Tip:
Highlight text to annotate it
X
A 2011-es Drogellenes világnapon,
az Európai Drogpolitikai Kezdeményezés (EDPI) tagjai
öt országban média eseményeket szerveztek,
hogy az elmúlt 50 év drogháborújának
költségeire hívják fel a figyelmet
és felszólítsanak alternatívák keresésére.
Ó, sajnos valakinél itt van valami!
Úgy nézel ki, mint akinél drogok vannak!
Mutasd a zsebed!
Ez az év, 2011, az 50. évfordulója
az 1961-es ENSZ Egységes Kábítószer Egyezményének.
Úgy nézel ki, mint akinél drogok vannak.
Mutasd a zsebeidet! Mutasd a zsebeidet!
3 év börtön, Uram!
A globális drogellenes háború 50 éve folyik anélkül,
hogy megállította volna a kábítószer kereskedelmét és kínálatát.
Valójában saját maga hozza létre a problémákat, amik ellen küzdenie kéne.
Nem csak hogy elbukott, hanem az ellenkezõ hatást váltja ki!
Itt van a 80 millió lengyel zloty
amit évente a sárba dobálnak
az országunkban a drogellenes háború miatt.
És ez a kár aránytalan ahhoz képest, amit maguk a drogok okoznak.
Jusszon eszünkbe, hogy a droghasználat 90%-a problémamentes!
A drogellenes háború aláássa a nemzetközi fejlõdést és biztonságot.
A pénz, ami az illegális kereskedelembõl keletkezik,
félkatonai és terrorista csoportokat támogat.
Afganisztánban a drogellenes háború nagyon is valóságos...
Kolumbia erdejeiben háború és vérontás folyik.
Mexkikóban 2006-óta 30.000 ember halt meg,
ennyit öltek meg a kábítószer miatti konfliktus és erõszak következményeként.
A drogok szállítását Mexikón keresztül nem állították meg,
az továbbra is folyik!
Erdõírtás és környezetszennyezés történik.
Az írtószerek levegõbõl való permetezése
nem hatott hosszútávon a drogtermesztés mennyiségére,
de beszennyezte a földet és a vizeket.
Tehát elpusztítod a kokaültetvényt az egyik területen...
és az csak tovább nõ egy másikon.
Ahhoz viszont hogy ott termesszék ki kell írtani az erdőket,
és a termesztés így folyik tovább.
A kokatermesztés könnyedén tartja a lépést a kereslettel.
A drogellenes háború bűnözést teremt és a bűnözõket teszi gazdaggá.
Az Egyesült Királyságban, a tulajdon elleni bűncselekmények 50%-át
***- és kokainfüggõk követik el.
A tiltás elõsegítette a világ legnagyobb illegális árupiacának kialakulását,
amelynek forgalma meghaladja a 200 milliárd Eurót évente.
Ha nem akarják az üzenetet, akkor a pénzt akarják!
A kábítószer-bűnüldözés közvetlen költsége olyan 70-100 milliárd euró körül van,
ennyit költenek évente világszerte a drogellenes háború érvényesítésére.
A rendõrség az erõforrásait a fogyasztók ellen használja.
A saját kimutatásaik szerint, az ügyek
42-% a kannabisszal kapcsolatos.
Senki sem tudja pontosan a drogellenes háború költségeit Norvégiában.
A rendõrság legalább 6-7-800 millió norvég koronát
(60-70 millió euró) használ el évente.
NAgyon kevés értékelés született a drogpolitikáról Norvégiában,
Svédországban vagy más északi országokban.
Röviden összefoglalva, nem tudom megmondani
milyen jótékony hatása volt ezeknek az erõfeszítéseknek.
De a rendszer által okozott károkat alaposan dokumentálták.
Azt biztosan tudjuk, hogy bár nem segít, de annál több kárt okoz.
UNAIDS, az ENSZ AIDS szervezete
szerint globálisan 2,2 milliárd dollárra lenne szükségünk,
hogy ártlaomcsökkentést nyújthassunk, azaz tűcserét és
gyógyszert az összes intravénás droghasználónak.
Jelenleg 0,1 milliárdot költünk erre.
Tudjuk, hogy az ártalomcsökkentés működik, életeket ment, tényleg megvédi az egészséget.
Évente 100 milliárdot költünk el arra, hogy azokat a törvényeket
jutassuk érvényre, amik legfõbb okozói az intravénás droghasználók problémáinak.
A drogellenes háború fenyegeti a közegészséget,
fertõzést terjeszt, és halált okoz.
Egy büntetésen és kényszerítésen alapuló megközelítés
növeli a drogfogyasztással kapcsolatos veszélyeket.
Talán az egyik legpuszítóbb következmény az intravénás szerhasználók
között terjedõ *** és hepatitisz fertõzés.
A drogellenes háború a megbélyegzést és a diszkriminációt támogatja.
Néhány drámai statisztikai adat Amerikából...
az afrikai-amerikai férfiakat 13-szor gyakrabban csukják le drogfogyasztásért
mint a fehér férfiakat,
bár a fogyasztásuk mértéke megegyező.
A függõkkel kapcsolatban -
börtönben a helyük,
vagy inkább segítõ terápián?
Feltétlen oda kell kerülni ennyi embernek
a mostani politika következményei miatt?
Nem kéne újragondolnunk,
és a kezeléshez, a megelõzéshez, a megbélyegzés legyõzéséhez fordulnunk?
Több országban a drogháború az emberi jogok kegyetlen sárba tiprásához vezet:
rendõri kínzás, tömeges bebörtönzés, kivégzések és gyilkosságok,
önkényes elzárások és az egészségügyi ellátás megtagadása.
A kábítószer-használókat gyakran drogkezelõ központokba kényszerítik,
de ezek csak névlegesen kezelő központok, valójában nem nyújtanak kezelést.
Ezek gyakorlatilag kényszermunka-táborok.
Évente körülbelül 1000 embert végeznek ki kábítószer-bűncselekmények miatt.
Egy kormány vagy nemzetközi szervezet sem számította ki rendesen ezeket a költségeket,
vagy térképezett fel alternatívákat.
A "Számoljuk a drogháború költségeit" kampány - amit remélem, támogatni fognak,
és országuk is támogatni fog,
és minden más szervezet, akinek fontos a gyarapodás,
a béke, a túlélés és a fejlõdés, szintén támogatni fog minket -
követeli, hogy végezzék el ezeket a kutatásokat.
Át kell számolnunk a költségeket, meg kell értenünk,
hogy mennyibe is kerül nekünk a drogellenes háború,
és hogy ezzel a pénzzel hogyan csinálhatnánk valami jobbat.
Korábbi elnökök, elõzõ ENSZ fõtitkárok,
fontos emberek az üzleti világból és sokan mások
ugyanazt állítják!
Ez többet már NEM egy elhagyangolható kérdés.
Nagyon is része a politikai és közbeszéd legfontosabb témáinak.
Feliratozta: Hunter Holliman, fordította: Harangozó Ádám