Tip:
Highlight text to annotate it
X
Nagyon sok hívő ember úgy szereti az Urat, ahogy az ő neki jó, ő neki felel meg, ő neki kedves, és az ő saját belső kielégítésére kedves.
De nem kérdezi: Mi neked URam a jó, mi neked kedves, és mi a te elvárásod? Hogy szeresselek?
Ugye van egy olyan ének is, Hogy szeresselek jobban. Ugye, és ez valóban ez így van, hogy mi nekünk ezt tanulni kell ezt a szeretetet.
Kell úgy valóban kérdezni, Uram, hogy jobban szeresselek, hogy jobban Benned gyönyörködjek, hogy jobban a Te kedvedet, a Te jó kedvedet, a Te örömödet szerezzem meg.
És mikor mi megállunk, és várunk és nézünk és figyelünk az Úrra, akkor az Úr tud szólni, mert a mi Istenünk nem egy bálvány, amelynek van szája és nem szól, nem egy bálvány, amelynek van szeme és nem lát, nem egy bálvány, amelynek nincs szíve, hanem a mi Istenünk olyan, aki tud szólni,
Aki meg tudja hallgatni az ő gyermekei imáját, és tud válaszolni.
Kérdezd meg az Urat: Uram, hogy jobban szeresselek?
Ne legyünk azok, akik csak a saját kielégítésünket tesszük.
Ne legyünk azok, akik azért jövünk a gyülekezetbe, hogy majd hazajövünk, és jobban fog ízleni a vasárnapi ebéd, jobbat fogunk tudni büffenteni, itten jól összeszedődnek a ugye a falatok a gyomrunkba.
És akkor hazajövünk és a jó csirke combokat befaljuk és akkor az a sav jól felmarja, és mi hát ezért járunk gyülekezetbe, mert hát jól ízlik a vasárnapi ebéd.
Hát ne így szeressük Jézust. Ne így szeressük és ne így kövessük az Urat!
Hanem kérdezzük meg, mi az ami Neked tetszik? Mi az, ami Neked kedves?
Drága Testvéreim! Ma egy vizes prédikáció lesz.
Baptisták vagyunk ugye, és akkor nem félünk a víztől, ugye?
Akkor fogunk egy olyan prédikációt ma hallani, itt ezen a helyen, ami hiszem, hogy úgy az Úr Jézus beleírja a mi szívünkbe,
és fogunk sokáig emlegetni és sokáig fogunk vissza emlékezni azokra az Igékre, azokra a szavakra, amit az Úr Jézus nekünk és hozzánk rendelt.
Tudjátok, mindjárt hozzá is lépek ehhez a szolgálathoz ...
Prédikáltam, az egyik református gyülekezetben Szlovákiában, és tudjátok ott vannak olyan szószékek, hogy feje felett is van ilyen valami, hogy mondják ezt?
- Karzat.
És a karzat szélén ott volt a csengő, szépen. Nagyon gyönyörű karzat volt ez és nagyon gyönyörű templom.
És akkor beszéltem az Úr Jézusnak a - beszéltem az Úr Jézusnak a szabadságáról, szabadításáról , az Ő szeretetéről
és akkor mutattam, milyen csodálatos, mikor az Úr Jézus fölszabadítja az embereket, és csodálatos az Úr szeretete,
és földobtam a kezemet és nem vettem észre a csengőt.
Egyszerűen el kezdtek repülni az egyik oldala, a másik oldalra, és akkor hát kezdődött az ébredés közben.
És mikor befejeztem a szolgálatomat, összejött a presbitérium, és azt mondták a lelkipásztornak:
Tiszteletes Úr!
Milyen prédikátort hozott maga ide?
Hát minden csengő, már 300 éve ott vannak azok a csengők, és senki nem bántotta, és nekünk hozott egy ilyen prédikátort, aki egyszerűen ledobálta azokat a csengőket.
És azt mondja a lelkipásztor, azt mondja:
Testvéreim!
Végre megszólaltak azok a csengők!
Halleluja! Dicsőség Istennek!
Úgyhogy hiszem, hogy az a csengő,amely fölébreszti a te szívedet, fölébreszti a te lelkedet,
hogy most is megszólal, és hiszem, hogy a Szentléleknek a drága szeretete egyszerűen a te életedet megérinti,
és ezáltal a prédikáció által is meg fogod érteni, hogy mit akar szólni hozzád az Úr.
Nagyon kérem a Szentlélek jelenlétét, nagyon kérem azt, hogy érintse a te szívedet, hogy ne legyél olyan aki jár évekig a templomba, évekig jár a gyülekezetbe,
és egyszerűen olyan semmi változás, olyan vagy, mint 20 évvel ezelőtt.
Sok ember még büszke is arra, amikor azt mondják neki, te semmit nem változtál, te már 30 éve ugyanolyan vagy.
Ó milyen büszkék arra, hogy ők ugyanolyanok. Testvérek! Szégyen!
Hatalmas szégyen az egy keresztyén életére, mikor ugyanolyan, mint 30 évvel ezelőtt.
Én nekem már másnak kell lenni, már tegnap óta, már teljesebbnek a változásnak.
Tudjátok lépésekről lépésekre kell előhaladni, kell változnunk és fölvenni az Úr Jézusnak a képét, fölvenni az Úr Jézusnak az ábrázatát.
Az azt jelenti, az Ő karakterét, és megélni az Ő igéjét. Mert ez a világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését.És tudjátok ki Isten fia?
Maga Jézus Krisztus. Ez a világ sóvárogva várja a Jézus Krisztus megjelenését a te életedben.
Erről van szó. Ez a cél. Ezért kell nekünk változni. Ezért kell átalakulni.
A mi gondolatvilágunk, az az önző régi énünk, amely már a pólyánktól, mikor már kezdtük szopni a mi édesanyánkat, azóta megváltoztatni ezt az önző,
ezt a szopó, ezt a kívánó, ezt a ránk figyelő egész gondolkodásvilágunkat, megváltoztatni arra az Isten szeretetére,
Isten gondolkodására, ami bemutatkozott Jézus Krisztusban, amely azt mondja az Úr, hogy: ez a világ sóvárogva várja a Krisztust látni tebenned.
Isten Fiának megjelenését tebenned.
Drága testvérem, és ez már nem az önzés alapjába, hanem ez azon alapon van, hogy itt vagyok Atyám, hogy cselekedjem a Te szent akaratodat.
Ez egy önföláldozó, egy odaszánt lelkület, egy odaszánó gondolkodás.
Mert úgy szerette Isten ezt a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta.
Tudjátok az Istennek a gondolkodása, az Isten jelleme nem önzés, nem az, hogy magára, maga javát keresi, hanem úgy szeretett Isten, hogy adta....
mi hogy szeretünk? Hogy kapjuk.
Ez az embernek a tulajdonsága, embernek az alapgondolkodása. Úgy szeretem azt a másikat, mert kapok tőle, mert nyerek tőle, mert valamit önző módon elnyerek tőle.
De Testvérem, Istennek a gondolkodása, Isten alapköve, Isten jelleme az, hogy ad, az hogy szét tudja magát osztani.
Azt mondja az Úr Jézus Krisztus: Ti vagytok a világ savai, ti vagytok azok, akiknek szét kell olvadni abba a világba,
és a jó ízt, és azt a konzervált munkát, azt megtenni a világba, ebbe a romló és romlandó világba.
Hát ezért jövünk Isten Igéjének meghallgatására. Figyeljétek, itt van egy keresztyén ember. Egyszerűen itt van egy olyan ember, aki zárkózott.
Lássátok, egy zárt üvegről van szó, kövek vannak benne ebben az üvegben.
És ezt nevezzük meg, hogy egy ember, aki bejön a gyülekezetbe - 30, 40 évet jár valaki a gyülekezetbe,
és egyszerűen be van zárva az ő benseje, és nem engedni, hogy Isten változásokat cselekedjen az ő életében.
Mert ő nem azért jön a gyülekezetbe, hogy valami történjen vele, hanem azért, hogy szokásból jön, és Isten Igéje az hangzik, a prédikátor imádkozik, könyörög az Úrhoz,
hogy átadja Istennek az üzenetét, és lássátok ömlik, élő víznek folyamai, azaz az élő beszéd, Istennek beszéde, az ömlik
ömlik, de ez az ember zárt, ez az ember nem nyitott Istennek Igéjére, és ez az ember semmi változást nem él.