Tip:
Highlight text to annotate it
X
Végül itt a beígért hosszú levelem az Indiában átélt tapasztalataimról.
Annak, aki mindig is tudni akarta, mi az, ami engem ide hoz,
talán most elkezdhetem megmagyarázni.
Az Örök Vallás
Nagyon sok út van amivel Istent szolgáljuk,
de kevesen vannak, akik a remete életet választják.
Itt a Himaláyában,
Észak-Indiában,
a Kailás-hegyen
él Kailásh Baba.
Az utóbbi 10 évben azon élt,
amit a természet nyújtott neki,
és az alkalmankénti látogatók felajánlásain.
A tél hidegén, a viharokban,
a hőségben és a nyár szárazságában.
Az eredeti archetípusos vallásforma,
vagy ahogy ő ezt egyszeruen kifejezte,
az amitől az ember emberré válik,
még mindig megtalálható itt.
Ez az oka a az én folyamatos visszatérésemnek.
Egy hosszú botra erősítve, amit messziről is láthatsz,
van egy zászló, ami egy 'Sadu' lakhelyét jelöli.
Egy Szent emberét.
Egy remetéét.
IGAZSÁG - EGYSZERŰSÉG - SZERETET
a három pillér,
amire ez az univerzális vallás épül.
Megkérdeztem Kailash Babát,
mit jelent az EGYSZERŰSÉG.
Nincs mit mondanom neked. Nem tudom.
Aztán megint megkérdeztem a válaszért.
Nem tudom. Már mondtam neked.
Itt béke van. Az Üdv az, amiért az emberek idejönnek.
Gyere, készítsd a csészédet...
...a szeretet-csészédet, mérgező szeretetre.
És amikor kiöntötted e pohár tartalmait...
...akkor készítsd megint.
Voltak idők a múltban, amikor az értelmezéseink arról, amit a valóságnak tartunk, szerteágaztak.
Szeretném most megpróbálni tisztázni az enyémet.
Itt mi most nagyon közel vagyunk a Gangesz sok forrásához.
Ez egy Szent Folyó.
És a világ összes értelmében - egy igazán Nagy folyó.
Mindig hallod a hangját.
Ezzel élsz. Éjjel-nappal.
Az élet nem sokban változott, mióta 10 éve először idejöttem.
Régen lecsapódott bennem, hogy a mindennapi élet valójában csak a dolgok külsejével foglalkozik.
Az, hogy van egy másik valóság, mindenben és minden körül,
amire még mindig nem találtam jobb szót, mint 'Isten'.
Ezzel a felismeréssel számos változtatás kellett abba,
ahogyan addig az életemet vezettem.
Egyik napról a másikra
hirtelen ott találtam magam a hívők táborában,
próbálba megosztani velük az élményeimet.
Nem volt könnyű.
Sok Keresztény életét az az idea vezeti,
hogy Istent valahol máshol kell megtalálni.
Tőlünk valamilyen távolságra.
És ez nem olyan rossz dolog, ez kényelmesen szabadon hagyja a kezünket.
A kapcsolat a teremtővel általában a kötelező Vasárnap reggeli szolgálatra korlátolódik.
Legyen bármi más alkalom, át kell kelnünk a hídon, ami hozzá vezet.
Ez nem feltétlenül rímel az én elképzelésemmel, miszerint Isten minden, mindenkiben, minden egyes óra minden nap.
Ez a legnormálisabb dolog, és olyannyira az,
hogy nem meglepő az, ha keresztülnézűnk Rajta.
Amikor először erre a helyre jöttem, kiderült,
hogy mindenki ugyanezt a nézetet osztja.
És osztja sokszáz éve.
Az idők folyamán a valláskultúra itt számos szokatlan jelenségnek volt a tanúja.
Természetesen ez nem igazán meglepő,
de nem tudván lerázni a tipikus nyugati szkepticizmusomat,
elsőnek babonás voltam
és nehéznek bizonyult rögtön elfogadni 'Mammu' szavainak gyógyító erejét,
vagy a gyógyító Pávatollal söprögető kezelést.
Akárhogyis, de ezek a dolgok abban a mély és megingathatatlan meggyőződésben gyökereznek,
hogy Isten jelenléte közelebb van hozzád, mint a saját bőröd.
Abban, hogy hit és a bizalom valóban működnek.
Az évek során különböző dolgokkal egészültek ki az épületek.
Az emberek viszont többnyire ugyanazok maradtak.
A legnagyobb részben nem törődnek azzal, mi történik a világ más részein.
Itt szerények a szórakozási lehetőségek, és a pusztítás.
Az emberek gyakran mondják azt, hogy ide jönni csak menekülés a nyugati világból.
Igazuk van, de sokkal kényelmesebb helyet is el tudok képzelni, ahová menekülni lehet.
Azoknak, akik nyugatról jönnek ide, ezek az okok arra, hogy sokkal inkább a belső világukkal foglalkozzanak, mint a külsővel.
Aztán minden, amit itt találnak az egy program, ami minden nap egyforma.
Állandóan.
Napról-napra.
Évről-évre.
A nap reggel 4-kor kezdődik.
Legtöbbször ez egy hideg kezdet.
A folyóban fürdés után meditáció van.
Ez a tűz mindig őrzi a fényt.
Ez egy szimbóluma a pusztulásnak és megújulásnak.
Úgy tartják, ez az elem, amiben az Istenség megnyilvánul,
az Ő legnagyobb tisztaságában.
A sárga csíkok, a piros pötty, és a rizsszemek
egy rituális felkészülés a reggeli ünnepre,
amivel minden nap üdvözölve van.
Ó, Isten, Te testvére vagy...
...mindannak, ami kicsi és szerény. Te vagy a forrása mindennek.
Mutasd meg jóságodat.
Te vagy a Szentháromság.
Te vagy a megtestesülése a tudásnak...
...annak, aki tud...
...és mindannak, amit meg lehet tudni.
Minden reggel ez az ünnepség több különböző helyen van megtartva.
Tulajdonképpen a nap folyamán minden abból a nézőpontból van felépítve,
hogy éberen és koncentráltan tartson téged,
biztosítva azt, hogy ne ragadjanak magukkal másodlagos fontosságú dolgok.
A magaddal történő konfrontációhoz van köze, amit te inkább elkerülnél.
A Keresztény világban
mi angolul tradícionálisan a THOU-val utalunk Istenre, nem pedig a YOU-val.
A THOU egy udvarias szó, kifejezetten Isten számára fenntartva.
Indiában három szó van a YOU (TE) szóra.
Van egy udvarias formájuk,
és amellett, amit normálisan használnak, van egy másik, még családiasabb szavuk: TU.
Ezt használhatod, amikor haragszol valakire.
Szülők használják, amikor a gyerekeikhez beszélnek, és munkáltatók a beosztottjaikkal.
De mindig ezt használja
mindenki
Isten megszólítására.
Ez megközelíti a gyökereit annak a hitnek,
hogy a Teremtés egésze, benne az emberrel,
annak jó és rossz oldalával együtt
formálja Isten lényének testét.
Ez pontosan ki van fejezve az Evangéliumban, Pállal kapcsolatban:
Őbenne élünk és mozgunk, és van a lényünk.
[Te vagy a sohasem tévedő üdvösség forrása...]
[...az igazság kifürkészhetetlen esszenciája.]
[Te vagy a formája és alapja mindennek...]
[...áthatva a teremtés egészét.]
Egy Isten, ami nem csak a formája és alapja mindennek,
hanem olyan, ami meg is tapasztalható.
Most kérdezted tőlem, mi az Isten.
Azt kérdezted tőlem, milyen az Isten.
Én csak egy egyszerű ember vagyok.
Képzeld, még azt sem tudom, mit kell kezdeni egy könyvvel.
Mik az én gondolataim Istenről?
Az Isten, aki benned él, az az Isten.
A te szíved legmélyén.
Ha óvatosan belepillantasz a szívedbe, és magadat kérdezed...
...mit fog tenni a szíved...
...akkor fogod hallani a szíved...
...beszélni hozzád, hogy amit tettél, jó volt-e.
Az az Isten.
Itt a hegyekben több ilyen közösség van.
Természetesen bárhol lehetséges egy Igaz, Egyszerű és Szeretetteli életet élni. Csak gyakorlás kell hozzá.
De egy ilyen hely tökéletes a gyakorláshoz.
A legtöbb nyugati itt a csend és az egyszerűség erejét keresi.
Általában itt nem tudsz túl sokáig maradni.
Hazaérve próbálod megtartani a lelked, ameddig csak tudod.
De a mi nyugati társadalmunkban ez lassacskán elúszik.
Mivel te egy jó barátom vagy, és tudom, hogy érdekel téged,
megpróbálom a lehető legjobban megfogalmazni,
mi az, ami az embereket ide vonzza.
Ami erről lejött nekem, az ez:
Minden emberi lénynek ellenállhatatlan vágya, hogy megtalálja a boldogságot.
Ebben a keresésben sok ember az egészség, hírnév és presztizs hajszolásába fullad.
Gyakran felfedezik, hogy ezek az utak nem A Megoldás.
Az én tapasztalatom az, hogy a legjobb befelé keresni a boldogságot;
magadban inkább, mint kívül.
Az emberek emberré válásra vannak hivatva.
Ennek az indiai neve Sanatan Dharma.
Az Örök Vallás.
Nincs előírt vallásforma.
Az egyéni út vagy forma pedig, amit választasz, relatíve lényegtelen.
Mi mindannyian ugyanabból a forrásból származunk és egy emberi családot alkotunk.
Mi mind gyermekei vagyunk
az Egy Atyának
vagy Anyának, ahogy Indiában mondják.
A név, amit adsz az nem fontos
sem a forma amit imádni választasz,
sem a tiszteleted kifejezésének módja.
Ezek a dolgok a személyes választásodon múlnak.
Itt, az élet szabálya az ÓM NAMÁ SIVÁYA
vagy ahogy a Keresztények mondanák:
"Legyen meg a Te akaratod!"
Itt mi mindannyian arra koncentrálunk, hogyan tudjuk behozni Istent az életünkbe.
És hogyan tudjuk élni az életünket Istennel, mint Családfővel, úgymond.
Szóval mi itt együtt végezzük a munkánkat.
Köveket hordunk,
vizet hordunk vödrökben,
kigyomláljuk a gazt a kertbol.
Hallotam egy történetet, ami egy jó illusztrációja annak,
hogy miért van a különböző kultúrájú embereknek
érthetoen különböző elképzelésük Isten természetéről.
Ez emlékeztet engem RámaKrisna történetére.
RámaKrisna mesélt egy történetet négy vak emberről, meghatározni egy elefántot.
Egy ember fogta a lábát, egy fogta az orrmányát, a harmadik a fülét fogta, és a negyedik a farkát.
Tehát az egyik, aki a lábát fogta, azt mondta, ez olyan, mint egy nagy fa.
Az, aki az orrmányát fogta, az mondta, ez olyan, mint egy BoaBoa - egy nagy kígyó.
Az egyik aki a fülét fogta, azt mondta, ez olyan, mint valami vastag levél.
És a negyedik azt mondta, aki a farkát fogta, ez olyan, mint egy kis kígyó.
Tehát mindegyiknek igaza volt.
De egyiküknek sem... Teljesen.
Szóval hasonlóan ehhez, Isten Egy, az Igazság Egy.
Azok, akik ismerik Istent, sohasem fognak harcolni a különbözo nevei miatt.
Ebéd után van egy pihenőidőszak.
Ez egy jó lehetőség arra, hogy megkérdezzük az embereket, mi hozta őket ide erre a helyre.
Én Perzsiából jöttem, és 5 éve élek itt.
A muszlimban - az iszlámban van egy rész, ami írva van, hogy
ha nem hiszel az iszlámban, menj és keress, akkor meg fogod találni azt, amit keresel.
Folyamatosan visszajárok Indiába az utóbbi években...
...a mindennapi vallásos tudatosság miatt, amivel itt élnek.
Amikor megérkeztem, úgy éreztem, hogy nagyon speciálisan kedvesen fogadtak.
Ez egy hely, ami megérintette a szívemet...
...és azonnal az otthont éreztette velem.
Nem szükséges kiakadnod a szokáson, hogy lenyírják a fejed.
Én személy szerint elég felszabadítónak találtam.
A tény mellett, hogy praktikusnak tűnik,
ez az egyik a számos külső változás közül,
ami több mint egy módon stimulál,
és mély hatása van a tudatosságodra.
Az emberben a lélek érdekében
minden követ meg kell mozgatni.
Én egy Katolikus kultúrából jöttem...
...mint majdnem minden olasz.
Az első helyen...
...van egy nagyon egyszerű ok.
Itt, egy magaddal történő konfrontáció következik...
...ami sokkal mélyebb és maradandóbb...
...mint azok, amikhez a Nyugaton szoktunk hozzá.
Nehéz ezt nekünk megérteni, mert...
...mi többet foglalkozunk a külsővel, mint a belsővel.
Minden nagyon nyitott itt. Neked nem kell egy hinduvá válnod.
Amit itt mi csinálunk és tanulunk, meghaladja a vallásos doktrinákat.
Ez abszolút nincs hozzákötve egy valláshoz sem.
Egyszerű életet élünk.
Isten imádata itt nagyon intenzív.
De ez nem korlátolt, nem erőltet bele egy meghatározott mintába.
Odahaza mindenki tudja azt gyakorolni, ami az ő szívéhez leginkább közel áll.
Számomra, itt, mintha minden nap egy kicsivel többet élnél.
Közben Nyugaton, minden nap, egy kicsivel többet halsz.
A yóga az egyik út, amivel az Istennel való egységet elérheted.
A munka pedig a yóga egyik formájának tekinthető.
Munka, profit-gondolat nélkül, Isten nevével az ajkadon,
egy célra fókuszálva, a te saját közvetlen érdekeiden túl.
Ez a hely tényleg a világ közepe.
Nincs másik olyan univerzásil hely, mint ez itt...
...elérhető mindenki számára.
Ez a nap, mint minden más nap
ugyanúgy végzodik, mint ahogy kezdodik.
Egy ünnepéllyel.
Talán azon gondolkozhatsz, hogy az ami itt történik,
az egy mágikus muveletek sorozata.
Egy megbizonyosodási mód,
hogy Isten továbbra is mosolyog ránk fentről.
Nem ez a helyzet.
A rituálék és az éneklés segítségek a spirituális kondíció fenntartásában.
A rituálé egy hihetetlen folyosó, ami összeköt az abszolúttal.
A Védáknak megfelelően, ami kb. 5000 évvel ezelőttre tehető,
és a hindu szentírások legrébekkie,
a Kailásh-hegy az Istenek otthona.
A hegy lábánál, ebben a barlangban élt,
1970-től Hérakán Baba.
BABAJI.
Gyakran beszéltem neked az iránta érzett szeretetemről.
Ő 1984-ig volt itt,
és az Ő jelenléte az, ami felelős mindenért, ami most van.
Találkozhatsz az Ő képével mindenütt.
Senki sem tudja, honnan jött Ő.
Egy nap egyszercsak itt volt, és az emberek vonzódást kezdtek érezni iránta.
Attól a pillanattól kezdve jönnek folyamatosan
egyre növekvő számban az emberek mindenhonnan.
Babaji üzenete a Sanatan Dharma:
Az Örök, Univerzális Vallás.
Az Igazság - Egyszerűség - Szeretetrol azt mondta:
Egyszer, amikor Babaji-t kérdeztem az Igazság - Egyszerűség - Szeretetről,
Ő mondta nekem, Ő maga...
Az Igazság - követni az első impulzust, a szívünkben
mielőtt az elménk elkezd gondolkozni.
Aztán az Egyszerűség - a lehetőségeinken belül élni.
Hogyha ezt a két dolgot tesszük, megvan a Szeretet.
És az a Szeretet az Isten.
Természetesen Babaji egy Guru volt.
De a Guru egy olyan szó, amit messze-túl sokszor félreértenek.
Mindaz, mit jelent az a "tanár".
Ha tiszteljük, mint egy kitüntetést,
hogy azon szerencsés kevesek közé tartozunk,
akik a szeretetét fogadhatják egy elismert mesternek,
akkor ez egy kitüntetés pontosan abban értelemben,
mint találni egy mestert, aki segít minket az élet művészi megélésében.
Krisztus, amikor mondta az embereknek, hogy...
szeresd a felebarátaidat.
Ezt most nem tudom, hogy van angolul...
Úgy értem, ez az alaptanítása Krisztusnak.
Hogy szeresd a felebarátaidat.
Tudod... és ez nem más, mint amit Baba mondott nekünk.
Baba nem mondta, hogy szeresd a felebarátaidat,
Ő azt mondta, gyakorold az emberségességet.
Ez az egyetlen formája Isten imádatának manapság,
hogy szeresd és szolgáld az emberiséget, és ez alapvetően csak egy másik szó.
Karácsonykor, 1980-ban, amikor jöttem, Babaji megünnepeltetett minket.
Azt mondta, csinálnunk kéne egy...
játszanunk kéne a Karácsonyi jelenetet.
És Ő csak ennyit mondott.
Aztán elsétált és ránkhagyta kidolgozni az egészet magunk közt.
Nekünk olyan erős...
...kapcsolatunk van a Keresztény hátterünkhöz, a Keresztény valláshoz .
Ő ezt akarta aktiválni.
"Minden embernek a születési helyére kellett mennie a cenzus értelmében."
József, aki nemrég vette el Máriát...
...elutazott vele Názárethből a kis Betlehem városába.
A Karácsony nem csak Krisztus születésének ünnepnapja,
szintén kiváló nap mindenfajta ünneplésre.
Azon kívül, hogy egy jó nap a házasságra,
egyértelműen egy jó nap áldozatra.
A felajánlás, amit minden nap teszel kicsiben,
meg van tartva egy sokkal nagyobb méretben.
Egy ilyen nap, mint a mai.
Amikor a nagy tűz-ünnepség kezdődik,
mindenki jelen van.
Isten mindenben jelen van.
Az Isten képeiben is.
Ez... egy képe a termékenységnek.
A Teremtésnek.
Ebben a korszak-régi szimbóluban
ünnepelt minden Teremtés, áldozattal és felajánlásokkal.
Mindenki áldoz teljes szívéből.
tudva, hogy ezeket a felajánlásokat Istennek adva magadat ajándékozod meg.
Nos,
ez minden, amit ebben a pillanatban el kell mondanom nektek.
Nehéz beszámolni a tapasztalatokról, csak szavak és képek használatával,
ott az összes lehetőség kevés.
De azért remélem, mostmár van egy tisztább elképzelésetek arról, miért térek vissza mindig Indiába.
Ki tudja... talán egy nap Te is csatlakozni fogsz tudni hozzám.
Úgy gondolom, hogy távol minden zajtól és tevékenységtől
Kailash Baba, egyedül a hegy tetején,
írja le a legjobban az egész esszenciáját, amikor azt mondja:
Isten Egy.
A Formája Sok.
ÓM Namá Siváya :-) - AJey