Tip:
Highlight text to annotate it
X
Novemberben Kanada ígéretet tett 25 000 szíriai menekült befogadására.
Három héttel később Emad és a családja megérkezett Ontarióba.
Emad: A vízen sétálunk.
Hamudi: Teljesen befagyott?
Emad: A szíriai Dara tartományból származom.
Azért jöttem el a feleségemmel és a gyermekeimmel,
mert már túl veszélyes volt a helyzet.
Hogy őszinte legyek, semmit sem tudtam Kanadáról.
Brian Logel: Miután a falut,
amelynek a közelében éltek, lebombázták,
Emad és Rezan mindenüket összecsomagolták, taxiba ültek,
és elmenekültek.
Amikor megérkeztek,
egyikük sem beszélt angolul.
Philomena Logel: A gyermekek
több nagyon fájdalmas élményt szereztek.
Szeretnénk túljutni a kezdeti félelmen,
amikor még nem tudják, hogyan kommunikáljanak,
mert be akarnak illeszkedni.
Walker: Teljesen új helyen vannak új emberként,
próbálják kitalálni, hogyan működnek a dolgok,
ezért gyakran félnek és aggódnak.
A legnagyobb problémák egyike,
hogy a más országból érkező tanulóknak
komoly gondjai akadnak,
ugyanis nincs meg a szükséges nyelvi hátterük.
Gordon: Hamudi, mit szeretsz tanulni az iskolában?
[arabul beszélő elektronikus női hang]
Hamudi: Írni.
Gordon: Szeretsz írni? Hamudi: Igen.
Gordon: Az arab írás iránya a miénkkel ellentétes.
A Google Fordító ezért nagy segítséget nyújtott,
mert megfordítja számukra az írás irányát.
Walker: Ahogy egyre jobbak a nyelvhasználatban,
óriásit változik az önbizalomszintjük.
Hamudi: Gyere, kismadár!
Walker: Most, hogy már össze tudnak állítani egy mondatot,
nagyon büszkék magukra.
Fateh: Hé, itt a nevem.
Gordon: Kicsit megnyugodtak,
de még sokat kell dolgozniuk.
Emad: Nem értenek meg minden szót,
de azért boldogok.
Gordon: Mi a kedvenc rágcsálnivalód?
[arabul beszélő elektronikus női hang]
Fateh: Pizza. [a gyerekek kuncognak]
Gordon: Pizza. Az jó rágcsálnivaló.
Mindenkinek, aki befogadott egy menekültet:
Köszönjük!