Tip:
Highlight text to annotate it
X
Nincs reménységed,
ha Krisztus nélkül élsz.
Nincsen a reménytelenségnél átkozottabb szó.
Mert mindenhol és mindenütt megtalálható,
a pokol minden szegletében is.
Ez az igazság, emberek.
Ez az igazság.
Amikor az emberek beleesnek az árokba, vége.
Mindenütt reménytelenség veszi őket körül!
Örökkévaló reménytelenség.
Nincsen reménység!
És elmondom, hogy miért nincs reménység.
Mert kint vagy, egy sziklába kapaszkodsz, miközben meresztgeted a szemeidet,
„Ó, bárcsak lenne valami! Bárcsak találnék valamit, ami által megelégülhetek!
Ha csak egy kis reménységet találnék! Amit el tudnék érni!
Valami, amit megtehetnék. Bármi mód, amely által elég jó lehetnék.”
És látsz egy kis sötét foltot a látóhatáron, meresztgeted a szemeidet, de…
Nem történik semmi.
Csak Isten haragjának állandó vihara dúl feletted.
Néhányan, ti tudjátok, hogy kik, kint vagytok azon a sziklán.
Nincsen reményetek.
Nincsen vér kutatok,
amely elmossa a bűneiteket.
Nincsen főpapotok.
Ő az én reményem. Reménységem van, hogy ott van Isten jobbján és közben jár értem – de neked nincs meg ez a reményed.
Nincs meg.
Nincs birtokodban olyan igazság Ura,
aki megérdemelte és kimunkálta, hogy tökéletes fedést biztosítson számodra,
és az Úr teljesen elfogadjon téged. Egyik sincs ezek közül a birtokodban.
Krisztus nélkül reménytelen vagy.
Nélküle nyomorult árva vagy.
Nincs senki, aki törődjön velük. Senki, aki szeresse őket.
Senki, aki állandóan szem előtt tartja a javukat.
Senki, aki letörölje szemükről a könnyet.
Nincsen paradicsom.
Nincs remény!
Krisztus nélkül, a reménytelenség tengerében evezel.
És elmondom, hogy ez valóban megeshet velünk.
Reménytelenség!
Nincsen reménységük.
Hagyod, hogy azok a szavak visszhangozzanak a füledben, egy olyan helyen, ahol megvizsgálod az életed.
Nincs reménység.
Nincs remény.
A teljes reménytelenség óceánja.
Szétroncsolt és nincstelen.
Szomjazik a lelke.
Nem ihatsz abból a vízből.
Az a víz nem elégít meg.
Minél többet iszol abból a vízből, annál reménytelenebbé és szomjasabbá válsz.
Erős íze van.
Nem elégít meg, nem képes eloltani a szomjadat.
Ahogy múlnak az évek, tudod mi történik ezzel az óceánnal?
Egyre mélyebbé válik.
És mélyebbé.
Egyre mélyebbé.
Egyedül vagy a kis sziklán, a kalapácsoddal a kezedben.
És megpróbálsz kalapálni. Kopp, kopp.
Megpróbálod megoldani a helyzetet.
„Jó fiú leszek.”
Kikalapálod, majd újra kinézel, az óceán azonban még mindig nyomorúsággal és reménytelenséggel van tele.
Egyre mélyebbé és mélyebbé válik.
Próbálod meresztgetni a szemed a horizonton,
és amikor éppen hogy úgy éreznéd, hogy felcsillan egy reménysugár, a reményed elszáll.
Nincsen segítség.
Felnézel!
És mit találsz!?
Egy haragos Isten arca néz vissza rád.
A haragja ott lebeg a fejed fölött.
Minden reménytelen!
Kalapálsz.
Kalapálsz.
Folytatod a munkát.
Dolgozol, és végzed a munkádat, egyre csak ütögeted a sziklát.
És egyre szomjasabb leszel.
És szomjasabb.
Minden tovaszálló remény ebben a világban azt kiáltja -
„Reménytelen!!”
„Reménytelen!!”
Voltál valaha úgy,
hogy egy bizonyos dologba vetetted a reményed, és amikor az meglett, egyre mélyebb ürességet éreztél?
Tudatában voltál az ürességnek, és érezted is.
Az óceán pedig egyre mélyül, és ott a reménytelenség...
Kémleled a látóhatárt, de reménységet nem találsz.
Nincs reménység.
A bűnös végül elindul...
Láttam első kézből a mostohaapukámnál, akinek már csak három hónap volt hátra az életéből.
Láttam a tekintetét.
Üres tekintettel meredt előre.
Igen, elmondtam ezelőtt, hogy olvasta az újságot, és furcsa dolgokat művelt.
De amikor ránéztél, amikor a szemeibe néztél,
láthattad, emberek, láthattátok azt a kísérteties tekintetet.
Ez a reménytelenség.
És lehet, hogy néhányan úgy gondoljátok, hogy van reménységetek.
Lehet, hogy abban reménykedsz, hogy „Az egyetemre fogok menni.”
Lehet, hogy abban reménykedsz, hogy „Meg fogok házasodni.”
Lehet, hogy abban reménykedsz, hogy „Gyerekeim lesznek.”
„Pénzt fogok keresni, és lesz egy házam.”
De el kell mondjam, hogy mindenki, aki elindult ezen az úton lefelé,
akár a sikerbe vetette a reménységét, akár a tündöklésbe, vagy e világ dicsőségét kereste
amikor megkapta, hirtelen egy hatalmas óceán kezdett tátongani körülötte.
Kalapálta a sziklát, csak a csörömpölést lehetett hallani.
A lelkiismerete kialudt, és nyitott öblök vették körül.
Elmondom nektek mi van odakint,
mint egy pokoli üldöző jön át a kétségbeesés óceánján
a halál…
Eljön érted, oly sebesen, mint a vihar.
Lecsap rád, és nem menekülhetsz előle.
Akarod tudni, hogy egy 50-60 éves muszlim ember
hirtelen miért komolyodik meg? Mert kalapácsol, kint van, és kalapálja a sziklát.
Érzi ezt, minél többször üt rá a sziklára.
Felnéz, és Isten nemhogy boldogabb lenne miatta, sőt,
Isten rosszalló tekintete egyre haragosabbá válik, mialatt ő egyre csak szaporítja bűnei számát.
És nincs reménység!
Mert Krisztus nélkül él.
És néhányan ti is így éltek.
Nincs reménységetek.
És el kell, hogy mondjam, hogy
nincs a reménytelenségnél átkozottabb szó.
Emberek, ne keményítsétek meg a szíveteket, halljátok meg az Ő hangját,
és gyertek.
Kövessétek Őt.
Emberek, van reménységünk!
Van reménységünk!
Mert, elmondom a következőket:
Lehet, hogy most nem olyan vagyok, aki leszek majd egy napon,
de el kell mondjam, hogy:
nem az vagyok, aki voltam.
És bár nem tudom megmagyarázni, hogyan történt, bizton állíthatom, hogy így van:
A kezdetektől fogva tudtam, és most 19 év elteltével is tudom, hogy
Jézus Krisztus tette!
Ezért nem számít, mit mond a világ, és az sem számít, ha csúfolódnak.
Tudjátok, mit mondott Krisztus, mi történik, amikor isszátok az élő vizet?
Azt mondta, hogy soha többé meg nem szomjaztok.
Tudjátok mire jöttem rá?
Hagyjátok a világot, hadd gúnyolja azt, akit akar.
Kipróbáltam már ezt.
És kipróbáltam már azt.
Kipróbáltam azt a bűnt.
Meg ezt a bűnt.
Ezt a bűnt.
Azt a bűnt.
Minden bűnt.
Aztán kipróbáltam Krisztust és azt mondtam „Nem, nincs szükségem semmi másra.”
És minden igaz keresztény tudja, hogy ez így van.
A világ nevethet, és gúnyolódhat,
de mi olyanra leltünk, amely megelégít bennünket Őbenne, amiért Őt semmire se cserélnénk.
Hadd mondják, amit akarnak.
Hadd tegyék, amit akarnak.
Ő megelégített bennünket.
Az Isten parancsolatai pedig nem nehezek számunkra. (1Jn 5:3)
A lényeg az, hogy nem csak abban hiszünk, hogy Jézus Krisztus egy valós személy.
Hisszük ezt, de nem csak ebben hiszünk.
Azt találjuk, hogy a szívünk szeretettel ég iránta.
Csodálatosnak tartjuk Őt.
Mindennél drágábbnak tartjuk Őt!
Hisszük, hogy Jézus Krisztus meghalt a bűneinkért, és feltámadt a halálból.
És felment Atyja jobbjára.
És hisszük, reménységünk van, hogy egy nap visszajön értünk.
Természetfeletti bizonyosságunk van,
amilyent előtte sohasem tapasztaltunk!
És Isten azt mondja, hogy Ő a hit szerzője.
Ez a Lélek munkája. (Róma 8:16)
Bizonyosságunk van!
Biztosítékunk van!
Ő adja nekünk ezt a biztosítékot, Ő szolgáltat nekünk tanúbizonyságot.
Testvéreim, akik ma itt vagytok, azt állítjátok magatokról, hogy keresztények vagytok, de vajon van reménységetek?
Olyan reménységed van, amelyről az Élő Isten Lelke tett bizonyságot?
Ahol az Ő Lelke ott van, ott nyilvánvalóvá teszi az Ő jelenlétét.
Számtalan módon láthatóvá teszi azt.
Bizonyosságod van?
Képes vagy reménységben örvendezni?
Jézus Krisztus mondott valamit - engedd, hogy megragadjon téged.
Jézus Krisztus azt mondta, hogy akkora hatalmas reménység van a birtokodban,
amely telve van gazdagsággal és dicsőséggel,
kincsekkel,
és jutalommal.
„Örvendezzetek, és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok a mennyekben.”
És azt mondta a Lukács 6:23-ban, hogy -
„Örüljetek azon a napon,
UGRÁLJATOK!
és ujjongjatok!”
Azt mondja, hogy „Figyeljetek, ha felismernétek, hogy mekkora dicsőség vár rátok,
és mekkora a reménységetek a mennyekben,
akkor szökdelni fogtok, úgy, hogy még a cipőtökből is kiugrotok,
körbe-körbe ugráltok, hihetetlenül boldogan.”
Testvéreim, nem hiszem, hogy igazán fel tudjuk fogni
mi vár ránk.
Olyan hatalmas reménységünk van.
Testvéreim, a hívőnek van reménysége!
Mivel Krisztusban reménység található.
Reménységünk van Krisztusban, hogy Általa megmenekülünk.
És Krisztussal leszünk.
Örökkön-örökké Krisztus jelenlétét élvezhetjük.
Amikor egy bűnös úgy látja önmagát, amilyen valójában,
akkor Krisztusra tekint.
„Ott pedig reménység található.”
„Ó, ha csak mehetnék Hozzá.”
Ő az, aki kinyúl és megérinti a legtisztátalanabbat is.
Ha ez nem bátorít valakit arra, hogy tegyen valamit Krisztusért,
akkor nem tudom mi más bátoríthatná.
Nos, mára befejeztük. �