Tip:
Highlight text to annotate it
X
"A Google egy kutatási projektként indult útjára 1996-ban."
"Itt áttekintést kaphat a keresés fejlődéséről."
Gomes: Az a célunk, hogy oly módon tökéletesítsük a Keresést,
amely megfelel a felhasználók információ iránti igényeinek.
Ahhoz, hogy egyre gyorsabban jussanak a válaszokhoz.
Úgy, hogy szinte zökkenőmentes legyen a kapcsolat
gondolataik és információs igényeik, valamint
a kapott keresési eredmények között.
Singhal: Nos, a Google-t olyan algoritmusokra építve alapították,
amelyeket Larry és Sergey fejlesztett ki a Stanford egyetemen.
Az algoritmusok neve PageRank.
Ezekkel az algoritmusokkal sikerült felépíteniük
az internetes keresés teljesen újszerű módszerét.
Gomes: Ekkoriban az történt, hogy
az internetes tartalmak mennyisége terén hatalmas robbanás volt,
nagyobb információs robbanás,
mint azelőtt valaha.
És egyre nehezebb volt megtalálni
a keresett tartalmakat.
"Adwords"
Mayer: Az elején
egyáltalán nem voltak hirdetések.
Ahogy pedig elkezdtünk hirdetéseket megjeleníteni,
nagyon fontos volt számunkra, hogy ezek relevánsak legyenek
mind a keresés, mind pedig maguk a találatok szempontjából.
Az is nagyon fontos volt, hogy elkülönüljenek
a keresési eredményektől.
Gomes: Már a kezdet kezdetén világosan elkülönültek
a hirdetések és a Keresés.
A Keresésnek egyetlen célja volt:
az, hogy a felhasználónak a legrelevánsabb információkat biztosítsa
a lehető leggyorsabban.
"Univerzális találatok"
Mayer: 1999-ben és 2000-ben a keresőmotorunk már
csodálatosan működött,
mármint csodálatosan működött weboldalakkal.
Feltűnt viszont az,
ahogy a Google egyre jobb lett,
a felhasználók egyre többet vártak tőle.
Nem érték be a weboldalakkal.
A lehető legjobb információkat akarták,
legyen szó képről vagy könyvről.
Ezért elkezdtünk azon dolgozni, hogyan lehetne új,
más formátumú tartalmakat keresni.
Ezek közül a kép volt az első,
mivel tudjuk, hogy egy kép 1000 szóval ér fel,
és rengetegszer hallottunk olyan kérdést, hogy:
"Tudod, milyen a türkizkék?"
Vagyis volt ilyen keresés: "milyen a türkizkék?"
Erre a kérdésre pedig nem lehet válaszolni
kép nélkül.
Singhal: A szeptember 11-i támadások idején
a Google nem teljesítette felhasználói elvárásokat.
A felhasználók rákerestek a New York-i ikertornyokra,
és a találatok között semmi releváns nem volt,
semmi sem vonatkozott az aznapi szomorú eseményekre
mivel indexünk egy hónappal korábban lett feltérképezve,
és persze abban az indexben nem voltak kapcsolódó hírek.
Ezért linkeket helyeztünk el az összes híroldalra -- így a CNN-re --
a kezdőoldalunkon, hogy a felhasználók keressék fel azokat
a napi hírek miatt,
mert a keresés nem teljesíti az elvárásokat.
Krishna barátommal egy konferencián vettünk részt
akkoriban, és Krishna elkezdett gondolkodni a problémán.
Azt mondta: "Ha gyorsan fel tudnánk térképezni a híreket,
és több nézőpontból be tudnánk mutatni
ugyanazt a történetet felhasználóinknak,
az nagyszerű lenne, nem?"
Így született meg a Google Hírek
speciális keresési szolgáltatás.
Mayer: Nos, 2002-ben egy olyan trend alakult ki,
miszerint az internet sokkal gazdagabbá vált;
több kép, több videó, különféle tartalmak.
Rájöttünk arra is, hogy felhasználóink elvárják,
hogy a Google bármit megtaláljon az interneten.
Nem számított, hogy szövegről, weboldalról vagy hírről van-e szó,
mindent egy helyen akartak.
Ezért előálltunk az univerzális keresés fogalmával,
azzal, hogy a Google segítségével
típusától függetlenül minden tartalmat
meg lehet találni.
Az univerzális keresésnél kihívást jelentett,
hogy valójában az almát kellett összehasonlítani a naranccsal.
Singhal: Vehetjük úgy, hogy az almák a weboldalak,
a narancsok pedig a képek.
Ha a képek rangsorolását nézzük,
tudjuk a kép arányait,
a méretét, azt, hogy hány képpontból áll.
Fekete-fehér vagy színes képről van szó?
Mindezek csak a képekre vonatkoznak,
a weboldalakra viszont nem.
Ezért volt az univerzális keresés olyan nehéz feladat,
amikor elkészítettük, mert a tudományos háttér nem volt teljesen kidolgozva.
Mayer: Végül a dolgokat
vagy az oldal tetejére, vagy az oldal aljára tettük,
vagy valahova középre,
mert nem volt kifinomultabb módszerünk
a relevancia meghatározására,
különösen eltérő médiatípusok esetén.
Singhal: Az évek során pedig
nagymértékben fejlesztettük ezt a tudományt,
és napjainkban már elkezdtünk
többféle információt több helyre helyezni
az eredményoldalakon,
ahogy az algoritmusok egyre jobbak és jobbak lettek.
"Rövid válaszok"
Gomes: Az a célunk, hogy az elvégzett fejlesztések
olyanok legyenek, amelyek szükségesek,
és tisztán illeszkedjenek
a keresés folyamatába,
szinte teljesen észrevehetetlenül.
Ha visszatekintünk, nyilvánvalónak tűnik,
hogy eleve így kellett volna megcsinálni.
Menzel: Ha egy konkrét információt kell megtalálni,
a Google megpróbálja pontosan ezt nyújtani
a gyors válaszok segítségével.
Vegyük például a sporteredményeket.
Mondjuk tudni szeretnénk a jelenlegi állást.
Tudni szeretnénk, milyen magas az Empire State Building?
Wright: Azt szeretnénk, ha a felhasználók a Google-lal
az információt a lehető leggyorsabban megszerezhetnék.
Az Instant jóvoltából pedig még be se kell gépelni
a teljes gondolatot.
Az Enter-t se kell megnyomni.
Elég begépelni valami olyasmit, hogy "biciklip",
és rögtön megjelennek a találatok,
mielőtt a felhasználó befejezné a gondolatát.
"A keresés jövője"
Menzel: Egyre feszegetjük annak határait,
hogyan tudjuk alapvetően használni
magát a keresőmotort.
A Képalapú Keresésnél az adott képet felhasználhatjuk
a keresés bemeneteként.
Singhal: Az az igazság, hogy a felhasználók
sokkal összetettebb válaszokat akarnak.
Mindig arról álmodtam, hogy megépítem a "Star Trek" számítógépet.
Az ideális világban pedig
csak odamennék a számítógéphez és azt mondanám:
"Mikor legjobb elvetni a magokat Indiában,
így, hogy idén korán érkezett a monszun?"
Ha pedig erre a kérdésre válaszolni tudunk
-- ami ma még nem lehetséges --
akkor az emberek válaszokat keresnek majd
ennél is összetettebb kérdésekre.
Ezek mind valódi információs igények.
Valódi kérdések, melyekre ha a Google válaszolni tud,
felhasználóink több tudáshoz jutnak,
és elégedettebbek lesznek tudás iránti keresésükben.