, senkit nem küldött vissza. Senkit.
Igen, ismerem az utat.
Igen, azonnal jövök.
Elvtársak!
A túlerõben lévõ ellenség felénk közeledik.
Senki nincs melletünk, se jobbra, se balra.
És sehonnan sem kapunk segítséget.
Ezért megparancsolom mindenkinek,
magamat is beleértve, hogy tartsuk az állásunkat.
Tartsuk az állásunkat. Akkor is, ha ez reménytelen.
A németeknek nincs helyük ezen a földön.
Mert mögöttünk Oroszhon van.
A hazánk, egyszerûen szólva.
Az élet oly csodás így,
Csak te kellenél.
Jó õrmesterünkkel, minket baj nem ér..
Ne lõjenek addig, míg a németek nem érnek a vízbe.
És a harc alatt maradjanak fedezékben, világos?
Világos.
A folyón túlra puskával lõjenek, ne pazarolják a lõszert.
A gépfegyvereknek közelharcban veszik majd hasznát.
- Gyerünk - Várjanak.
Tartsák nyitva a szemüket, nehogy túljárjanak az eszünkön.
- Értettem! - Gyerünk!
Törzsõrmester elvtárs!
Siessen! Rita!
Itt van!
- Mi volt ez? - Egy gránát.
Vizet, vizet...
- Hozom. - Ne!
Valami rongyot! Bármit!
Siessünk!
- Ne, a selyem nem jó. Vásznat. - Nincs semmilyen.
Köszönöm, Zsenya.
A németek... Hol vannak a németek?
Menjetek, menjetek!
- Fedezzen minket/ - Igenis.
Nincs semmi baj Rita... semmi baj.
Nem olyan súlyos.. Túl fogja élni.
Menjen... segítsen neki! Zsenya egyedül van!
Hová siet?
Elcsalja õket.
Hagyjon itt engem.
Menjen!
Mióta azt mondta,
"leszel-e az enyém?"
az életem csupa
fény és ragyogás.
Mosolya oly kedves,
szeme oly igézõ
S mindörökre
a boldogságot ígérte nekem.
Ahogy mondta,
én szegény szívemnek.
Ahogy mondta,
én szegény szívemnek.
Pedig nem is szeretett engem.
Ó, sohase szeretett igazán engem.
Gyertek, ti szemetek..!
Ó, sohase szeretett igazán engem.
Ó, sohase szeretett igazán engem. Sohase szeretett igazán...
Ó, sohase!
Végül... engem!
Õ azt ígérte..
Érdekes..
Hé, ti!
Ezt Ritáért és Galkáért! És Szonyáért! És Lizáért!
Ahogy mondta...
Gyönyörû csillagom.
Sötét lelkemet
fénybe borítottad.
Szívem tele reményel..
Gyertek csak!
Gyertek!
Féltek, ugye?
Szemetek!
Azonnal meghalt?
Igen, azonnal.
Lehettek volna gyerekei...
Hol vannak a németek?
Elmentek. Fogadok, hogy gránátért mentek.
Nem gyõztek le.
Fáj?
Itt bent jobban fáj.
Nem tudtam megmenteni egyikõtöket sem.
És most? Egy tucatnyi rohadék.
Ne okold magad!
Ez a háborúval jár...
A háborúval?
S mi lesz, ha eljön a béke?
Hogy fogom megmagyarázni?
Mit fogok majd felelni, amikor azt kérdik:
Miért nem tudtad megvédeni
az anyánkat a golyóktól?
Ne mondd ezt. A hazánkért harcoltunk.
Ne kínozd magad.
Feküdj itt. Én megyek és körülnézek.
Már csak két golyó maradt benne.
Nem baj, épp elég lesz nekik.
Várj!
Gyere közelebb.
Emlékszel, amikor rátaláltam arra a két németre az erdõben?
Be akartam menni a városba, hogy lássam az anyámat.
Nála van a fiam, Igor. Három éves.
Az anyám nagyon beteg.
Ne aggódj Rita, mindent értek.
Köszönöm.
Kinézek, azután mindjárt visszajövök.
Az éjjel hazamegyünk.
Csókolj meg.
Szúrós...
Menj. Takarj be ágakkal, és menj!
És mindenképp menj vissza, haza.
Együtt megyünk vissza.
Mit tettél, kicsi lány? Mit tettél?
Hande hoch!
A földre!
A földre! A földre!
Alles! Alles! A sarokba!
Alles! A sarokba!
A sarokba!! Hande hoch!
Hande hoch!
Hódítók? Tényleg azok vagytok?
Gyõzõk?
Öt lány!
Csak öt lány volt velem! Öt lány! És nem tudtatok áttörni!
Nem tudtatok! Itt fogtok meghalni!
Mindnyájan! Egyenként öllek meg benneteket!
Azután ítéljenek el engem! Ítéljenek el!
Itt Moszkva beszél. A Szovjet Tájékoztatási Iroda jelenti:
Esti hírek:
Június 3-án a frontokon sehol sem érkezett jelentés súlyos harcokról.
Ugyanakkor, néhány elszórt helyen
elszigetelt harcokra került sor.
És másnap éj borult Az álmos hegyekre
A tábortüzek fényében A körötte ülõk szeme felragyogott
A szél elhalt A dal utolsó hangjaival
S talán még mindig Téged keres bolyongva.
Mi lesz, ha a múltat Az emlék felidézi egyszer
Ó míly gyönyörû hely Hol a gleccserek hallgatnak
S a barátokkal Bejárni a távoli tájat
De mindez mit sem ér Ha nem találkozhatom veled
Keresve téged Fáradhatatlanul és reménykedve
Még ha évekbe telik is Követve téged
Keresve téged Mert bennem ég az érzés
Hogy e távoli vidéken Megtalállak egyszer.
- Tetszett? - Ez gyönyörû volt.
Még mindig itt vannak a szellemek.
Ez minden, apa.
Jól van, Igor.
Elisaveta Brichkina
Sophia Gourvitch Eugenia Komelkova
Margarita Ossyanina Galina Chetvertak
ÖRÖK DICSÕSÉG MEGHALTAK A HAZÁÉRT!
Vége
Ripped by: SkyFury
Best watched using Open Subtitles MKV Player