Tip:
Highlight text to annotate it
X
Homérosz Odüsszeiája,
a nyugati irodalom egyik legrégebbi darabja,
a görög hős, Odüsszeusz 10 éven át tartó
kalandjait meséli el, aki a trójai háborúból tartott hazafelé.
Bár a történet néhány eleme valós eseményeken alapul,
találkozása furcsa szörnyekkel, rémisztő óriásokkal
és hatalmas mágusokkal teljes fikció.
Rejtőzhet valami ezen mítoszok mögött, mint ami szembeötlik?
Nézzünk meg egy híres jelenetet a versből.
Hosszú utazásuk idusán, Odüsszeusz és társai
Aiaié szigetén találják magukat.
Pár, éhségtől és fáradtságtól elgyötört férfi egy csodálatos palotára bukkan,
ahol egy lenyűgöző nő invitálja beljebb őket egy fényűző vacsorára.
Persze ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az nem is az.
A nő valójában a gaz boszorkány, Kirké,
és mihelyst a katonák jól laktak asztalánál
a boszorka varázsütésre mindnyájukat állattá változtatja.
Szerencsére egyikük el tudott menekülni,
megtalálja Odüsszeuszt és elmeséli neki, legénysége sorsát.
Midőn Odüsszeusz társai megmentésére siet,
összetalálkozik a hírvivő Hermésszel,
aki azt tanácsolja, hogy mindenekelőtt egyen egy mágikus növényből.
A bölcs hős megfogadja a tanácsot,
ezért Kirké varázsigéi nem hatnak rá,
a nő vereséget szenved és Odüsszeusz megmenti legénységét.
Természetesen, a bűbájról és állattá alakulásról szóló történeteket
évszázadokon keresztül csak a képzelet szüleményének tartották.
De újabban, a gyógynövények és kábító- szerek gyakori említése a szövegben,
felkeltette a tudósok érdeklődését,
és néhányuk azzal állt elő,
hogy a mítoszok valós élmények képzeletbeli kifejezésmódjai lehetnek.
Homérosz eposzának legkorábbi verziói
azt állítják, hogy Kirké mérgező füveket kevert az ételbe,
olyanokat, amiktől a legények teljesen elfeledték szülőföldjüket.
Éppenséggel, a mediterrán régióban termő növények egyike
egy nem is ártatlan hangzású növény, ismert nevén csattanó maszlag,
melynek legerősebb hatásai közé soroljuk az amnéziát.
A növény tartalmaz olyan vegyületeket is, melyek megzavarják az alapvető
ingerületátvivő anyagot, amit acetilkolinnak nevezünk.
A zavar megnyilvánulhat élénk hallucináció,
bizarr viselkedés formájában,
és általános nehézséget okozhat képzelgés és valóság megkülönböztetésében.
Ezek csupa olyan dolgok, melyek hatására
az emberek azt hihetik, hogy állatokká változtatták őket,
és arra engednek következtetni, hogy Kirké nem boszorkány,
hanem kémikus volt, aki tudta, hogyan használja ki a helyi flóra adottságait.
Ám a csattanó maszlag csak a történet fele.
Nem úgy, mint az anyagok legtöbbje az Odüsszeiában,
a gyógyfű, melyet Hermész adott a hősnek, kivételesen különleges.
Az istenek által "moly"-nak [Allium moly] nevezett növény,
melyről azt beszélik erdei szurdokban fellelhető,
fekete gyökerű és tejfehér a virága.
Miképpen az egész tizedik éneket, (Kirké epizód)
a moly létezését is fikciónak tartották évszázadokon keresztül.
De 1951-ben, Mikhail Mashkovsky orosz gyógyszerész észrevette,
hogy az uráli hegyvidék lakói
egy tejfehér virágú, fekete gyökerű növényt használtak,
hogy megelőzzék a poliovírussal fertőzött gyerekeknél a paralízis kialakulását.
A növény, melyet hóvirág néven ismerünk,
kiderült, hogy egy galantamin nevű vegyületet tartalmaz,
ami segít az acetilkolin neurotranszmitter zavarának gátlásában,
ami nem csak a polio kezelésében bizonyult hatékonynak,
hanem olyan más betegségek estében is, mint az Alzheimer- kór.
A 12. Neurológiai Világ Konferencián
Andreas Plaitakis és Roger Duvoisin orvosok vetették fel először,
hogy a növény, amit Hermész hősünknek adott, valójában a hóvirág volt.
Habár nem sok közvetlen tény bizonyítja, hogy a Homérosz korában élt emberek
ismerhették a hóvirág hallucinálást gátló hatását,
vannak olyan feljegyzéseink a 4. századi görög író, Teoprasztusz tollából,
melyek állítják, hogy a moly-t mérgezések ellenszereként használták.
Szóval, mindez azt jelentené,
hogy Odüsszeusz, Kirké és sokan mások az Odüsszeiából létező személyek voltak?
Nem szükségszerűen.
De azt engedi feltételezni, hogy az ókori történetek több valós elemet rejthetnek,
mint azt korábban valaha is hittük.
És amint egyre többet tudunk meg a minket körülvevő világról,
újra felfedezhetjük azt a mítoszokban és legendákban
fellehető ismeretanyagot amik az idők homályába veszett.