Tip:
Highlight text to annotate it
X
Rengeteg időt töltöttünk azzal, hogy egy olyan kampányon gondolkodtunk, amelynek a jelszava "Állítsuk meg a kínzást az egészségügyben".
A fájdalomcsillapítás hiányát akár egyfajta kínzásként is fel lehet fogni.
Amikor kampányokat csinálunk, tipikusan nem a megoldást kínáljuk fel, csak a problémát.
És aztán megkérjük a sok-sok érdekeltet, hogy gondolkodjanak a lehetséges megoldáson.
Élet a halál előtt
Kínzás az egészségügyben
A kínzást egyfajta eltökéltségnek tekinthetjük;
az emberek szándékosan csinálják. Én szomorú lennék, ha ez lenne az igazság,
hogy vannak szándékos cselekedetek, amelyek fájdalmat akarnak okozni.
Különbség van a kínzás és a tétlenség között,
de a válasz az, hogy a fájdalmat vajon kínzásból ered-e,
vagy természetes okból, amit lehetne kezelni, mégsem teszik.
Azt hiszem, hogy az emberek ezt hasonlóképp élik meg.
A kínzás nagy szó... az emberek fennakadnak rajta.
Nem használnám a kínzás szót, mert az nagyon kemény.
Feláll a szőr a hátamon, ha arra gondolok, hogy egészségügyi intézményekben kínzás zajlik.
Az egyik betegem azt mondta: - Folyton annyira fáj, hogy az már elviselhetetlen.
- Minden tíz percben úgy érzem, mintha egy szöget ütnének a fülembe egy kalapáccsal. -
És ez az ember napok, hetek, hónapok óta ezt éli át: ez kínzás.
És ez azért kínzás, mert szándékosan visszautasítjuk, hogy tegyünk ellene bármit is.
Ez az ember morfiumon élt, és viszonylag jó élete volt úgy,
csak aztán elfogyott a morfium. Visszajött kétszer, háromszor... de még mindig nem volt morfium.
Ekkor halkan azt mondta: - Visszajövök szerdán, lesz nálam kötél,
és már megtaláltam a megfelelő fát is.
- Ha nem kapok morfiumot szerdán, felakasztom magam arra a fára.
Tényleg kötéllel jött, de előtte való nap, hála az égnek, kaptuk morfiumot.
Azt hiszem, komolyan gondolta.
Mi rombolhatja le jobban az ember önbecsülését, mint ha haldoklás közben fájdalmak között hagyjuk?
Egyfajta modern kínzáshoz hasonlatos,
bár nem erre képzett ember hajtja végre. A közöny teszi.
Beszéltem egy emberi jogi szakértővel, aki korábban sok olyan emberrel beszélt, akiket megkínoztak.
Azt kérdeztem tőle: - Nézze, a tapasztalata szerint van itt összahasonlítási alap?
Ő azt mondta: - Igen, van alap rá.
- Mivel azok, akiket megkínoztak,
legalábbis, amikor beszélünk velük, beszámolnak olyan időszakról, amikor abbahagyták a kínzást.
- Ezek a betegek, akik komoly fájdalmakat élnek át, ezt sem kapják meg, nincs megállás, pedig van olyan ember, aki megtehetné.
- Van rá gyógyszer... elérhetővé lehetne tenni. - Ugyanabban a városban, néhány helyen hozzáférhető.
- Akkor miért is ne hívjam ezt kínzásnak?
Azt hiszem, ezek az emberek szenvednek,
de tényleg kötelező lenne szenvedniük? És hogy ez kínzás-e, az vitatható.
Emberek szenvednek szükségtelenül világszerte.
A www.TreatThePain.com oldalon elmondhatja véleményét