Tip:
Highlight text to annotate it
X
Hello, Fabrizio. - Hello.
Jöttem az idén is nyaralni.
Igazán?
Tegnap óta vége a sulinak. Elkezdődött a szünidő
Na jól van,akkor menjünk. - Oké.
Féltem,hogy elfelejted a dátumot.
Már egy éve találkoztunk.
Nagyon vártam már,hogy újra találkozzunk.
Miért nem beszélsz velem?
Nézd!Működik.
Hagyd abba!
Gyere!
Nagyon izgatott voltam, hogy megint Fabrizioval vagyok. Hevesen vert a szívem .
Furcsa érzés fogott el amikor rám nézett.
Én meg voltam zavarodva, mert nem volt a ugyanaz többé.
Nem láttam semmit a szemében.
Néha olyan volt, mint egy ragadozó madár, Máskor egy bárány.
És nem tudtam, mire gondol igazán
De nagyon örültem,hogy újra találkoztunk az erdőben.
Minden évben, amikor itt nyaraltam...
...építgettünk egy faállványt.
Régen itt volt a folyómeder.
Fabrizio azt modta,hogy a folyó hirtelen eltűnt.
A sziklák kifehéredtek, a fákon moha kezdett nőni.
Örültem hogy megtalálta a tavaly elrejtett dolgokat.
Fabrizio mosolygott,ahogy öltöztetett.
Rám nézett.Egy kicsit féltem.
A szeme tele volt gyengédséggel és komolysággal.
Néha úgy éreztem belelát a lelkembe.
Hogy tudja,mire gondolok.
Hogy mindent tud rólam.
Furcsa érzés volt.
Egy őrjitő érzés.
Hirtelen arra gondoltam, hogy ő már felnőtt.Ez biztos jó érzés.
De nem tudom, miért.
Hol van Iro?
Nem tudom. De majd jön vissza.
Ne zavarj!
Amikor Fabrizio otthagyott ,megijedtem. Leültem.
Miért hagysz egyedül? Én sosem voltam ebben az erdőben,nem ismerem ki magam!
Ő ismerte az erdőt,a hangokat, az állatokat merre járnak...
nekem azt mondta hogy mágikus csend van az erdőben.
Az erdő volt az ő otthona,de én magányosnak éreztem magam.
Nagyon féltem a vadállatoktól.
Hülye!Elzavarod az állatokat.
Mondtam,hogy ne zavarj!
Gyerünk! Próbálj meg elkapni!
Fabrizio!Merre vagy?
Gyere vissza!
Elmondom,mit álmodtam, ha visszajössz!
Kérlek, gyere vissza!
Tudom, hogy itt vagy, Fabrizio! Nem vagy vicces!
Tudod, mit álmodtam?
Egy kis csónakban Voltam a folyón...
..Először egyedül voltam, aztán hirtelen ott ültél a csónakban...
..Ott ültél mellettem...
..Aztán elaludtam...
..Amíg aludtam,elkezdett esni a hó..
..De a hó nem fehér,hanem fekete volt. Az egész ég fekete volt...
..A nap, a felhők ... minden fekete volt ...
..Rengeteg hó esett rám..
..Jég volt mindenhol ...
..A csónakkal megpróbáltam kijutni a jégből, de nem volt rá esélyem...
..Borzalmas volt. Egyre több és több jég. Borzasztóan féltem...
..Ordítottam és felébredtem.
Azt a magas hegyet megmásszuk holnap.
Ez volt Fabrizio álma, hogy megmássza a a nagy kék hegyet.
Úgy tünt ,hogy a gondolat is örömöt okoz neki.
Felmászni a tetejére, fentről nézni az egész folyót, mezőt és a fákat.
Másnap elkezdtünk felkapaszkodni a hegyre.
Útközben a fák és növények egyre furcsábbak lettek
De Fabrizio nem akarta feladni.
Nem pihentünk meg sehol.
Nagyon sokáig tartott.Aztán megérkeztünk egy ismeretlen helyre.
Mi ez? - Nézzük meg!
Ez fantasztikus!
Egy varázslatos város bukkant fel a sötét erdőből.
Magas tornyok körül sötét fák.
A régi várost benőtte a moha, és a fák.
Ez egy igazi város lépcsőkkel és sikátorokkal.
Sétányokat és a falakat sok helyen növények nőtték be.
Úgy tűnt, mintha tiltott helyre léptünk volna...
...és jön valaki hogy megbüntessen ezért.
Gyerünk! Maradj mögöttem!
Fabrizio, ne menj oda!
Ez veszélyes lehet! - Egyáltalán nem!
Ne,ne menj be!
Kérlek, ne csináld. Annyira sötét van odabent. Menjünk innen!
Később visszajövünk.
Ez a város a mi titkunk.
Nézd, nem tud repülni.
Azt hiszem, kiesett a fészekből.
Neked nem tetszik?
Talán tudok segíteni.
Maradj csendben,ne mozogj.
Ne butáskodj,maradj nyugton.
Meg tudod javítani a kalitkát?
Miért tenném?A te bajod!
Ezekben a napokban, Fabrizio nagyon agresszív volt. Nem tetszett nekem.
Nagyon bántott, amikor azt mondta nekem, hogy gyerekes és unalmas vagyok.
Nem értettem őt.
Úgy tűnt, hogy örömöt okoz neki az, hogy bánt engem.
Gyakran elbújt fák mögött, hogy megijesszen engem.
Fabrizio, hagyd abba ezt a játékot!
Várj meg!
Laura! - Fabrizio! - Add a kezed!
Megvagy!Én győztem!
Csaltál!
Elkaptalak!Most a foglyom vagy! -Nem!
Senki nem segít!
Megőrültél!
Ne ellenkezz!
Foglyom vagy! - Nem!
Nincs értelme ellenállni!
Kiabálj, ha akarsz!
Senki nem fogja hallani!
Engedj el, Fabrizio!
Megőrültél! Mit akarsz csinálni velem?
Már nem szeretsz?
Ne ellenkezz!Én erősebb vagyok, mint te!
Nem! Miért kötözöl meg? Nem!
Segíts!Egy kígyó!
Miért bántasz mindig?Már sötét van és megbüntetnek a szüleim!
Mindig a szüleid! Sosem tudjuk végigjátszani!
Amikor besötétedik,akkor vége a játéknak, és sirsz az anyád után!
Érts meg!Várnak rám! Vigyél haza!
Nem viszlek!Menj a kutyával!
A kutyával?Félek a kutyától!
Fabrizio,ne menj el!
Félek a sötétben!
Hogy akarhatod ezt?!Gyere velem! -Nem!
A fenébe! Hagyj békén!
Miért csinálod ezt velem?
Fogd meg!!
Veszélyes itt az erdőben egyedül!
Örökre ittmaradok! Soha nem megyek haza!
Miért nem beszélsz velem többet?
Ez csak a te hibád.
Ne kövess!
Nem érted?Haza kell érnem mielőtt besötétedik!
Hülye vagy! Gyűlöllek!
Laura ... Laura, segíts! -Fabrizio!
Laura ... Laura, segíts! ... Laura!
Laura! Fáj!
Fabrizio,merre vagy!?
Laura, segíts!
Szaladok!
Siess! Itt vagyok!
Nem talállak!
Gyere gyorsan!
Öngyilkosság! Borzalmas!
Te szemét! Mit csináltál?!
Megölted! Gyűlöllek!
Tudtam,hogy lehet játszani veled.
Hallod a dörgést?
Mire vársz?
Gyerünk! Akarod, hogy gondoskodjak rólad? - Engedj el!
Gyerünk,vagy elázunk!
Hova akarsz menni? -Fogd be a szád!
Nagyon furcsa itt. - Igen, mint egy jégpalotában.
Még sosem láttam ilyet ezelőtt.
Gyerünk, Laura. Keressük meg a kiutat.
Félek Fabrizio! -Maradj nyugton!
Miért aludt ki a lámpa? -Nem tudom,talán az elem kimerült.
Mit csinálunk most?
Várunk.Megkeresem a kiutat innen. Nem!
Nyugi! - Nem!Kérlek,várj! Haza akarok menni
Ha van kiút, meg fogom találni.
Én csak attól félek,hogy egyedül maradok! Van kiút?
Ha van,akkor megtaláljuk.
Bízz bennem, és minden rendben lesz.
Mindig higgyj nekem.
Hideg van.
Mit csinálsz? Hagyj!
Vedd el a kezedet,és felmelegítelek!
Ne félj! Nem akarlak bántani!
Én csak látni akarom a tested.
A karomba veszlek.
Kérlek, légy óvatos.
Bízz bennem.Nagyon óvatos leszek!
Már érzem a melegséget,és egyáltalán nem rossz érzés.
Kérlek érints meg! Fogd meg!
Ne!Ez fáj!
Ó kérlek!Gyengéd leszek! Csodálatos lesz mindkettőnknek!
Fabrizio, itt vagy?
Ó, milyen szép öv. - Kapd el!
Ne légy ilyen! Add ide!
Gyere,mássz le! Játszani akarok veled!
Miért nem jössz fel?
Gyerünk,itt az öv ,ha kell!
Hallgasd meg ezt a történetet Laura: Volt egyszer egy király ...
... Aki szeretett fára mászni. Élvezte nagyon
Egy nagyon furcsa király. - Nem a király volt furcsa,csak unatkozott az ő városában.
Úgy döntött, hogy létre kell hozni egy új várost az erdőben.
Itt akart élni,akárcsak én
Oké,de kell egy királyné is.
Ha itt maradsz éjjel is,te leszel az.
Lehetetlen,sötétedés előtt haza kell mennem.
Szeretnék maradni,de nem lehet!
Ne menj haza. Maradjunk együtt mindörökké.
Lehetetlen!
Oké, felejtsd el.
Fabrizio egyedül maradt az erdőben, és én hazamentem.
Ágyban voltam de nem tudtam aludni.
Egy furcsa érzés bántott.
Úgy tűnt, hogy Fabrizio várt valamit, amit nem tudtam megadni neki.
Valami sötét és titokzatos dolgot.
A város felfedezése után nem akart beszélni róla többé.
Ő csak Király akart lenni a városában
Nem akart osztozni a Városán
Megőrült,és én nem akarok többet tudni a titkairól
Ez a lány akar királyné lenni városban!
Hallasz engem? Királynő! Ha, ha...
Micsoda vicc!
Te soha nem leszel a királyné, mert mindig haza kell menned! Soha!
Nem ez nem a te városod, és nem is lesz az!
Így soha nem leszel a királyné ebben a városban. Oké?
Fabrizio, figyelj rám! - Nem!
Te fontos vagy nekem. Tudud hogy jól érzem magam veled!
Néha szeretnék elfutni tőled, De mindig visszatérek..
Mindig veled akarok lenni,de egész éjszakára lehetetlen.
Kérlek, próbálj megérteni engem.
Menj el! Menj haza! - De gondolok rá ...
... A szüleim keresnének engem. Az lenne a vége,..
..hogy nem engednének soha többet az erdőbe.
Nem akarom,hogy vége legyen! - Ó, te ostoba!
Fabrizio, nem akasz többé a barátom lenni?!
Várj meg!
Beszéljük meg!
Figyelj rám!
Csináljuk még egyszer! Ahogy tettük azt a barlangban!
Azóta nem csináltam.Te élvezted?
Azt hittem, szeretjük egymást!Mégegyszer akarom csinálni veled.
Újra és Újra.
Kérlek, ne haragudj! Megteszem neked,ha te is akarod.
De este mennem kell haza.
Mindent megteszek neked.
Fabrizio, odaadnám az életem neked.
Mutasd a melled! Gyerünk!
Szeretnék szopni, mint egy kisgyerek.
Azt akarom csinálni most! -Mi van veled?
Nem,nem akarom!Hagyj!
Az előbb mit mondtál?Azt mondtad, azt csinálok amit csak akarok!
Elegem van belőled!Megértetted?
Mondtam, hogy hagyj békén! - Ne beszélj így velem!
Miért nem tudsz kedves lenni?
Tudod, hogy ki lakik ebben a házban?
Nem, én még soha nem láttam ezt a házat ezelőtt.
Egy lány él a házban.
Szia,szeretnél játszani velünk?
Nem!
Mi a baj? Miért nem beszélsz velem?
Fogd be!Nem értesz semmit.
Ha szomorú vagy akkor én is az leszek. -Fogd be a szád!!
Az éjszaka, amikor minden ember alszik, én csak rád gondoltam alvás helyett.
Fejezd be ezt a hülyeséget! Menj a fenébe!
Olyan buta vagy!Hagyj békén!
Ne kövess! Menj el!
Tényleg megijedtél?
Sosem bántanálak,te is tudod.
Menj haza!Csúnya kutya!
Ijesztgeted a kislányokat! Szégyelld magad!
Jól vagy? Már nem kell félned.
Nem kell sírnod,mint egy kislány!
Elzavartattad velem Iro-t! Pedig Iro a legjobb barátom!
Csak azért mert te félsz tőle!
Ez az, amiért utállak! Gyűlöllek!
Talán megbocsátok neked, de egy feltétellel.
Ide kell hoznod nekem azt a szőke lányt.
Itt vagyok! Isten hozott a birodalmamban!
Bolond vagy!
Sylvia-nak hívnak.
Az ő neve: Fabrizio, Fabrizio király ".
Szép lövés!
Hé, elrepül!Lőj!
Nem tud!
Lőj!
Teljesen megőrültetek! Őrültek és brutálisak!
Halj már meg!!
Fabrizio és Sylvia! Kérlek ne lőjetek le!
Frabizio, hagyd abba!
Hallod hogy sír?
Fabrizio,engedj el kérlek!
Oké!Könyörögj!
Vedd fel a maszkot.
Fabrizio, ő nem akar játszani velünk.
Mozogj!Rád vadászunk, azt játsszuk!
Soha nem akarok játszani veled! - Ne mond ezt!
Ez vicces volt! Mi mindig jót játszottunk együtt.
Ez csak egy vicc .
Hagyd abba a sírást!Gyűlölöm!
Nézz rám!Megsebesültem!
Megőrültél? Miért csináltad ezt?
Ne légy gyerek! Ez csak egy karcolás!
Hová lett a bátorságod?!
Ez jó. Nem fáj többé.
Nincs semmi baja!Csak azért csinálja, hogy én rosszul érezzem magam!
Annyira közönséges vagy!
Fabrizio, volt egy álmom: "Ültem egy csónakban a folyón ...
... Nem tudom, mi történt ... "
Én ... elaludtam, Fabrizio.de éreztem mindent... "
... Hirtelen elkezdett esni a hó ... nem tudtam mit tegyek, miért ...
..kezdett süllyedni a hajó... jég volt mindenütt....
... Aludtam, ésközben havazott ... de láttam ezeket a dolgokat ...
... Aludtam ... aludtam ... , mint egy hercegnő ... "
Kérdezhetek, Fabrizio: Mit jelentett ez az álmom? "
Ő csak egy kolonc a nyakunkon!
Etessük meg őt a vöröshangyákkal!
Nem, megfojtjuk egy cserkésznyakkendővel.
Kérlek, hadd menjek el...
Nem akarok tovább itt maradni!
Ha szeretnél szabadulni, akkor ki kell engesztelned
Készek vagyunk megbocsájtani neked.
Én akarom megölni! Tényleg az idegeimre megy!
Nem, most nem.
Azt hiszem, jobb ha megöljük.
Nem.Ha megöljük,nem lesz akit bosszanthatunk!
Gondoljunk ki valamit amit szégyell!
Tolja le a bugyiját,és mutassa meg, hogy pisil!
Egyszer láttam a vízesésnél.
Azt hitte, senki sem látja.
Gyerünk, Laura. Mutasd meg nekünk hogyan pisilsz!
Csinálnd, ahogy a vízesésnél.
Elbújunk,és nézzük.
Gyerünk! Az utolsó esély, hogy elengedjünk!
Senki nem segít!Ha nem teszed, akkor megölünk!
Kelj fel, siess! Látni akarom!
Ez az utolsó esélyed! Mozogj!
De olyan zavarban vagyok!
Nem tudom megcsinálni! - Gyerünk!
Halálra vagy rémülve! Mindjárt nedves a bugyid!
Nem hiszel nekünk? Megölünk!
Esik az eső! Fabrizio sokkal jobban csinálja!
A mi rabunkat elengedtük, de nem akar menni.
Maradni akar
Megbocsátottunk neki.
De a lány nem engedelmeskedik a mi akaratunknak.
Gyerünk! Add oda a hatalom jelét a a királynőnek!
Hadd fésűljem a hajad!
Csodálatosan néz ki!
Te vagy a hunyó.
Biztos vagyok benne,soha nem talász meg minket!
Oké, de ne menj túl messze! -Kezdj számolni!
1, 2, 3, 4, 5... 10!Megtalállak!
Hol vagytok? Fabrizio? Sylvia?
Nyertetek!Belefáradtam a keresésbe!
Ez nem vicces!
Szép munka. Megtalált minket.
Mond csak: tetszik ahogy csókolja a testemet?
Ez jó ötlet! Az a büntetése hogy néz bennünket!
Követned kell a parancsainkat!
Maradni akar!Majd ismét megbocsátunk neki.
Szóval nézzed csak!
Ne szégyeld hogy félsz! Ülj le,és csak nézd mit csinálunk!
Micsoda mélység!Vajon mit érezhet az aki lezuhan?
Én már lenézni is félek!
Gyere velem.
Laura, énekelj nekünk egy dalt.
Egyszer volt egy varázslatos város, ott volt egy csodálatos lány.
De a király nem szerette már ... --Fogd be!
Öljük meg! - Miért?
Nem szeretem őt többé. - Oké.
Lökjük le!
Ne próbálj megszökni! Nincs esély!
Te bolond! A keze!
Esküszöl,hogy teljesíted a parancsainkat?
Ne tedd! Féjdalmat okozol!
Nem, tudom. - Most is hazudik.
Állj fel! - Nem... Ne...
Gyerünk! - Mit rosszat tettem?
Te nem engedelmeskedtél a mi parancsunknak. -Engedjetek el!
Mennyi idő alatt hal meg szerinted?
Nagyot fog esni!Nagyon nagyot!
Figyelj, Laura.Ez egy kivégzés! Te már elitélt vagy!
A törvény szerint ez az én országom ... és most ... végrehajtás.
Készülj fel. Egy mély szakadék.
Én azt mondanám, 50 méter.
Ha hozzáérsz a sziklához,meghalsz!
Számolok.
Gyerünk, kezdjük! -Ez nem jó játék!
Ez nem vicces, remélem, nem tetszik! - Nem!
1, 2, 3, 4, 5, 6... 7, 8, 9... - Mire vársz?
Figyelem! Előtted a mélység!
És most ... zuhanás!
Hogy érzed magad a Mennyben?
Szia, Sylvia. - Szia.
Holnap találkozunk!
Mi van veled? Késő van! Menj haza!
Sylvia is hazament.
Akarod, hogy maradjak?
Miért? Szeretek egyedül lenni.
Oké, ahogy akarod!.
Mondd, miért alszol az erdőben?
Mert szeretek. Nagyon jól érzem magam itt.
Én nem szeretem annyira.
Én inkább a meleg ágyat, és saját zuhanyt szeretem.
Zuhany? Én a tengerben fürdök.
Ez különös.Még soha nem ismertem elötted olyat aki ezt tette.
Egy nap észrevettem az ősz kezdetét.
Az erdő és a növények megváltoztatták a színüket. Az ég sötét lett.
Hamarosan vége lesz .
Az indulás napja közeledett.
És most, hogy a nyár véget ért, Fabrizio egyre ravaszabb lett.
Úgy tünt nekem,szenvedett. Nem talált már viccesnek semmit.
Még akkor is, amikor együtt voltunk, Úgy tűnt, hogy magányos.
Lassan vége a vakációnak.
Jó időnk volt egész nyáron.
Mi van veled?
Érezni a szelet! Ez az ősz jele.
Ne hagyj egyedül. Maradj velem, itt az erdőben.
Ne légy bolond, Fabrizio.
Komolyan mondom. Maradj velem örökre.
Oké, gondolom, vége.
Muszáj.Talán ma,vagy holnap, De el kell utaznom.
Mi a döntésed?
Milyen döntés?
Még mindig nem tudom!Szia!
Mennem kell. Szia! - Szia!
Holnap indulunk,otthon kell lennem vasárnap.
A francba, mennem kell az iskolába. -Én nem jártam,de neked jó mulatást.
Ma van az utolsó napja a nyaralásnak.
Mostanáig nem másztunk fel a kék hegyre.
Megtehetjük most!
Gyerünk!Siessetek!
Nézzük meg a felhőket a hegyről,csak nehéz feljutni.
A fenébe is,zivatar lesz!
A hegy túl magas! - Gyere menjünk a mágikus városba!
Siess!Nagyon el fogunk ázni!
Várj! Fáradt vagyok!Állj!
Elég a beszédből! Jön a vihar!
Siess! Befelé!
Úgy néz ki, mint egy labirintus. - Igen, ez az én alvilági birodalmam.
Nem akarok menni. Ez túl sötét.
Fáradt vagyok, késo van, és én haza akarok menni! 435 01:19:51,007 --> 01:19:53,805 Ne csináld ezt. Szeretnék hazamenni!
Lehetetlen! Sötét van odakint. Nem találjuk meg az utat haza.
Itt kell maradnunk!
A fenébe! El kell menni!
Eltévedünk!Nem találunk haza!
Ha akarnánk keresni az utat, megtalálnánk!
Az éjszakát a barlangban töltjük. Nem mehetünk az erdőbe ilyenkor!
Nem, ne csináld ezt velem, Fabrizio!
A szüleim keresnek engem! Nagy bajba kerülök!
Nincs kiút innen!
Hagyd abba a sírást,és nyugodj meg Sylvia.
Fabrizio, menjünk innen. Ez csak egy vicc, ugye?
Már nem hiszek neked! Mondd meg,hol van a kijárat?
Sylvia kétségbeesetten kereste a kiutat...
..Össszevissza botladozott, és sírt közben..
..Nem hagyta abba a sírást...
..Az arroganciája teljesen eltunt...
..Csak egy ijedt kislány a barlangban...
Egy kislány, aki sírt az anyja után...
Beesett a karjaimba, és sírt.
Nem tudtam mozogni.Én is össze voltam zavarodva.
Átöleltem,és simogattam a haját.
De nem mondtam neki, hogy Fabrizio ismeri a kiutat.
Valójában én is könnyedén megtaláltam volna az utat.
Egy idő után leültünk. Csend volt.
A csend néha sokkal rettenetesebb, mint a leghangosabb zaj.
Szerettem volna sírni, de nem tudtam.
Fabrizo és Sylvia már csak két árnyék a falon.
Nem vettem észre semmit körülöttem.
Elfáradtam, nagyon elfáradtam.
Csak aludni akartam .
Képzeletemben láttam a zöld fákat. Szeretném azt látni,ha felébredek.
Én még soha nem voltam ilyen fáradt korábban.
Ez a labirintus ijesztő volt. Semmi szép nem volt benne.
Sylvia most megmutatta Fabrizio-nak a valódi énjét.
Korán reggel van. Induljunk most.
Fabrizio, vigyél ki innen!
Félek!Ha szeretsz,vigyél ki!
Nem Sylvia,nem veszthetlek el!
Maradjunk örökké együtt. - Nem. .. Nem...
Vedd le rólam a kezed! Menni akarok!
Félek tőled!Teljesen megőrültél!
Fabrizio, szeretnék kijutni innen ...
Sylvia! Várj! Hova akarsz menni?
Nem fogod megtalálni az utat! Csak én ismerem!
Sylvia! - El akarok menni innen!
Kérlek, várj! - Engedj ki! Segítség!
Szeretnék visszamenni az anyámhoz! - Nyugodj le, Sylvia!
Maradj velem! - Nem!
Miért akarsz egyedül hagyni?
Nem veszthetlek el!
Engedj! El akarok menni innen!
Félek tőled,hogy megölsz! Teljesen megőrültél!
Fabrizio, mit tettél?
Könnyű megtalálni a kiutat.
Megtaláltuk már ezelőtt, emlékszem!
Fogd a lámpát. Kérlek, menj!
Mi lesz veled? Mit fogsz csinálni?
Én ittmaradok.
Nem, én nem hagylak egyedül!
Kérlek, gyere velem! Mindenben melletted maradok!
Én maradok veled az erdőben.
Soha nem megyek haza.
Hagyj békén!
Menj, és ne nézz vissza. - Miért?
Kérlek, gyere velem!
Fabrizio, maradjunk együtt!
Mindennek vége.
Ez a két lány volt az első szerelem.
Évek múltak el azóta,és soha nem láttam őket ismét.
Ha arra gondolok,azt mondanám vad és szép idők voltak.