Tip:
Highlight text to annotate it
X
Az irodalomban van egy ún. "káros érzékelés" elképzelés.
Az elmélet az, hogy egy kép, egy ártalmas gondolat, egy hang, egy zene, hosszabb ideig
a fejedbe ragad, és ténylegesen károsító hatású.
A fülbemászó dalokat leszámítva, valóban létezik egy olyan dolog, amely be jut az elmédbe
és befolyásolja az agyi működésedet, szimplán azzal, hogy bámulod.
McCollough hatásnak hívják, és csak figyelmeztetés képpen: észrevettem, ha az embereknek
megtiltasz valamit, ugyan olyan, mintha egy 5 évesnek mondanád, hogy ne dugjon babokat az orrába,
ők viszont csak azért is fel fogják dugni azokat. De komolyra fordítva: hogyha szöveg,
vagy videószerkesztéssel foglalkozol, ezt ne csináld!
A McCollough hatás ezeknél a képeknél figyelhető meg. Ha elég ideig bámulod őket,
-- valahol 15 másodperc és 15 perc között -- a színek
úgymond eltűnnek, és az ellentétük fog megjelenni az agyadban.
Hogyha sokáig zöld fénybe nézel, egy rövid idő után azokat pirosnak látod.
De ez nem a szemedet csapja be: A McCollough hatás valamiért
agyi szinten működik.
Ha elég sokáig - mondjuk 15 percig - bámulod őket, a színek felcserélődnek
ezen a rácsos mintán, akárhányszor ránézel mondjuk egy ilyen korlátra
akár három egész hónapig.
A McCollough hatás egy nagyon ritka dolog, de eléggé ijesztő, hogy egy kép
beragad az agyadba, és megváltoztatja a dolgok működését egy jó időre.
Igencsak káros érzés, és ez egy olyan rémisztő dolog, amiről lehet, hogy nem tudtál
idáig.
[Translation@NorbertD]