Tip:
Highlight text to annotate it
X
Üdvözlöm, ez az Ismeretlen Magyarország.
Isten hozta Budapesten!
ISMERETLEN MAGYARORSZÁG
GELLÉRT-HEGY
A mai alkalommal fővárosunk egyik leglátványosabb részét fedezzük fel: a Gellért-hegyet.
Ugyan földrajzi értelemben csak dombnak minősül,
de a Dunára néző meredek, sziklás oldala mégis monumentális hatást kelt.
Hogy a lehető legjobban megismerjük,
először egy nagyon könnyű kérdést kell megválaszolnunk: honnan jön az elnevezés?
Régi történet: csaknem 1000 évre megy vissza, a magyar államalapítás időszakába.
A legenda szerint a középkorban a hegy a boszorkányok kedvelt találkozóhelye volt.
Gellért, Velencéből érkező itáliai szerzetes,
fontos szerepet játszott az ország keresztény hitre térítésében.
1046-ban, a szentéletű prédikátort pogány lázadók ölték meg.
Állítólag hordóba tuszkolták, amelybe kívülről szegeket ütöttek
és legurították a sziklákon a Dunába.
Nagyméretű emlékszobra, amelyen a kezében tartott kereszttel megáldja a várost,
a mennyei vízesés felett áll.
Abban az időben a folyó még közelebb volt a hegy lábához.
Manapság már a kettő közötti vékony földsávon is elég nagy a forgalom.
Ezért ez az erdővel borított vidék kiváló menedék a természetkedvelők számára.
És épp a város szívében!
Csak néhány lépés a híres Gellért Szálló mellett
és máris a Sziklatemplomhoz érkezünk.
A templom az egyetlen magyar alapítású szerzetes rend,
a pálosok tulajdonában van.
Története meglehetősen hányattatott volt:
a kommunista hatalomátvétel után, 1960-ban,
a hatóságok a kiürített templomot 2 méter vastag betonnal falazták be, több mint 30 évre.
Egy megmaradt darabja még ma is látható a bejárat jobb oldalán.
Rövid alagút-szerű folyósó vezet a templom belső részébe,
melyet kisebb robbantásokkal mesterségesen alakítottak ki.
A hőmérséklet itt egész évben 20 fok körül mozog
a barlang alatt található termálvizeknek köszönhetően.
Adjuk át magunkat ennek az egyedülállóan nyugodt környezetnek.
Végigjárni a hegy szélén futó ösvényeket és lépcsőket
az egyik legjobb módja annak, hogy különböző magasságból csodáljuk meg a várost.
A padok, a lámpák és a korlát mind hozzátesznek valamit a hely romantikájához,
amely különösen a párok körében népszerű.
Néhány rejtett bástya is található a fal mentén,
de többségük alig látható a sűrű fák között.
A szinte függőleges sziklák pedig csak tovább növelik drámai hatásukat.
Bár a főváros több részéből látható,
a Szabadság-szobor erejét csak közvetlen előtte állva érezzük igazán.
A 40 méter magas emlékmű egy pálmaágat magasba tartó nőt ábrázol.
A szovjet vöröshadsereg emelte 1947-ben
annak emlékére, hogy felszabadították Budapestet a német megszállás alól.
A talapzat két másik szobra a haladást és a gonosz elleni küzdelmet ábrázolja.
A korábbi együttes része volt egy gépfegyveres katona is,
de a kommunizmus bukása után, 1989-ben, a változás szele a Szoborparkba űzte.
Tudja, mit söpörnek el elsőként a történelem nagy viharai?
Igen, a feliratokat.
Eredetileg a következő szöveg volt olvasható az emlékművön magyarul és oroszul:
"A felszabadító szovjet hősök emlékére, a hálás magyar nép."
Most ez a módosított változat olvasható ugyanott:
"Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért."
Van egy könnyebb út is felfelé a hegy déli oldalán.
Hosszú századokon keresztül az itteni lankákat mindenfelé szőlő borította,
de a 18. század végén a gyökértetű elpusztította azt.
A környező városrészek fontos borkészítő központok voltak.
Az elmúlt évtizedekben parkosították ezt részt és virággal ültették be.
Ideális hely csendes délutáni egyedülléthez vagy barátokkal töltött időhöz.
A Citadella: erőd, amely sosem szolgált igazán katonai célokat.
Ennek ellenére hatalmas: koronaként ül a 235 méter magas fennsík tetején.
A Habsburgok építették az 1848-'49-es szabadságharc leverése után.
Az óriási épület szerepe mégis inkább csak a lakosság megfélemlítése volt.
Stratégiai jelentősége miatt a második világháború alatt harcok helye,
amikor magyar és német csapatok állomásoztak benne.
Kívül az észak-keleti oldalon szovjet tüzérségi ágyúkat állítottak ki,
amelyeket Budapest ostrománál használtak.
Ma a sétányon mindenütt turistákat, utcai árusokat látunk
és még az íjászatot is kipróbálhatjuk.
Az erődítmény belső udvarán légvédelmi bunker húzódik a felszín alatt.
A három szintes rejtekhelyet a második világháború alatt építették.
Ma katonai panoptikumnak ad otthont,
ahol történelmi tárgyakat és iratokat böngészgethetünk,
de megtekinthetjük a Budapest ostroma, 1944 című arhív fotókiállítást is.
A Citadella faláról a város teljes körpanorámája tárul elénk:
Dél-Buda, egész Pest, a vár és a hidak.
Itt állva könnyen megérthetjük, miként teszi az elragadó kilátás a Citadellát fő úticéllá
a hazai és a nemzetközi turizmus körében,
és hogy miért lett a Duna-part világörökségi helyszín.
De természetesen még rengeteg érdekes látnivaló maradt...
Írta, alámondta és rendezte:
"A" operatőr, zenei szerkesztő és vágó:
"B" operatőr:
Az Ismeretlen Magyarország köszönetet mond:
Készítette: