Tip:
Highlight text to annotate it
X
Fordító: Csaba Lóki Lektor: Laszlo Kereszturi
Einstein mondta egyszer:
"Sosem gondolok a jövőre, úgyis mindjárt itt van."
És természetesen igaza volt.
Én viszont ma azt kérem, gondolkodjanak el
azon a jövőn, ami már itt van velünk.
Az elmúlt 200 évben a világ
két nagy újítási hullámot élt át.
Az első, az ipari forradalom
gépeket, gyárakat, vasutakat,
elektromosságot, és légi közlekedést hozott,
teljesen megváltoztatva az életünket.
A másik az internet forradalma,
ami számítási teljesítményt, adathálózatokat,
és korábban sosem látott információkhoz
és kommunikációs módokhoz való hozzáférést hozott,
teljesen megváltoztatva az életünket.
Most pedig egy újabb
metamorfózis zajlik körülöttünk:
az ipari internet.
Ez összekapcsolja az intelligens gépeket,
a fejlett elemzési módszereket,
és a dolgozó emberek kreativitását.
Létrehozza az emberi elme és a gépek házasságát,
teljesen megváltoztatva az életünket.
Jelenlegi szerepemben alkalmam van közelről látni,
hogyan kezdi a technológia átalakítani
gazdaságunk és mindennapi életünk
meghatározó iparágait:
az energetikát, a repülést, a közlekedést, az egészségügyet.
Egy közgazdász számára ez rendkívül szokatlan,
és rendkívül izgalmas,
mert ez az átalakulás legalább olyan erőteljes,
mint az ipari forradalom, vagy még erőteljesebb,
mivel az ipari forradalom előtt
nem beszélhettünk gazdasági növekedésről.
De mi is az az ipari internet?
Az ipari berendezéseket egyre több és több
elektronikus érzékelővel szerelik fel,
ami által látni, hallani, érezni fognak,
sokkal jobban, mint azelőtt,
miközben óriási mennyiségű adatot generálnak.
Az egyre kifinomultabb elemzési technikák aztán
átszűrik ezeket az adatokat,
olyan új nézetekből mutatva őket, aminek révén
e berendezéseket a korábbitól gyökeresen eltérő módon,
és jóval hatékonyabban működtethetjük.
És nemcsak egyedi berendezéseket,
hanem akár egész mozdony- vagy repülőgépflottákat,
teljes rendszereket, mint például elektromos hálózatokat, kórházakat.
Ez az eszközök és a rendszerek optimalizálását egyaránt jelenti.
Természetesen az elektronikus érzékelők
már régóta jelen vannak az életünkben,
de történt időközben egy lényeges változás:
az áruk hatalmasat zuhant,
és -- a felhő alapú technológiának köszönhetően --
az adattárolási és feldolgozási költségek is
rohamosan csökkennek.
Tehát egy olyan világ irányába haladunk,
amelyben a gépek nem csak intelligensek,
de egyenesen bámulatosak lesznek.
Öntudatosak, előrelátók,
reaktívak és szociálisak lesznek.
A sugárhajtóművek, mozdonyok, gázturbinák,
orvosi berendezések könnyedén kommunikálnak
egymással és velünk.
Ez egy olyan világ, amelyben maga az információ
válik intelligenssé, és jön házhoz
automatikusan, amikor szükségünk van rá,
anélkül, hogy hívnunk vagy keresnünk kéne.
Elkezdünk az ipari rendszerekbe
mindenfelé beágyazott
virtuális elemeket,
többmagos processzortechnológiát,
fejlett felhő alapú kommunikációt,
és új, szoftveralapú gépi infrastruktúrát telepíteni,
amivel a gépek funkcionalitását
szoftverekkel virtualizálhatjuk,
leválasztva a gép szoftverét a hardverről,
lehetővé téve ezáltal az ipari berendezések távoli
és automatikus felügyeletét, menedzselését és frissítését.
De egyáltalán miért érdekes mindez?
Nos hát először is, mert ezzel lehetővé válik,
hogy előre lépjünk a feltétel alapú
megelőző karbantartás irányába,
ami azt jelenti, hogy a gépeket már
meghibásodásuk előtt kijavíthatjuk,
és így időveszteség nélkül,
rögzített ütemterv szerint tarthatjuk karban őket.
Ez pedig, végső soron
a nulla nem tervezett állásidő irányába vezet,
ami azt jelenti, hogy nem lesz több áramszünet,
és nem fognak késni a repülők.
Hadd mutassam meg néhány példán,
hogyan működnek ezek a bámulatos gépek.
Egyes példák triviálisnak tűnhetnek,
mások láthatóan jóval összetettebbek,
de hatásukat tekintve valamennyien kiemelkedőek lesznek.
Kezdjük a repüléssel!
Napjainkban a járattörlések
és késések 10 százalékát
nem tervezett karbantartási események okozzák.
Valami váratlanul elromlik.
Az eredmény: évente nyolcmilliárd dollár költség
a légiközlekedési iparág számára,
nem is beszélve a bennünket érő hatásról:
stressz, kényelmetlenségek,
lekésett értekezletek, reménytelen ücsörgés
valamelyik repülőtér várójában.
Hogyan tud segíteni ezen az ipari internet?
Kifejlesztettünk egy megelőző karbantartási rendszert,
amely bármely repülőgépre telepíthető.
Öntanuló rendszere képes előre jelezni
a személyzet számára észrevétlen jelenségeket.
Repülés közben a repülőgép
kommunikál a földi szerelőkkel,
akik leszálláskor már tudni fogják,
ha valamit javítani kell.
A rendszer, csak az Egyesült Államokban, évente 60 ezernél több
késést és járattörlést képes megelőzni,
és ezzel hétmillió utasnak segít
időben elérni úti célját.
Vagy nézzük a betegellátást!
Jelenleg a nővérek műszakonként átlagosan
21 percet töltenek
orvosi berendezések keresésével.
Ez normálisnak tűnik, de gondoljuk csak meg, hogy ennyivel
kevesebb idejük jut a betegekkel való törődésre.
A houstoni St. Luke Egészségügyi Központban,
amely bevezetett egy ipari internet-technológiát
a betegek, a személyzet és a berendezések
elektronikus összekötésére és felügyeletére,
az ágyak előkészítési ideje
közel egy órával csökkent.
Akinek műtétre van szüksége, annak egy óra nagyon sok idő.
Ez azt jelenti, hogy több beteget tudnak kezelni,
és több életet tudnak megmenteni.
Egy másik egészségügyi központ, Washington államban,
egy olyan alkalmazást tesztel, amivel
a helyi szkennerek és MRI-k felvételeit
a felhőben lehet elemezni,
sokkal jobb eredménnyel,
és alacsonyabb költséggel.
Képzeljük el,
hogy egy súlyosan sérült betegnél
több szakorvos, például neurológus,
kardiológus és ortopéd sebész
közreműködésére van szükség.
Ha valamennyien azonnal és azonos időben
hozzáférnek a felvételekhez,
akkor gyorsabban, és jobb ellátást tudnak biztosítani.
Tehát mindez jobb egészségügyi ellátást eredményez,
és egyúttal jelentős gazdasági haszonnal is jár.
A jelenlegi tökéletlenség mindössze egy százalékos csökkentése
világszinten több mint 60 milliárd dolláros
megtakarítást hozhatna az egészségügyi iparág számára.
És ez csak egy csepp a tengerben,
ha azt nézzük, mit kéne tennünk
egy fenntartható és megfizethető egészségügy érdekében.
Hasonló fejlődésnek lehetünk tanúi az energetikában,
beleértve a megújuló energiákat is.
A modern távfelügyelettel és diagnosztikával felszerelt szélfarmok,
melyekben a szélturbinák egymással beszélnek,
és lapátjaik dőlését összehangoltan igazítják
szél változásához,
az elektromos áramot kevesebb, mint 5 cent/kWh
költséggel képesek előállítani.
Tíz évvel ezelőtt ez a költség 30 cent volt,
hatszorosa ennek az értéknek.
Még folytathatnám a felsorolást, hiszen a lista egyre hosszabb,
mert az ipari adatok mennyisége exponenciálisan növekszik.
2020-ra az összes digitális információ
több mint 50 százalékát fogja kitenni.
Azonban nem csak az adatokról van szó. Most ugorjunk egyet,
és nézzük meg, milyen hatása van mindennek
a napi munkánkra,
mert ez az új innovációs hullám
új eszközöket és alkalmazásokat hoz magával,
amelyek révén az együttműködés
egyszerűbb és gyorsabb,
a munkánk pedig nem csak hatékonyabb,
de kellemesebb is lesz.
Képzeljük el, amint a mérnök megérkezik a szélfarmra,
kezében egy mobil eszközzel, ami megmondja neki,
melyik turbinák szorulnak javításra.
Már nála van az összes szükséges alkatrész,
hiszen a problémák diagnosztizálása már előre megtörtént.
Ha pedig mégis váratlan probléma merülne fel,
ugyanezen a mobil eszközön keresztül
kapcsolatba léphet a központbeli kollégáival,
megosztva velük, amit lát,
átküldve nekik a diagnosztikai adatokat,
ők pedig videokommunikáció segítségével,
lépésről lépésre segíthetnek neki bármilyen bonyolult
problémát megoldani és a gépeket újra üzembe állítani.
És ez az egész folyamat azonnal dokumentálódik,
és egy kereshető adatbázisba kerül.
Itt álljunk meg egy pillanatra, és gondolkozzunk el egy kicsit,
mert egy nagyon lényeges ponthoz érkeztünk!
Ez az új innovációs hullám gyökeresen változtatja meg
munkavégzésünk jelenlegi módját.
Önök most joggal gondolhatnak arra, hogy milyen hatással lesz mindez a munkalehetőségekre.
A munkanélküliség már most is magas,
és mindig ott van a félelem, hogy az innováció újabb munkahelyeket szüntet meg.
És hogy az innováció csak rombol.
De hadd emeljek ki két dolgot!
Először is, már átéltük
a mezőgazdaság gépesítését, az ipar automatizálását,
miközben a foglalkoztatottság növekedett,
hiszen az innováció alapvetően a növekedésről szól.
Megfizethetőbbé válnak általa a termékek.
Új keresletet és új munkahelyeket teremt.
Másodszor, egyes vélemények szerint a jövőben
csak mérnökökre, adatszakértőkre,
és más, erősen specializált dolgozókra lesz szükség.
Higgyék el, közgazdászként ez engem is megrémít.
De gondolják csak meg:
Ahogy egy gyermek egykettőre megtanulja
az iPad használatát,
úgy a mobil és intuitív ipari alkalmazások
új generációja mindenféle szakember
életét meg fogja könnyíteni.
A jövő munkása sokkal inkább a Vasemberre fog emlékeztetni,
mint a "Modern idők" Charlie Chaplinjére.
Egészen biztosan új, magas szakképzettségű munkahelyek fognak születni:
digitális gépészmérnök,
aki a gépekhez és az adatokhoz egyaránt ért;
menedzser, aki saját iparága mellett
az elemzési módszereket is ismeri, és képes üzleti folyamatait
a technológia maximális kihasználásával optimalizálni.
De nézzük egy kicsit távolabbról a jelenséget!
Hogyan fest az összkép?
Vannak, akik szerint napjainkban az innováció
csak a közösségi médiáról és ostoba játékokról szól,
és meg sem közelíti az ipari forradalom
átalakító erejét.
Szerintük már az összes növekedésösztönző
innovációt magunk mögött tudhatjuk.
Amikor ezt hallom, minduntalan
a kőkorszak jut eszembe,
és elképzelem, amint egy csapat ősember
magában morgolódva ül
a tűz körül,
és rosszallóan néz egy másik csoportot,
amelyik egy kőkereket görget fel és le egy dombon,
és azt mondják egymásnak:
"Tök jó játék ez a
kerék vagy mi, de azért a tűzhöz képest
csak egy haszontalan vacak.
A nagy felfedezéseken már régen túl vagyunk!"
(Nevetés)
Ez a technológiai forradalom
éppen ugyanolyan inspiráló és átformáló erejű,
mint bármelyik korábbi.
Az emberi kreativitás és innováció mindig előre vitt bennünket.
Mindig munkahelyeket teremtett.
Mindig az életszínvonal emelkedését eredményezte.
Az életünket egészségesebbé,
élhetőbbé tette.
Az innováció mostani hulláma,
ami kezd végigsöpörni az iparon,
ettől semmiben sem különbözik.
Csupán az Egyesült Államokban, az ipari internet
25-40 százalékkal növelheti az átlagjövedelmet
a következő 15 évben,
ami hosszú ideje nem látott mértékű növekedést generálhat,
és 10-15 billió dolláros globális GDP-növekedést eredményezhet.
Ez azonos a teljes amerikai gazdaság mai méretével.
De ez a játszma még nincs lejátszva.
Még csak az elején vagyunk a nagy átalakulásnak
Még vannak előttünk ledöntendő falak
és leküzdendő akadályok.
Invesztálnunk kell az új technológiákba.
Hozzá kell igazítanunk a szervezeteket és vezetési gyakorlatokat.
Szükségünk lesz egy megbízható biztonsági rendszerre,
amely képes az érzékeny adatok és a szellemi tulajdon védelmére,
és ami megvédi a kritikus berendezéseket a hackertámadásoktól.
Fejleszteni kell az oktatási rendszert,
hogy a hallgatók elsajátíthassák a megfelelő szaktudást.
Ez nem lesz egyszerű,
viszont meg fog térülni.
Komoly gazdasági kihívásokkal kell szembenéznünk,
de amikor az üzemben járva-kelve
látom kialakulni az emberek és bámulatos gépek
hálózatát,
és amikor látom ennek hozadékait
egy kórházban, egy repülőtéren,
egy erőműben, akkor nemcsak optimista vagyok,
hanem hatalmas lelkesedés tölt el.
Az új technológiai forradalom már elkezdődött.
Gondoljunk hát a jövőre, hamarosan itt van!
Köszönöm.
(Taps)