Tip:
Highlight text to annotate it
X
Manapság természetesnek vesszük a navigációt - GPS vevők vannak a repülőkben, autókban, sőt,
még a mobiltelefonokban is.
De tudtad azt, hogy a Globális Helymeghatározó Rendszer (GPS) alapvetően egy nagy óra az űrben?
Harminc GPS műhold kering a Föld körül, és sugározza, hogy hol található épp,
és mennyi az idő.
A mobilod GPS vevőjének csak érzékelnie kell ezeket a jeleket, és háromszögeléssel
ki tudja számítani a saját helyzetét a négy dimenzióban - a három térben és az időben.
De valójában ez nem ilyen egyszerű! Ahhoz, hogy a navigáció működjön, a műholdakat
nanoszekundum pontosságú atomórákkal kell felszerelnünk - különben a GPS-ed azt mondaná, hogy már félúton vagy,
mikor épp még csak kiálltál a garázsból.
A speciális relativitáselmélet szerint a mozgó órák lassabban járnak, az általános relativitáselmélet
szerint pedig gyorsabbak a kisebb gravitációs mezőben. Ezek a hatások nem teljesen egyenlítik ki egymást -
az általános relativitáselmélet győz, és az idő valóban gyorsabban telik a föld körül
keringő műholdak számára.
Néhány mérnök azonban, akik az első GPS műholdakon dolgoztak, nem akarta elhinni, hogy az órák
valóban gyorsabban fognak járni, csak mert magasabban vannak, így hát úgy küldték fel őket,
hogy nem korrigálták azt! Perceken belül akkora lett az eltérés, hogy a GPS navigációban
érezhető volt, és a nap végére a GPS vevők már több tíz km-t tévedtek volna. Mondanom sem kell,
a mérnökök bekapcsolták a korrigálást, és attól kezdve bíztak az általános
relativitálselméletben.
Oh, és még egy dolog - a GPS egyben atomfegyver detektor is: a Föld bármely pontjáról mindig
látható legalább négy GPS műhöld, így bármilyen nukleáris robbanást lát
annyi műhold, hogy hajszálpontosan meghatározzák, hol és mikor
történt.