Tip:
Highlight text to annotate it
X
A Gyönyörű Zöld (Translated by Eva Kocsis)
- Mindenkinek jó reggelt! Híreink vannak, a bolygó gyűlését megnyitom!
- Szükségünk van rozsra, igen. - Van valamennyi gabonánk.
- Szójára van szükségünk! - Nekünk van belőle!
- Jó termésünk van aszalt gyümölcsökből - Igen... - két hónapnyi mennyiségre lenne szükségem belőle
- Gyógyszerek? - Igen!
- Nincsen annyink, hogy mindenkinek jusson.
- Gyapjú! - Kinek kell gyapjú?
- Ez jó! - Hány késre van szükségünk?
Tizenhétre.
- Iskolák?
- Telepátia tanárra van szükségünk. Mass meghalt és senki sincs, aki a helyébe tudna lépni.
- Rendben, én elmegyek hozzátok az idén.
- Jövendölés tanár,
- El tudok menni, de csak hat hónapra, születni fog egy unokám, akit világra kell segítsek.
- Házasságok? - Három fiú.
- És akkor az elhalálozásokról.
Meghalt a 255 és egy negyed éves Amais, a 248 éves Aramos, a 272 éves Laleta.
Mindannyian boldogan és bölcsen haltak meg.
Ellentétben Amile halálával,
Aki csak 143 éves volt, Balesetet szenvedett, egy sziklafalon.
Hogy vagy Mila, nem vagy nagyon szomorú emiatt?
- Jól vagyok, a gyerekek segítenek elviselni.
- Rendben, akkor utazások?
- Az idén mostmár tényleg el kell küldenünk valakit a Földre.
200 éve jártunk ott utoljára.
- Ki akar a Földre menni?
Narbosra?
- Csak tízet küldhetünk Narbosra, intézzetek el egymás között.
- Földre?
- Cristora?
- Jó ég, csak 23-t küldhetünk Cristora, döntsétek el, kik legyenek azok.
- Ki akar a Földre menni?
Senki sem jelentkezik a Földre?
Jó, akkor mit csináljunk?
- Mint mindig, nem megyünk oda?
- 200 év telt el azóta, hogy ott jártunk,
Az idén kellene küldenünk valakit.
- Miért?
- Semmi különös okból, csak megfigyelni. Kérdezősködünk, megnézzük, mit tehetünk.
- Nem tehetünk semmit...
- Úgy van, más bolygókon tanítanak bennünket és mi őket, de a Földön...
- Nos ez igaz, eléggé elmaradottak, de ez nem oka arra, hogy ...
- És veszélyes!
- Elküldhetnénk hozzájuk valakit a lekapcsolás programmal,
hogy kicsit felgyorsítsuk a fejlődésüket.
- De még azt sem tudjuk, most hol tartanak!
- De meg tudjuk becsülni.
- Tudnék szerezni információt a Földről Osamtól.
ő volt ott utoljára, de Narbonne-on van mar 20 éve.
- Itt vagyok, nem vettél észre, 2 hónapja visszajöttem Narbonne-bol.
- Üdvözöllek Osam, nem láttalak
El tudod akkor mondani, hol tartottak akkor, amikor visszajöttél a Földről?
- Igen, persze, de az régen volt, ketten voltunk, Mila apja és én.
Franciaországban, Párizsban szálltunk le, forradalom volt a király ellen.
Igen, így volt, akkor alakultak köztársasággá,
de... rendkívül gyorsan tönkretették, volt egy császáruk,
Napóleon, vagy valami ilyesmi.
Egy agresszor, aki ostoba háborúkban mészárolta le az embereket.
Ezután visszajöttek a királyok, a társadalom folytatta a hanyatlást,
vezetők, elnökök, mind, jöttek egymás után.
- Tényleg olyan nehéz volt ott?
- Ó igen, az erősebb törvénye, Elnyomott nők, a javak nincsenek szétosztva, mészárlások.
Az volt az érzésünk, hogy évszázadokra lesz szükségük, hogy talpra álljanak,
A pénz rendszert is használták még.
Mielőtt visszajöttünk, elrejtettem egy kis aranyat.
- Mi az a pénz?
- Például, ha valamire szükséged van, nem kaphatod meg pénz nélkül.
- Még enni sem?
- Különösen!
- De az evés nélkülözhetetlen, meghalunk, ha nem eszünk.
- De ezt csinálják, ha nincs pénzed, nincs semmid.
- Gondolod, hogy még mindig megvan ez a pénz dolog náluk?
- Nem, nem igazán hiszem.
Amikor eljöttünk, akkor kezdődött az ipari korszak.
- Az micsoda?
- Azt hiszem, mi kb. 3000 évvel ezelőtt mentünk keresztül ezen a korszakon.
Verseny, műveltség, haszontalan tárgyak tömeggyártása, háborúk
nukleáris technológiák, a természet elpusztítása, gyógyíthatatlan betegségek jellemezték ezt a korszakot, történelem előtti idők!
- Tavaly a bátyámnak volt egy telepatikus kapcsolata a Földdel.
- Igen, láttam egy országot, ahol a nőknek fátylat kellett viselniük az arcukon,
és még az autóvezetéshez sem volt joguk.
- Lehetetlen! gondolod, hogy még mindig használnak autókat?
- Mik azok az autók?
- Én sosem láttam, mert amikor elhagytam a Földet, akkor még fel sem fedezték.
De úgy tűnik, hogy valamikor mi is használtunk autót, az ipari érában.
- Igen, tanítjuk archeológiában,
vasból készültek,
beleültél és azzal mozogtál.
- Az emberek nem mozogtak többé és szív infarktusban haltak meg.
- És milliók haltak meg balesetekben.
- De én igazán azt hiszem, hogy 200 év elég volt nekik arra, hogy megszabaduljanak ezektől az autóktól.
Milyen a hierarchiájuk?
- Na, a hierarchia, az aztán valami náluk!
A férfiak azt hiszik, hogy magasabb rendűek mint a nők,
a városi emberek a falusiak fölött állnak,
a felnőttek jobbak, mint a gyerekek, az emberi lények magasabb rendűek
az állatoknál és növényeknél, és akkor ott vannak még a fajok.
- Az meg mi?
- Ez egy nagy bolygó, sok különböző kontinenssel
mely sok különböző féle emberi lényt hozott létre, akik el voltak egymástól választva,
ezért amikor találkoztak a legdegeneráltabbak
azt hitték, hogy magasabb rendűek bárki másnál, tömeggyilkosságokat eredményezve.
és most ezek a degeneráltak uralkodnak minden fölött.
- Szerencsések vagyunk, hogy a mi bolygónk kicsi és csak egy fajunk van.
Az egy féle klíma, az egy féle fejlődés, könnyű!
- De mindez nem azért alakult így, mert nem volt más lehetőségük, nem is próbálták.
- Mindenesetre, nem szabadna feladnunk, nem mondhatjuk el, hogy mindent megpróbáltunk, hogy segítsük őket.
- De nem nyitottak a kommunikációra,
Valószínűleg kompjútereken játszanak
ahelyett, hogy az agyukat fejlesztenék,
mindössze 10%-át használják.
- Az agyuk birka kaki méretű lehet.
- Felesleges odamenni. Saját útjukat kell hogy járják.
Úgy van ez, mint a salátával, ne húzd rá a földjét, gyorsabban fog nőni!
- De megtrágyázhatnánk egy kicsit a salátájukat.
- Igen, lekapcsolhatnánk egy jól kiválasztott kis csoportjukat, hogy segítsünk rajtuk.
- Hát akkor, önkéntesek?
- Valaki, gyerünk, legalább egy valaki aki nagyon bátor.
- Elnézést, de én oda akarok menni.
- Anya, te el akarsz menni?