Tip:
Highlight text to annotate it
X
Az esőverte deszkák íve alatt
goblinok ősi faja és hadurak.
Kikelnek a földből, hang nélkül,
a halál szaga körben szétterül.
És az éjszakában, midőn fenn van a Hold,
Jelezve, hogy baj van, valaki felsikolt.
A kedvencek temetőjébe engem ne temessetek,
nem akarok élőholtként újra járni köztetek.
A kedvencek temetőjébe engem ne temessetek,
nem akarok élőholtként újra járni köztetek.
A megszentelt helyre Viktort követem,
mivel nem álmodom, muszáj így tennem.
Agyarak és fogak, csontok zörgése,
A sírkövek alatt szellemek nyögése.
És az éjszakában, midőn fenn van a Hold,
Jelezve, hogy baj van, valaki felsikolt.
A kedvencek temetőjébe engem ne temessetek,
nem akarok élőholtként újra járni köztetek.
A kedvencek temetőjébe engem ne temessetek,
nem akarok élőholtként újra járni köztetek.
Nem!
Ragyog a telihold, teljes a szélcsend,
Hirtelen a hideg átjárja a testem.
Viktor vicsorog, foszlik le a húsa,
csontvázak táncolnak, e nap elátkozva.
És az éjszakában, midőn fenn van a Hold,
Jelezve, hogy baj van, valaki felsikolt.
A kedvencek temetőjébe engem ne temessetek,
nem akarok élőholtként újra járni köztetek.
A kedvencek temetőjébe engem ne temessetek,
nem akarok élőholtként újra járni köztetek.
nem akarok élőholtként újra járni köztetek.
nem akarok élőholtként újra járni köztetek.
Nem, nem, nem...