Tip:
Highlight text to annotate it
X
Képzeld el, hogy van egy barátod, George...
Ez a történet félrevezető.
George-ot senki sem fenyegeti! Csak arra kérik, fizesse be a részét
mint a többiek. Ha nem tetszik a rendszer, bármikor elmehet.
Kezdjük azzal a kérdéssel, fenyegeti-e az állam a népet.
Képzelj el egy lakatlan szigetet.
Albin néhány másik emberrel ezen a szigeten lakik.
Egy nap találkozik Jeffel.
Jeff azt mondja:
Add nekem a labdádat!
Vagy megverlek.
Jeff erőszakkal fenyegeti Albint, igaz?
Igen, persze.
De az adófizetőket senki sem fenyegeti.
Senkire nem támadnak rá azért, mert nem fizet adót.
Oké. Mondjon Jeff valami mást.
Azt mondja:
Add nekem a labdádat!
Ha nem, meg kell kérjelek, hogy add ide a labdádat és az ingedet is.
Ha még mindig nem vagy hajlandó,
az éjszakát ahhoz a fához kötve töltöd.
És ha ellenállsz, megverlek.
De Jeff védői azt állíthatnák, hogy enkit sem bántana egy olyan apróság miatt,
mint hogy nem adja oda a labdáját.
Csak végső esetben használna erőszakot,
büntetésképpen a szabályszegésért, és mert nem fogadja el a jogos büntetést.
De mindegy is, hogy magyarázza Jeff, akkor is erőszakkal fenyegeti Albint, igaz?
Oké. Igen, Jeff, akkor is erőszakkal fenyegeti Albint,
noha az erőszak néhány lépéssel hátrább került.
De ez nem jó ***ógia az adózásra.
Például a modern állam arra használja az adót, hogy szolgáltatásokat nyújtson a népnek.
Rendben.
És mi van, ha kiderül, hogy Jeff csak tökéletesíteni akarta Albin labdáját,
hogy aztán meglepje őt, amikor visszaadja.
Azt hiszem, így már nem is tűnik Jeff olyan rossz srácnak,
de ettől még fenyegeti Albint, ami nincs rendben.
Több különbség is van azért Jeff és az állam között.
Az állam az adózásra támaszkodik, hogy olyan dolgokat tudjon biztosítani,
amit másképp nem lehetne,
mondjuk utakat...
Vannak magánutak, tudod jól.
jól van, aztán olyan alapszolgáltatásokat, mint a tűzoltás.
Magántűzoltók is vannak.
Nem lenne szükség megbízható szociális biztonságra? A jótékonyság nem elég!
Mielőtt a kötelező jóléti állam kiszorította volna őket,
volt egy csomó kölcsönös segélyegylet.
A jótékonykodással együtt elég jó munkát végeztek a rászorulók támogatásában.
Na, mindegy, a vita kedvéért,
tegyük fel, hogy vannak olyan fontos dolgok, amelyek csak adózással biztosíthatóak.
Jeffet már nem érdekli Albin labdája.
Most az aranyérméit akarja. Pénzt akar gyűjteni egy halastóra.
A múlt hónapban komoly halhiány volt, és Albin is egyetért,
hogy a halastó jó ötlet,
de nem bízza rá Jeffre a pénzét. Inkább másra szeretné használni.
Jeff azt mondja
A tó mindenkinek előnyös, és mindenki más már befizette a részét.
Nem lenne tisztességes, ha te nem szállnál be.
Ezért verlek meg, ha nem adod ide a pénzt.
Jeff csak meg akarja akadályozni, hogy Albin ingyen jusson hozzá egy szolgáltatáshoz,
ami mindenkinek jó!
De még mindig erőszakkal fenyegeti Albint?
Jól van, na.
De a modern demokráciában a nép hozza a törvényeket
a képviselőin keresztül,
nagyon más egy sziget, ahol nincs képviselet.
Oké, változtassuk meg a dolgokat a szigeten úgy, hogy ezt megoldjuk.
Néhány szigetlakó úgy dönt,
hogy szükség volna egy vezetőre, aki olyan jogosítványokkal rendelkezik, amilyenekkel más nem.
A vezetőt szavazással választják, és Jeff az első győztes.
Akárcsak korábban, Jeff felszólítja Albint, hogy fizessen a tervezett fejlesztésekért.
Ha Albin nem adja oda a megkövetelt pénzt, később majd még többet kell fizetnie.
Ha következetesen megtagadja, végül megjelenik a házánál a Szigetőrség,
elviszik és lecsukják.
Ha jönnek, Albin megpróbálhatja távozásra kényszeríteni őket, ha megfenyegeti őket
és fegyvert fog. De tudja, nagyobb az esély arra, hogy megölik,
mint hogy sikerül megmenekülnie az állami követelések és büntetések láncolata elől,
legalábbis amíg a szigeten van.
Várj csak, várj csak! A rendőrök nem gyilkosok!
Általában nincs rá szükség,
De gondold végig ezt: mit gondolsz, mi történne, ha Albint nem fenyegetné az a veszély,
hogy megölhetik, akármilyen messzire is megy az ellenállásban?
Ha az őrök békén hagynák azokat, akik elég erősen védekeznek,
és híre menne, hogy nyugodtan semmibe lehet venni a követeléseiket.
Szerintem egy csomó ember a nyílt ellenállást választaná.
Fogadok, még az is ellenállna, aki egyébként támogatta az állam ötletét. Azt kérdeznék maguktól
miért legyek olyan balek, hogy a fizetésem egy nagy részét ezekre a potyázókra költöm,
amikor van egy biztonságos és könnyű kiút?
Az őrök aligha alkalmaznak valódi erőszakot az Albinhoz hasonló emberekkel szemben.
Amíg a legtöbb ember elhiszi, hogy az ellenállás hiábavaló,
ez elég az állam működéséhez.
Mivel az őröknek ritkán kell erőszakot alkalmazniuk, az emberek talán el is felejtik,
hogy az állam végső esetben akár erőszakot is hajlandó alkalmazni, hogy biztosítsa az engedelmességet.
Igen, igen, rendben! Szóval lehet,
hogy az adózáshoz nem kell erőszakkal fenyegetni,
de ez nem jelenti, hogy az adózás lopás.
Minden polgárt köt a társadalmi szerződés.
Egy országban élsz, ahol tudod, mit várnak tőled, és mi a büntetés,
ha nem tartod be a szabályokat.
Ha tényleg nem tetszenek a feltételek, a legtöbb ország megengedi, hogy elmenj.
Tudom, most mit fogsz mondani: én semmilyen társadalmi szerződést nem írtam alá.
De ez nem számít.
ha hozzák a számlát az étteremben, köteles vagy fizetni
akkor is, ha nem írtál alá semmit.
Ugyanígy van a társadalmi szerződéssel is.
Ha egy országban élsz, legalábbis, és olyan korú vagy, hogy elmehetnél,
beleegyezel, hogy szabályok kötnek, és engedélyt adsz rá,
hogy bizonyos erőszakot alkalmazzanak veled szemben
ha nem tartod be a szabályokat.
Várj csak egy kicsit. Az étterem vezetője megszabhatja a szabályokat, mert övé az étterem.
Az illető dolog tulajdonosa jogosult megszabni,
ki használhatja, és hogyan.
Némelyek azt mondják, egy társadalmi szerződés van az állam és a polgár között.
Oké.
De hogy lett az állam az ország tulajdonosa, hogy rákényszerítheti a törvényeit?
Ezt fontos tudni, mert ha nem tulajdonos,
akkor az államnak nincs felhatalmazása arra, hogy használati feltételeket szabjon meg azon a földön
és erőszakot követ el azokon az embereken, akiket adóztat.
Némelyek úgy vélik, az állam nem jogos tulajdonosa annak a földnek, amelyre igényt formál.
Hogy megértsük, miért, emlékezz vissza, milyen volt a sziget kezdetben,
mielőtt bármit megváltoztattunk volna.
A sziget egy távoli sarkában Albin talál a földön egy kis fát,
amiből viskót épít.
Szerinted Albin birtokolja a viskót, vagyis joga van rá, hogy eldöntse,
ki használhatja a viskót és ki nem?
Persze, Albin a tulajdonos.
Joga van Jeffnek azt követelni,
hogy Albin tartson be bizonyos szabályokat, ha tovább akarja használni a viskót?
Nem, természetesen nem.
Jeffnek nincs joga feltételeket szabni Albinnak,
mert ez nem az ő viskója.
Ha Jeff erőszakkal elűzi Albint,
akkor ő lesz a viskó jogos tulajdonosa?
Nem. Jeff hibázik.
A viskó továbbra is Albiné. Ő építette!
Mi lenne, ha Jeff egy nap kijelentené,
hogy az ő birtokát képezik a lakatlan északi dombok, noha ő maga soha nem járt ott.
És aztán rátámadna mindenkire, aki az engedélye nélkül használná
azt a földet.
Jelentheti ez azt, hogy az északi dombok az ő tulajdonát képezik?
Nem. Akkor ő csak egy kötekedő.
Valójában nem birtokolná a dombokat.
Én is így gondolom.
Úgy fest, egyetértesz velem abban, hogy két módon juthat az ember tulajdonhoz.
Mindenek előtt egy dolgot kisajátíthatsz,
azaz létrehozol vagy továbbfejlesztesz valamit, aminek korábban nem volt tulajdonosa.
Ha menedéket építesz gazdátlan anyagból egy gazdátlan földön, ez jó példája a kisajátításnak.
A másik mód, ahogy valami a tulajdonodba kerülhet, ha a dolog előző tulajdonosa önkéntesen neked adja.
Ez történik a kereskedelemben, ahol ez az adás megy végbe mindkét részről.
Arról lehet vita, pontosan hogy kell kisajátítani valamit ahhoz, hogy a tulajdonosa lehess,
vagy mennyi ideig hagyhatod a dolgot használaton kívül, mielőtt valaki igényt tarthat rá,
de azt hiszem, alapvetően a legtöbb ember egyetért:
Jeff nem birtokolja Albin viskóját vagy a dombokat.
Ha az önkéntes átengedés és a kisajátítás a két mód arra,
hogy valamit tulajdonba lehet venni,
akkor az állam igénye a föld tulajdonlására gyanús,
mivel a föld többsége már tulajdonban volt, amikor az állam erőszakkal elvette.
Vagy a föld nem volt senki birtokában, de a kisajátítás helyett az állam
büntetéssel fenyegeti azokat, akik az engedélye nélkül használják.
Tehát az állam úgy viselkedik, mint Jeff, amikor elveszi Albin viskóját, vagy kijelenti,
hogy a dombok az övéi.
Mi azonban úgy véljük, a tulajdon nem így működik. Ha következetesek akarunk lenni,
szerintem be kell ismernünk, hogy nem az állam tulajdona a föld nagy része,
és hogy nincs törvényes megállapodás
az állam és azok között, akiket megadóztat.
Nincs valódi társadalmi szerződés, csak erőszakkal való fenyegetés.
De ha elég sokáig visszamegyünk,
sok olyan földdarab van, amit erőszakkal vettek el valakitől.
Én egy olyan országban élek, amit kevesebb, mint kétszáz évvel ezelőtt raboltak el,
ez jelentheti azt, hogy nincs jogom itt élni?
Ez jó kérdés.
A meglopott személy egyik leszármazottja megjelenhet,
és bemutathatja, hogy jogosabban tart igényt a földre, mint te.
De ha egyetlen élő leszármazott sem jelentkezik, akkor elhagyott földnek tekinthetjük.
Az elhagyott földet ugyanúgy kezeljük,mint azt, amelyiknek soha nem volt tulajdonosa.
Kisajátítható és önkéntes csere útján tovább is adható..
Rendben.
Ebben van ráció.
De még nem győztél meg teljesen. Hadd gondolkodjak még egy kicsit.
Bármire is használják, és bármennyire is indokolt,
az adózás egyre kellemetlenebb követelések és büntetések láncolatával függ össze,
amely mögött végső esetben halálos erő áll.
Némelyek úgy vélik, az állam tömeges erőszakos fenyegetést állít szembe békés emberekkel,
hogy jogtalanul igényel tulajdonjogot arra a földre, ahol élünk,
és hogy ez egy agresszív intézmény, ami nem fér össze egy valódi civil társadalommal.
Nézz utána a neten ezeknek a kifejezéseknek, ha szeretnél többet megtudni.