Tip:
Highlight text to annotate it
X
Fordító: Peter Pallós Lektor: Orsolya Szemere
10 éve azt kutatom,
hogy az emberek hogyan szervezik és teszik láthatóvá az információt.
Érdekes változást vettem észre.
Hosszú ideig
környező világunk természetes hierarchiájában hittünk,
amely a lét nagy láncolataként, latinul Scala naturae néven ismeretes.
Ez a felülről lefelé építkező szerkezet fenn általában Istennel kezdődik,
akit az angyalok, a nemesek,
közemberek, állatok stb. követnek.
Az elgondolás tulajdonképpen Arisztotelész lételméletén alapul,
amely az ember által minden ismert dolgot megkülönböztető kategóriákba osztályoz,
pl. amit a hátam mögött láthatnak.
De idővel, érdekes módon,
az elmélet faágazat alakját öltötte,
s Porphyry fája néven vált ismertté.
Ezt tartjuk a legrégebbi tudás fájának.
A faágazat séma
az információátadás olyan erőteljes jelképévé vált,
hogy idővel fontos közlési eszköze lett
a tudásrendszer-változatok ábrázolásának.
Láthatjuk az erkölcs föltérképezésére használt fákat,
a népszerű erények fáját és a bűnök fáját,
itt, ezen a középkori európai gyönyörű illusztráción.
Láthatjuk a vérrokonság, a vérségi kapcsolatok bemutatására
használt fákat.
Láthatjuk a leszármazási rend föltérképezésére használt fákat,
a fadiagram talán leghíresebb őstípusát.
Gondolom, önök közül sokan láttak már családfát.
Valószínűleg, sokuknak megvan a maguk így megrajzolt családfájuk.
Még olyan fát is láthatunk, amely a jogrendszert ábrázolja,
királyok és uralkodók különféle rendeleteit és döntéseit.
Végül, persze, a nagyon népszerű tudományos jelképként
láthatjuk az ember által ismert összes állatfaj ábrázolását.
A fák végül hatásos és szemléletes jelképpé váltak,
mert sokféleképpen ***ítik meg a rend,
az egyensúly, az egység és a szimmetria iránti emberi vágyat.
Ám manapság olyan új, szerteágazó és bonyolult feladatokkal találkozunk,
amelyek felfoghatatlanok egy egyszerű fadiagram alkalmazásával.
Ezért mostanság egy új jelkép kerül elő,
amely a különféle tudásrendszerek
láthatóvá tételében a fa helyébe lép.
Ez a köröttünk lévő világ megértéséhez új szemlélettel ruház föl bennünket.
Ez az új jelkép a hálózat.
Több tudásterületen látható ez a fától
a hálózat felé tartó elmozdulás.
Látható a változás, mikor igyekszünk megérteni az agyműködést.
Nemrég még modulokból álló
központi szervnek tekintettük az agyat,
melyben egy adott terület irányít bizonyos cselekvéseket és viselkedést.
Minél többet tudunk az agyról,
annál inkább úgy képzeljük el, mint egy nagy zenei szimfóniát,
melyet hangszerek százezrei szólaltatnak meg.
Ez a csodás felvétel a Blue Brain Project keretében készült,
ahol 10 ezer neuron és 30 millió kapcsolat látható.
Ez pedig az emlősök neocortexét csak 10%-ban térképezi föl.
A változás abban is észrevehető, ahogy az emberi tudást igyekszünk felfogni.
Itt látható egy pár figyelemre méltó tudás fája vagy a tudomány fája,
Ramon Llull spanyol tudós alkotása.
Llull volt az előfutár,
aki elsőként hasonlította fához a tudományt.
E jelképet használjuk minden áldott nap, mikor azt mondjuk:
"A biológia egy tudományág".
mikor azt mondjuk:
"A genetika egy tudományág".
De minden tudás fája közül a legszebb, legalábbis nekem,
amelyet Diderot és d'Alembert alkotott meg 1751-ben a francia Enciklopédia számára.
A mű a francia felvilágosodás igazi bástyája volt,
s ez a pompás illusztráció képezte
a lexikon tartalomjegyzékét.
Az összes tudásterületet
a fa egy-egy ágaként jeleníti meg.
De a tudás ennél sokkal bonyolultabb.
Ez két Wikipédia-térkép, amely cikkek belső kapcsolódását mutatja:
balra a történelmi, jobbra a matematikai tárgyú cikkekét.
Ha megnézzük ezt a térképet
és a többit, melyet a Wikipédia alkotott
— talán az ember alkotta egyik legnagyobb rizomatikus szerkezetet —,
akkor megérthetjük, hogy egy hálózatnál az emberi tudás sokkal szövevényesebb
és elemei egymástól kölcsönösen jobban függenek.
Ezt a változást tapasztaljuk abban is,
ahogy a társadalmi kapcsolatokat térképezzük fel.
Ez egy tipikus szervezeti séma, egy organigram.
Felteszem, hogy önök közül sokan láttak már hasonlót
a cégüknél vagy máshol.
Ez egy felülről
építkező alakzat, legfelül a vezérrel,
s haladhatunk lefelé egészen az egyes fizikai munkásig.
De minden ember a maga módján egyedi,
és néha nem a merev szerkezet szerint dolgozik.
Azt hiszem, az internet eléggé megváltoztatja ezt a paradigmát.
Ez a fantasztikus térkép a Perl-fejlesztők közötti internetes
társadalmi együttműködést mutatja.
A Perl egy híres programnyelv.
Látható, hogy a különböző programozók
hogyan cserélnek fájlokat, és működnek együtt az adott projektben.
Észrevehetik, hogy ez teljesen decentralizált folyamat:
a szervezetnek nincs vezetője,
ez egy hálózat.
Ezt az érdekes változást figyelhetjük meg a terrorizmus esetében is.
Manapság a terrorizmus megértésében a fő nehézség,
hogy decentralizált, független sejtekkel van dolgunk,
ahol az egész folyamatnak nincs vezetője.
Itt láthatják, hogyan használják a megjelenítést.
A hátam mögötti diagramon
a 2004-es madridi támadásban részt vett valamennyi terrorista látható.
A hálózatot felosztották
három különböző évre,
amelyeket függőleges rétegek képviselnek — ez látható mögöttem.
A kék vonalak összekapcsolják
a hálózatban évről évre szereplőket.
Bár a hálózatnak a szó szoros értelmében
nincs vezetője, mégis, ők a szervezet legbefolyásosabb tagjai,
ők ismerik a legjobban a sejt múltját,
a jövőbeni terveit és céljait.
A fáktól a hálózatok felé történt elmozdulás látható abban is,
ahogy a fajokat osztályozzuk s szervezzük.
A jobb oldali ábra az egyetlen illusztráció,
amelyet Darwin beiktatott a Fajok eredete c. művébe.
Ezt az Élet fájának nevezte.
Balra Darwinnak a kiadójához írt levele,
amelyben az ábra fontosságát taglalja.
Perdöntő volt Darwin evolúciós elmélete szempontjából.
De nemrég a tudósok felfedezték, hogy az élet fáját
átszövi a baktériumok sűrű hálózata,
s ezek a baktériumok összekötik
a korábban teljesen elkülönült fajokat.
s ezért már nem élet fájának hívják,
hanem az élet szövedékének, hálózatának.
S végül, ugyanilyen változás látható,
ha Földünk ökológiai rendszereit vizsgáljuk.
Már nem felel meg az iskolában tanult leegyszerűsített
ragadozó kontra préda ábra.
Ez itt egy ökológiai rendszer sokkal precízebb ábrázolása.
David Lavigne professzor állította össze ezt az ábrát,
amely a kanadai Newfoundland partja mentén élő
tőkehallal kapcsolatban álló közel 100 fajt tartalmazza.
Ebből megérthetjük, milyen bonyolult és egymástól kölcsönösen függő természetű
Földünk legtöbb ökológiai rendszere.
Habár újkeletű, a hálózatnak ez a jelképe
máris különféle alakokat vesz fel,
s már-már növekvő vizuális rendszertanná válik.
Majdhogynem egy új nyelv mondattanává válik.
Ez a szempont engem tényleg lázba hoz.
Ez itt 15 különféle tipológia,
melyeket az idők során gyűjtöttem,
és ez hűen mutatja ennek az új jelképnek a roppant vizuális sokszínűségét.
Itt egy példa rá.
Felül látható a sugár irányú konvergencia.
Ez az ábrázolási modell az utóbbi 5 évben vált népszerűvé.
A bal felső szélen a legelső projekt — ez egy génhálózat.
Ezt a számítógépek és szerverek IP címének hálózata követi.
Mellette a Facebook-barátok hálózata.
Keresve sem találnának egymástól eltérőbb témákat,
ezek mégis ugyanazt a jelképet, ugyanazt a vizuális modellt alkalmazzák
tárgyuk soha véget nem érő bonyolultságának föltérképezésére.
Mutatok még egy párat a növekvő vizuális hálózati rendszertan
számtalan, általam összegyűjtött példája közül.
De a hálózatok nemcsak tudományos jelképek.
Mikor tervezők és tudósok igyekszenek föltérképezni a komplex rendszereket,
hatást is gyakorolnak a hagyományos művészeti ágakra,
pl. a festészetre és szobrászatra,
hatást gyakorolnak a művészekre is.
S mivel a hálózatoknak ilyen hatalmas esztétikai hatalmuk van felettük
— elképesztően gyönyörűek —,
nem csoda, hogy kulturális mémmé válnak,
s új művészeti mozgalmat hoznak létre, melyet "networkizmus"-nak neveztem el.
A mozgalomban ez a befolyás többféleképpen érzékelhető.
Csak egy példa a számtalan közül,
ahol látható a tudomány befolyása a művészetre.
Bal oldalon IP-térkép látható,
számítógép generálta IP-címek térképe: szervereké, számítógépeké.
A jobb oldalon
Sharon Molloy Tranziens struktúrák és instabil hálózatok c. műve:
olaj és zománc a vásznon.
Sharon Molloy még egy pár festménye:
gyönyörű, szövevényes festmények.
Itt egy másik példa a tudomány és művészet közötti
érdekes keresztbeporzásra.
A bal oldalon a "Mosoly hadművelet".
Ez egy közösségi hálózat számítógép generálta térképe.
A jobb oldalon Emma McNally műve: A 4. mező.
A művész csak grafittal dolgozott papírra.
Emma McNally a mozgalom egyik vezetője,
és e meghökkentő képzeletbeli tájak alkotója,
melyeknél tetten érhető a hagyományos hálózat-megjelenítés hatása.
De networkizmus nemcsak 2 dimenzióban létezik.
Ez az új mozgalom számomra talán
egyik kedvenc projektje.
Azt hiszem, a címe magáért beszél:
"Rostokból formált galaxisok
mint pókhálófonalakon lévő cseppek."
Igen erőteljesnek vélem ezt a projektet,
a szerzője Tomás Saraceno.
Tomás betölti ezeket a nagy tereket,
s csupán rugalmas köteleket használ ezekhez a hatalmas művekhez.
Ahogy bejárjuk azt a teret, és ugrálunk a rugalmas köteleken,
az egész háló változik, mintha egy igazi szerves anyagú háló lenne.
Még egy példa a networkizmusra,
de már egészen más szinten.
A mű alkotója Csiharu Siota ***án művésznő,
a címe: Csendben.
Csiharu, akárcsak Tomás Saraceno a tereket rugalmas kötelekből,
fekete gyapjúból és fonalból szőtt sűrű hálóval, sűrű szövevénnyel tölti ki,
néha tárgyakat helyez beléjük,
sőt, néha sok művébe még embereket is.
De a hálózatok nemcsak új irányvonalat jelentenek,
s túl könnyű lenne őket mint olyant elutasítanunk.
A hálózatok megtestesítik a decentralizáció,
a kölcsönös kapcsolatok és függések elveit.
Ez az új gondolkodásmód sorsdöntő számunkra,
hogy egy sor mai feladatot megoldhassunk,
kezdve az emberi agy dekódolásától
egészen a hatalmas világmindenség megértéséig.
Balra egy egér ideghálózatáról készült felvételt látunk
-- bizonyos szempontból nagyon hasonló a miénkhez.
Jobbra a millennium szimuláció látható,
mely egy kozmikus alakzat növekedésének legnagyobb
és leginkább valósághű szimulációja.
Lehetővé vált 20 millió galaxis történetének újraalkotása,
amely kb. 25 terabyte-ot foglal el.
Véletlen vagy sem,
de azért hasonlítottam össze
a legkisebb léptékű tudást: az agyat
és a legnagyobb léptékű tudást: a világegyetemet,
hogy igazán megdöbbentő és elkápráztató legyek.
Bruce Mau egyszer azt mondta:
"Ha minden mindennel kapcsolódik,
akár jól, akár rosszul, mindenképp számít."
Köszönöm szépen.
(Taps)