Tip:
Highlight text to annotate it
X
Visszavisz minket a múltba,
hogy szar játékkal tolja.
Jobban tenné ha inkább telefosatná a fülét egy bölénnyel,
inkább megehetné egy rothadó görény segglyukát, melyen átment az úthenger
és sörrel öblíthené le.
Ő a legmérgesebb játékos akiről valaha hallhattál.
Ő az Angry Nintendo Nerd.
Ő az Angry Atari Sega Nerd.
Ő az Angry Video Game Nerd.
A kilencvenes éve közepe van.
A Super Nintendo és a Sega Genesis volt a két legnagyobb rivális.
A 16 bitesek lassan a végükhöz közeledtek,
és a következő generációs konzolok úton voltak.
A Sega Saturn, a Play Station és a Nintendo 64 készen állt hogy a színre lépjen.
A grafika egyre jobb lett, és a videójáték cégek nekikezdtek a
technológia véget nem érő fejlesztésének.
Amég a Nintendo 64 kiadását elhalasztották,
a Nintendo kiadott egy új terméket, hogy kitöltse az időt,
és folytassa sikeres hordozható konzolok kiadását, mint az Óra játékok vagy a Gameboy.
Az eredetileg VR32 nevű termék Virtual Boy néven vált híressé.
3D technológiával készült, amiben mindkét szemre külön kijelző van, ami a 3D-s hatást kelti.
Úgy tűnt a Virtuális valóságé a jövő.
Csak maga az érzés, hogy bent vagy a játékban, fantasztikus elképzelés volt.
De aztán kiderült, hogy az egész egy rakat telepakolt szar.
Az első probléma, hogy hordozható rendszerként jelölték meg.
Igen hordozható. A seggem hordozható.
Alig tudsz kényelmes helyet találni, hogy ezzel a ronda vörös szarral otthon játsz,
Nemhogy elvidd valahova, mintha tudnál vele játszani a kocsiba, vagy valahol.
De gondolj csak bele. Amúgy sem akarnál ezzel játszani nyilvános helyen.
Úgy nézel ki mint egy idióta.
Miért nincs ezen egy szíj a fejednek? Gondoljunk csak bele.
Ez a legrosszabb design a történelemben. Alapjában véve ez egy távcső ami lábakon áll.
Számomra, olyan mint egy pár szemgolyó lábakon.
A kontroller is furcsa. 2 D-padja van, és az akksi hozzá csatlakozik.
De kicserélheted AC adapterre is.
De ha asztalon játszol, könnyen kijön és lekapcsolja a játékot.
A 3D effekt miatt nehéz fókuszálni és fárasztja a szemed.
Még figyelmeztetés is van a dobozon, hogy fejfájást és rosszullétet okozhat.
Hát nem fantasztikus? Olyan mint a cseresznye a szar koktélon.
Milyen jó lehet szar játékokkat játszani, miközben fejfájásod van?
De mielőtt azt mondanám, hogy a játékok rosszak, nézzük meg őket.
Sajnos, az egyetlen mód, hogy felvegyem a videót, hogy ha belezoomolok az egyik szem helyére.
Szóval, bocsássátok meg a gyenge minőséget.
Kezdjük a Mario's tennis-el.
Ez volt az első Virtual Boy játék ami kijött, és általában ezzel játszottak a legtöbben.
Azzal indul, hogy Mario egy tennisz labdát üt egyenesen a pofádba.
A 3D hatás valójában elég hatásos. De amég nem játszol vele, nem tapasztalhatod.
A fő dolog ami csalódást okoz, rögtön a kezdéskor,
hogy az egész játék fekete és piros.
Az eredeti Gameboy fekete és fehér volt, vagy fekete és zöld vagy ilyesmi,
de a virtual boy szakít a hagyományokkal, szóval azt várnád hogy színes legyen.
Micsoda csalódás.
Maga a játék, csak tennisz, amiben Mario karakterek közt válogathatsz.
Nem rossz, de semmi különös.
Számomra a nagy probléma, hogy miféle virtuális valóság ez.
Számomra úgy tűnik, mintha kívülről nézném a játékot,
én azt vártam volna hogy első személyű nézetű legyen.
A Virutális Valóság egész ötlete azon alapul,
hogy azt az érzést kelti, mintha te lennél az adott környezetben.
Olyan érzésnek kellene lennie, mint a valóság. Ahogy a neve is mondja: Virtuális valóság.
Itt egy újabb. Galactic Piball Ez csak egy pinball játék, űr témával.
A 3D hatás kicsit szegényes itt. Semmi sem jön a fejed felé.
Hogy az ütőket használd, a kontroller alján lévő gombokat kell használnod,
ami olyan érzés mintha egy igazi pinball gépnél játszanál,
de azt várnád, hogyha erősebben ütöd a gombokat, az ütő is erősebbet üti a golyót.
Csak azt kívánod hogy inkább egy igazi pinball géppel játszhass ehelyett,
vagy bármi mással.
Olyan mintha szemtornáznék. A szemem folyton elkezd fájni.
Ha elég sokáig játszol vele, megvakulsz és igazi pinball varázsló leszel.
Oké, itt van a Teleroboxer. Olyan ez mint egy robot mosómedve.
És ó szent szar, ez első személy nézetű. Ez már kicsit tényleg hasonlít a virtuális valósághoz.
A játékmenet olyan mint a Punch out.
Üthetsz arcra, testre, tudsz védekezni, elhajolni, legugolni
és használod mindkét D-padot, hogy külön irányítsd mindkét kezet.
Tehát tudsz egyszerre ütni és védekezni is. Ez nem olyan rossz, és a 3D hatás elég király.
Kivéve amikor téged ütnek ki.
Következő: Red alarm (vörös riadó)
Nos, vörös az van. Minden játék címében lehetne hogy vörös.
Alapjába véve ez egy repülős játék, mint a StarFox.
Emlékeztek a grafikára a StarFox-ban? Minden poligonból állt.
De képzeljétek ezt el pirosban, mindenféle renderelés nélkül.
Minden csak vonalhálós!
Olyan mint egy játék amit nem fejeztek be. A legrosszabb, hogy összezavar.
Nem kellett volna valami textúra? Legalább hogy lásd mi az ami átjárható.
E nélkül, csak röpülsz a vonalak közt.
Azt hiszem valami nyitott rész felé repülök, de folyton csak a falnak ütközök.
Nézd ezt. Hova kellene mennem?
Egy dolog jó benne: tudsz kameranézetet változtatni.
Én a első személyű nézetet választom, mert ugye ez egy virtuális valóság.
Sajnos csak a Red alarm-ban és a Teleroboxer-ben található ez a funckió.
A következő: Wario land
Wario-t irányítod, egyetlen céllal: hogy eljuss minden pálya végére.
Sok helyen kell kulcsot felszedned ajtókhoz, kincseket összeszedni,
ellenségekkel harcolni, ráugrással, eldobással vagy ellökéssel.
Át tudsz ugrani a háttérbe is, valószínűleg 3D-s hatást akartak elérni,
de valójában ez egy jó játék, nagyon jó, de csak egy problémája van:
hogy Virtual boy-on van.
Következő: Panic Bomber. Ez egy kirakós játék és elég tisztességes.
Dolgok potyognak lefele és hármat kell összeraknod hosszában, függőlegesen vagy srégen.
Az összeillő dolgok eltűnnek és bombák lesznek.
Amikor egy égő bomba lezuhan, fel tudod használni másik bombák felrobbantására.
Csak egy kérdésem van.
Mi a kibaszott szent szarnak kell egy ilyen a Virtual boy-ra?
Ez egy kirakós játék. Ilyen dolgok a Gameboy-hoz tartoznak.
Nemcsak hogy semmi köze nincs a virtuális valósághoz, de csak egyedül játszhatod.
A kirakós játékok nem jobbak ha vannak barátok akivel játszhatod?
Igazából a Virtual boy-nak vagy egy külső csatlakozója a többjátékos módhoz.
Arra jó, hogy egymáshoz kapcsoljunk 2 Virtual boy-t, úgy mint a gameboyt.
De az egyetlen probléma, hogy a kábelt sose adták ki, vagy csináltak olyan játékot
ami támogatná, mert a virtual boy olyannyira szar volt,
hogy visszavonták mielőtt kiadták volna.
Következő a Mario Clash.
Minden konzolnak van saját Mario-ja, és reméled hogy ez jó lesz.
De ez csak a felújítása az eredeti 1983-as arcade Mario-nak.
Minden pálya csak egyetlen képernyő, és a cél hogy minden ellenfelet leüss,
kivéve a teknőst, amit arra használsz hogy másik ellenfeleket leüss vele.
Néhány ellenséget, mint a 3 tüskés hátút, távolról kell elintézned.
Tehát alapjában egy Mario Bros előtérrel és háttérrel.
Ami ezzel a játékkal kapcsolatban zavar, csak egyetlen probléma:
Felcserélték a gombokat. B az ugrás és az A tobja a teknőst.
Hogy tudták elbaszni az irányítást egy Mario játékban?
Miért változtatták meg azt amin felnőttünk? Miért változtatták meg azt ami az agyunkba
Van egy Bonus pálya is, és néz mi van itt: textúra.
Jó látni végre egy padlót amit meg rendereltek.
Összesítve: Mario Clash nem rossz, csak monoton. Ez meg 99 pályán át.
Valószínűleg ez a leghosszabb Virtual boy játék.
És a szemfáradás miatt, egy pályát sem lehet befejezni egyhuzamra.
Következő: Nester's funky bowling.
Minden Nintendo Power előfizető tudja hogy ki Nester.
Valószínűleg ez az egyetlen játék, amiben szerepel.
Minden amit mondhatok: ez bowling. Ez az.
De nem tudom mi ebben a funky?
Csak egy átlagos bowling játék, ugyanazzal a 10 bábuval újra és újra.
Nester reakcióinak animációit nézni elég vicces, de ezen felül nem mondhatok többet.
Következő: Virtual Baseball.
Ütsz, futsz, elkapsz, elfoglalsz, futsz, dobsz... ez baseball.
A zene elég király, és van egy szép 3D-s nézet a pályáról,
olyan mintha a nézőtéren ülnél, mint egy... virtuális valóságban.
Amikor ütnöd kellene, az irányítás elég béna, és amikor a távoli nézet van
egy mikorszkóp kell hogy lásd a játékosokat.
Elég furcsa, hogy a egyszerre irányítod az embereket.
Olyan mint a North and South NES-en.
Most játszunk Vertical Force-t. Ez egy 2D-s lövöldözős.
Olyan mint a Galligon 1942 vagy R-type. Maga nemében klasszikus.
Klasszikus mint egy jó régi TV képernyő.
Az egyetlen 3D-s rész, hogy tudsz magasságot váltani. Tehát olyan 2D 3D.
Néha felülról vagy alulról kell elkerülnöd akadályokat.
De a legtöbbször csak ottmarasz ahol vagy.
A 3D hatás itt nem olyan szükséges.
Ez is egy tökéletes példa olyan játékra aminek nem kellene Virtual Boy-on lennie.
Következő: Golf. Ennyi, csak golf.
Ezzel a fő képernyővel, én az NES-esre gondoltam.
Kiválasztod a klubodat, kiválasztod az ütést, és ennyi.
Csak magától az ötlettől, hogy 18 lyukas kört játszak, rosszul leszek.
A grafika részletes, de könyörög a zöld és feketéért, a piros és fekete helyett.
Jobb lenne színesen, de ha egyetlen szín van amire nem gondolnék golfban: az a piros.
Most itt a 3D tetrisz.
Bárki aki ismeri a tetriszt, azonnal megérti az ötletet.
Blokkok esnek le, és össze kell őket rakni, rés nélkül.
Amikor kitöltesz egy sort, az eltűnik, az egyetlen különbség, hogy itt 3D-ben.
Ez azt jelenti hogy sokkal lassabban mozog, mivel sokkal több hely van hogy kitöltsd.
Az A és B gomb forgatja a blokkokat 2 dimenzióban,
amég a jobb D-pad forgatja a 3. dimenzióban.
A bal D-pad mozgatja az darabokat, ahova tenni akarod.
Elég jól működik.
Csak a 3D tetrisz és a Teleroboxer azok a játékok
ahol a 2-t D-padot használni tudod különböző dolgokat tenni.
Amég a blokkok esnek, addig átlátszóak,
és van egy kis árnyék ami segít eldönteni hogy hova fog esni.
A rétegezettség is mozog, tehát megpróbálsz mindent, hogy ne zavarodj össze,
de még így is elég nehéz eldönteni hogy mit csinálj.
A 3D-s nézet nem is annyira egyedi,
ugyanilyen játékot bármilyen másik konzolra is lehet készíteni.
Ahhoz képest hogy a Virtual Boy a grafikát helyezte minden más elé,
A blokkok csak 2 dimenziós formák, és csak 3D-ben vannak rajzolva,
hogy úgy tűnjön mintha 3D lenne, ahelyett hogy tényleg az lenne.
Olyan mintha egy darab papírra rajzolnám. Tessék. Ez 3 dimenziós.
Azt hiszem az eredeti tetrisznél maradok.
A legrosszabbat hagytuk a végére. Ez a WaterWorld (Vízivilág)
Álljunk meg egy pillanatra és gondoljunk bele.
WaterWold, a Virtual Boy-on.
Mint a hányás egy rakás szaron.
Oké itt is vagyunk. Ocean bemutatja a WaterWolrd-öt. Milyen ironikus.
Amilyen a grafika, kár hogy nem tudták a kék színt használni.
Mert ugye kétféle választás volt a vízre: piros vagy fekete.
Még jó hogy a feketét választották, mert ha piros lenne hívhatnánk a Vér Világnak.
Még így is szarul néz ki. "Ez szarul néz ki."
Az egész játékmenet, hogy lelősz mindenkit és megmented az embereket.
Ez a Defender remake-je.
Nincs más cél, csak pontokat szerezni, ami nem ér sokat mert nem menti el.
Van benne egy 9 személyes játék mód, amit elég nehezemre esett elhinni.
El tudod képzelni, hogy körbeadod a Virtual Boyt a szobában 8 másik embernek?
Inkább meginnám Kevin Kostner újrahasznosított vizelet vizét.
A WaterWorld az egyetlen film alapján készült játék a Virtual Boy-on.
Egy túl drága, túlbecsült filmből lett egy játék ami egy olcsó szar
és fos csak úgy kirobban a konzolból.
Nos, ennyi.
A Virtual Boy meghalt kevesebb, mint egy év alatt.
Megszereztem ezeket a játékokat. Ez az összes.
Most mutattam be az összes Virtual Boy játékot ami valaha kijött Észak-Amerikában.
Ez az igazság. Ehhez a szarhoz tartotó összes létező játékot egy kézben tartok.
Kivéve a Jack's Brothers-t ami ritka, drága és valószínűleg nem működő szar.
Legyünk fair-ek, a legtöbb játék oké,
de a legtöbbet közülük simán lehetne játszani egy sima TV képernyőn.
Próbálták a 3D-t kihasználni, de nem 3D Boy-nak hívják,
hanem Virtual Boy-nak.
Mégcsak nem is hasonlít, nem is haso nlít, egy virtuális valósághoz.
Ami kellett volna egy FPS játék, mint a Doom, az király lenne.
Eltelt 10 év, a technológia jobb lett,
de senki mást nem érdekelt azóta a virtuális valóság.
De talán ez jól is van így.
- Sub by Dolfin - dolfinthereal@gmail.com