Tip:
Highlight text to annotate it
X
2011-es YouTube Szimfonikus Zenekar
Az Anyahajó koncepciója olyasféleképp alakult ki, mintha emeltük volna a tétet
az első pillanattól kezdve,
amikor belevágtunk az egészbe a Warehouse Medicine című darabbal
az első YouTube Szimfonikusokkal.
A projekt ötletét Michael adta: "Egy teljesen új darabra van szükségünk"
és az újdonságot a világ minden tájáról érkező szólisták jelentenék,
akik csatlakoznak a zenekarhoz.
Ekkor rögtön azt gondoltam: "Na, ez nem fog menni,
túl bonyolult.
Nem tudom elképzelni, ez hogyan működne, még a 21. században sem."
Azután elkezdtem gondolkodni, és ekkor alakult ki az elképzelés az anyahajóról:
ez a zenekar lenne, amelyhez az egyes
szólisták csatlakoznak vagy kikötnek a darab különböző pillanataiban.
Az első zenekari mű, amit hallottam, nem Beethoven 5. szimfóniája volt.
Inkább olyan volt, mint a legtöbb mai ember első találkozása egy zenekarral.
Mint mondjuk egy Pink Floyd-albumon,
vagy mint a mai Pink Floyd, a Radiohead,
ahol rengeteg a zenekari aláfestés. Vagy épp Björknél.
Vagy akár a filmekben is hemzsegnek a zenekari hangok.
És teljesen magával ragadott a hatalmas távlat,
a rengeteg lehetőség, amelyet egy zenekar rejt magában.
Tudod, a világ leghatalmasabb szintetizátora a zenekar.
Amikor először komponáltam zenekarnak, az csak a zenekarnak szólt.
És amikor San Franciscóba költöztem,
magával ragadott a techno zenei világa.
És valamiféle skizofrén életet éltem,
mivel éjjel gyakran szerepeltem DJ-ként, és másnap pedig már zenekarok számára
komponáltam. Ez két teljesen más világ, az emberek szerint 100%-ban különböző,
pedig, tudod, a világ minden zenéje rokon, ugyanazt a DNS-t tartalmazza.
Szóval amibe én belekezdtem, az nem csak a techno, a hiphop és a drum and bass
impulzív ritmusait viszi a zenekarba, de az elektronika újító elemeit is.
Egy földrengés hangfelvétele, vagy az antarktiszi jéghegyek olvadásáé,
vagy az Anyahajó című darabban a melegedő motorok és az űrbeli pittyegés.
Az emberek gyakran megkérdeznek: "Hogyan komponálsz zenekarra?
Hogyan tudod elképzelni, hogy ez a sok hangszer egyszerre fog majd játszani?"
És szerintem ezt elég meghökkentő elképzelni.
Olyasmi, mint amikor írsz egy forgatókönyvet, és megfilmesítik.
Ha el tudsz képzelni egy történetet, el tudod képzelni azt is, hogy megtörténik.
Nem ragadsz le olyan részleteknél, mint a világítás, a smink vagy a kameraállás.
Ez később jön.
Amikor a zenekart mint anyahajót képzeltem el,
és a szólistákat olyan embereknek, akik a kibertérben kikötnek,
szóval amikor ez összejött, akkor már tudtam miből kiindulni.
Csomó információt kaptam, és valami gyorsan mozgó dologra gondoltam,
ami azután lelassít, és felveszi ezeket a látogatókat.
Tudod, egykor az improvizáció fontos része volt a mai klasszikus zenének.
Bach csodásan improvizált az orgonán.
Mozart ízekre szedte zongoraversenyének kadenciáit.
Ebben a darabban mindez visszaköszön.
Rendelkezhetsz akár klasszikus háttérrel,
akár teljesen más, rock vagy jazz háttérrel.
Nem is kell, tudnod kottát olvasni, csak hallanod kell, és reagálnod rá.
Nagyon kíváncsi vagyok, mit kínálnak az emberek az improvizációs részekre.
A zenekartól persze bármi, bármilyen hangszer jöhet.
De örömmel hallanánk mondjuk elektromos gitárt vagy jazz-zongorát,
vagy valamilyen érdekes ütős hangszert. Altszaxofont, amit csak akarsz.
Ha játszol rajta, küldd be nekünk, örömmel meghallgatjuk.
Csak jó fül kell - és kalandvágy.
2011-es YouTube Szimfonikus Zenekar