Tip:
Highlight text to annotate it
X
1805. áprilisa
Európában, Napóleon az úr.
Csak az angol flotta dacol még vele.
A világ tengerek hadszíntérré váltak.
KAPITÁNY ÉS KATONA
A VILÁG TÚLSÓ OLDALÁN
Surprise, királyi hadihajó 28 ágyú,
197 lélek, Brazília északi partjainál
Az admiralitás parancsa,
J. Aubrey kapitánynak.
"Tartóztassa fel az Acheron francia
kalózhajót, mely a Csendes-Óceánra is...
ki akarja terjeszteni a háborút.
Süllyessze el, gyújtsa fel, vagy...
ejtse zsákmányul az Acheront."
Add ide szépen. Jól van!
Jól van, kicsikéim!
Will, ébredj!
- Jelentsen, Slade?
- Hallottam valamit.
Valami kontúrt.
- Talán csak egy halász bárka volt.
- Vagy egy zátony jelző, uram.
Mr. Calamy, hozná a mélység mérőt.
- A víz mélység.
- Öt öl!
- Homok és kagyló.
- Homok és kagyló.
Mi az?
Öhm...
Jobbra két pontnál láttam,
a ködben.
Mi volt az? Vitorla?
- Sejtelmem sincs.
- Veressünk riadót?
- Nem láttam tisztán.
- Maga az őrség parancsnok.
Senki nem dönthet maga helyett.
Riadó, mindenki a helyére!
Ébresztő! Riadó! Talpra mindenki!
Mozogjon! Gyerünk-gyerünk.
Fürgébben!
Riadó, készültség!
Mozgás a ködben.
- Óvatosan a daru csigával.
- Árbó*** fel.
- Merre van?
- Öö...
Jobb felé két pottal előre, uram.
Egy mérföldön belül.
- Biztosan látta?
- Igen, uram.
Hadihajó?
Nem tudom, uram.
Csak egy folt volt,
és gyorsan el is tünt.
- Maga látta, Mr. Calamy?
- Nem, uram.
Nos, jól döntött, Mr. Holom.
A helyükre.
Tom, vegye át.
Uram.
Tartsák el! Feszülj neki a kötélnek!
Menyjen a helyére!
Ne aludjon!
Eresszék le!
Harangozz!
Feküdj! Mindenki!
Mindenki a helyére!
Mr. Hollar, kár jelentést.
18-asok! Közelebb kell mennünk.
Jobb oldali ágyúsort ki!
Mr. Allen, szélbe fordulunk.
Pisztoly távra állunk mellé.
Lövészeket az árbócokra.
Őrmester! Vigye a szakaszt
a fő árbócra.
A tat fedélzeten nem kuporgunk.
- Mr. Boyle, fel a zászlót.
- Igenis.
A naplónak, Mr. Watt.
"Ellenséges fregatt támadt ránk."
- Irány az ellenség!
- Értettem, uram.
Bill!
Hagyd a nyavajás kardokat!
Még nincs lőtávolban!
Várunk amíg közelebb nem érünk!
- A derekának tartsunk!
- Derékra, igenis!
Kétbalkezes, el ne ejts valamit!
Állj!
- Mindenki a helyén marad!
- Mindenki a helyén marad! Bátorság!
- Kitartás! Ne féljetek!
- Megkapják, ami jár nekik!
Mr. Pullings! Oltsák el a tüzet.
Davies, Jemmy, vigyék le Mr. Pullingsot.
Igenis.
Mr. Blakeney, szóljon a kapitány úrnak.
Rögzítsék a fekvő vitorlát!
Homokot a földre!
Hullám háton... tűz!
Feküdj!
Segédkötelet a kormányra!
Maguk ott, vigyék le a sebesülteket!
- Kövessen, Mr. Calamy.
- Igenis. Tölts és adjunk nekik!
Uram! A far korlátnál!
Eltalálták a lapátot.
Nem tudunk kormányozni.
Szétlőnek minket.
Miért nem tüzelünk?
Engedjenek.
Ide, Joe! Ide!
Tarts ki!
- Bal oldalt van, uram.
- Kézitusához készülj!
A kézi fegyvereket.
Fogják a fegyvert és
várják a parancsot.
Kapitány úr?
A tüzérek jöjjenek fel.
Vontató köteleket a csónakokba.
Irány a köd, Tom.
Együtt húzzatok, emberek!
Irány a köd felhő!
Kitolni!
Tűz!
Szétnyílt egy tömés!
Hozzatok kócot, újra ki kell tömnünk.
Joe, kalapács és véső kell!
Közeledik.
- Már nincs messze!
- Húzd! Húzd meg!
- Mindent bele, emberek!
- A ködben nem talál ránk!
Tűz!
Jósors Jacknek, húzd!
Sikerült!
Csend legyen a hajón.
Itt nem találnak meg minket!
Csendet fiúk, egy hangot se halljak.
Megállunk.
Szép volt.
Két láb és hat hüvely, és...
csökken uram.
- Derék, Mr. Lamb.
- Köszönöm.
Halljam, mennyi a veszteség?
9 halott, 27 sebesült.
Joe Plaice.
Koponya törés, vészes benyomódással.
Nem hiszem, hogy megéri a reggelt.
Lord Blakeney.
Csak csont törés, uram.
Nos, jó kezekben van.
Megteszek mindent.
Tudom, az apja jó barátja volt.
Az apja tudta mire számíthat.
Nem úgy az anyja...
Hadd nézzem meg a homlokát.
Jól csinálta.
Ördögien jól.
Elkapott egy sortűzzel,
mögém került, kilőtte a kormányt.
Remek tüzér munka.
Csak a köd mentett meg minket.
Nagy szerencsénk volt.
A rossz idő legyőzte a jó időzítést.
Nem állítom, hogy pontosan értem amit
mondott, de nem úgy tünt, hogy mi győztünk.
Hét hete hajózunk, mégis pontosan tudta,
hogy hol talál meg.
Hm.
Hát igen, a franciáknak is vannak jó kémeik.
Nem csak nekünk
Igen.
De, ha tudta, hogy keressük,
könnyedén el is kerülhetett volna minket.
Talán ő is vadászik miránk.
Hollandus legyek, ha az fregatt volt!
Egyenlőtlen küzdelem volt.
Nincs miért szégyenkeznünk.
Két üteg soros hajó volt az.
Az a kérdés miből van a ***.
Hiszen nem tudtuk átlőni.
Úgy van, 200 yardról lőttük és
sértetlen maradt.
Vele volt a szél és jócskán
felülmúlt minket tűzerőben.
Hogy-hogy vele volt a szél?
- Újra elmondom, Stephen!
- Ne a terítőre!
Neki kedvezett a szél,
ő irányította a harcot.
És a hosszabb ágyúival messzebbről
lőhetett ránk, mint mi rá.
Egyszerűen vereséget szenvedtünk.
- Ilyen nehéz fregattok az óceánon...
- Napóleon javára billentenék a mérleget.
A másikhoz képest a Surprise,
eléggé öreg hadihajó.
- Vagy talán tévedek?
- Engem öreg katonának tart, doktor úr?
A Surprise nem öreg.
Senki nem mondaná annak.
Széles orra van, kecses alakja.
Remek tengeri árú, biztos egyensúlyú, és gyors.
Igen gyors, a jó kezekben.
Nem, nem öreg.
Most a legjobb.
A tat és az fő vitorla menthető, de
az orr vitorla oda. Kell a tartalék!
Mr. Lamb szerint elég egy kisebb javítás,
és haza jutunk.
Nem megyünk haza.
A javításhoz kikötő kell,
és az Acheron keres minket.
A tengeren javítunk.
Itt, a sekélyben.
Az Acheron a déli tengerekre viszi
a háborút. Meg kell hát állítanunk.
De, uram! Már megbocsásson. Az egy
jóval erősebb hajó, nem a mi osztályunk.
A Horn foknál fog járni,
mire mi elindulunk
Hát akkor, jó lesz, ha sietünk.
Igaz az, hogy az utolsó etés
az orrba kerül?
Ezt hogy érted?
Joe azt mondta, mikor bevarrják a halottat,
utoljára átszúrják az orrát,
hátha még is csak alszik.
Hagyják az orrom. Mondja meg.
Nem szenved.
Ez csak a laudánum szava.
Sose volt még ilyen bátor betegem.
Szegény kislány.
Ne félj, szépen kijavítunk.
- Két ember jöjjön az elő fedélzetre.
- Roberts, Chadwick.
Nem javítható,
ki kell cserélni.
Mr. Calamy, tekintsen csak ide.
Nézze. Ezt a kapitány véste be.
Mikor annyi idős volt, mint őn.
Apródként ismerte meg a hajót.
Azt mondja, annyi vére van a Surprise fájában,
hogy a hajó szinte a rokona.
Pontosan értem amit mondd, Mr. Allen.
Nem kételkedem a szakértelmében.
Csak, hogy most nincs egy hetünk rá, hogy
egy árbócra való fát keressünk a brazíliai dzsungelben.
Az Acheron addig Kínába ér.
Mr. Lamb, megteszi, amit lehet.
Mindenkitől csak ennyit várok el.
Az az agya, doktor úr?
Nem, az csak megszáradt vér.
Ez itt az agya.
Tudós doktor ő.
Nem közönséges kirurgus.
- Kérném azt az érmét!
- Uram.
A parton 10 guinid bánja, ha rád néz.
És az állatokat is ismeri.
Mutatsz neki egy állatot,
és ő megmondja mit gondol.
Munkára, léhűtő banda.
Eckhart, fújja meg!
Kérem uraim, folytassák a munkát.
A bámészkodástól nem indulunk tovább!
Még nem szólalt meg, uram.
Lord Blakeney. Jobban van?
Sokkal jobban, köszönöm.
Helyes, helyes. Remek.
A doktor úrtól hallottam,
hogy szeret olvasni...
Nelson admirális nagy győzelmeiről szól.
Benne van az összes jelentős csata, és igen szépek a rajzok.
Köszönöm.
Ismerte Lord Nelsont?
Nos, volt szerencsém szolgálni alatta.
A győztes nílusi csatában.
Az is benne van a könyvben,
itt a 135. oldalon.
Igen.
Elmondaná milyen ember Lord Nelson, uram?
A könyvben megtudja.
Elolvasom. Köszönöm.
Megint kezdődik.
Nyávogás, cincogás.
Erre csak az tudna táncolni,
aki részeg, mint a hat lábú koca.
Ez jó lesz?
Vagy valami vadabbhoz volna kedve?
Tisztelegsz.
Sapkát.
Miről van szó?
- Mi ez?
- A fantom, uram.
Bocsánat, így nevezik az emberek.
Szóval az Acheron, uram.
Tudja uram, Will látta, mikor építették.
Úgy van, uram, Bostonban. A béke idején,
a jenkik építették!
Mert, hogy Will ott nősült meg,
a felesége unokatestvére hajóépítő,
így hát Will látta szárazon a hajót.
Igen, és mivel egy különös hajóról van szó,
hát, megkértem Joe-t...
Leírta a hajót. Én meg kifaragtam, uram.
- És pontos ez a modell?
- Hajszál pontos, uram.
- Köszönöm, uraim.
- Mi köszönjük.
Killick, az urak dupla adag rumot kapnak.
Nagyon köszönjük, uram.
- Amit az Üdvözlő Napra tartogattam
- Majd iszunk bort.
Bort, az Üdvözlő Napon...
A víz fölött széles, alatta éles.
Elegáns orr. Szebben ível a testakad felé.
Ezért olyan gyors
Nehéz, mégis fürge.
Ez a jövő.
Csodás ez a mai modern kor.
Ahogy elnézem a test legalább
2 láb vastag tömör tölgy.
Nem árthatunk neki.
12-14 csomót is megy
Ezt is tudjuk.
Hála Warley-nak és a feleségének.
Napi 280 mérföldet is megtehet.
Gondolja meg, uram...
Még ha utol is érnénk...
Nincs esélyünk egy 44 ágyús hajóval szemben.
A tatja sebezhető, mint bármely hajóé.
Szép kisasszony, mennyit kérsz a csókért?
Quanto cost-o csók-o?
- Mi a neved?
- A nevem Maria.
Kapsz íjjat, én adok balta. De gyorsan.
Kösz, pajtás.
Utat a postának.
- Fontos levelek. Angliába kell jutniuk
az első hajóval. - Era um navio francęs.
- Mit mondd?
- Estava indo pela costa?
Sim, estava. Indo pela costa ao sul.
Egy nagy francia hajó 10.-én megállt itt,
aztán tovább ment.
- Muito grande.
- Obrigado, senhor.
Valahol erre.
Három hét előny.
Sok.
Jól van, sürgesse az indulást.
Mr. Hollar!
Vételezést befejezni. Indulunk!
Engedje el azt a nőt, Slade!
Ez őfelsége hajója, nem egy úszó bordély háza!
Figyelem, raktárba a készletekkel.
Mily derék.
Uraim...
- A hitvesekre, és a szeretőkre.
- A hitvesekre, és a szeretőkre!
Ne találkozzanak.
Mr. Howard, a palack!
Megállt önnél a palack.
Uram?
Elnézést, Mr. Blakeney azt mondta, hogy ön
szolgált Lord Nelson alatt, a Nílusnál.
Úgy van. Ifjú hadnagy voltam.
Alig idősebb, mint ön.
És Mr. Pullings... Mr. Pullings
nyafogó kadét volt,
sírt az otthon melege után.
Találkozott vele?
Elmondaná milyen ember?
Kétszer ülhettem az asztalánál.
Mindkétszer megszólított.
Hatalmas szellem,
és kitűnő stratéga.
Mindig azt mondta nekünk...
"Nem kell manőverezni
egyszerűen támadunk."
Lehet monadni rá, hogy nem egy
nagy tengerész. De, nagy hadvezér!
Ő Anglia egyetlen reménye,
ha támad a vén Boney.
Uram, hallhatnánk esetleg egy idézetet?
Nos, amikor először szólt hozzám...
Sosem fogom elfelejteni.
Mintha tegnap lett volna.
Az asztal fölé hajolt,
a szemembe nézett,
és így szólt "Aubrey...
ideadná a sót?"
Azóta is mindig igyekszem hűen idézni,
ahogy ő mondta.
Aztán, másodszor...
Egy történetet mesélt el...
egy köpönyeget kínáltak neki
egy hideg éjszakán.
Azt felelte, nem szorul rá.
Cseppet sem fázik.
Fűti a király és a haza szeretete.
Furcsa az ilyen pátosz, és ha
más mondta volna,
talán gúnyosan nevetnénk csak rajta,
mint üres lelkendezésen.
De Nelsontól...
lélekemelő volt.
- Jól mondom, Mr. Pullings?
- Nagyon is jól, uram.
Akkor Lord Nelson azon kevesek egyike,
akit nem rontott meg a hatalom.
- Lord Nelsonra.
- Lord Nelsonra.
- Lord Nelsonra!
Ott van két zsizsi, doktor úr!
Látom.
Melyiket választaná?
Egyiket se, mert szakasztott egyformák.
Egy azon gabona féregfajt képviseli.
Hogy, ha döntenie kellene...
ha választania kell.
Két koszos, undok féreg közül...
Jó-jó, nem bánom választok...
A jobb oldali férget választanám.
Az ugyanis hosszra
és vastagságra is nagyobb.
Tessék, megfogtam!
Lelepleződött.
Talán nem tudja, uram, hogy a szolgálatban
a kisebbiket kell választani, két rossz közül?
Ki rossz élcet mondd, lopni se rest.
Micsoda vicc! Még ilyet...
- Igyunk hát, a kisebbik rosszra!
- Igyunk a kisebbik rosszra!
Az Úr adta...
és az Úr el is vette.
Megszólalt! Mondott valamit!
Doktor úr! Beszélt, doktor úr!
Gratulálok, Stephen.
#...dús serlő lányok
# Ó, szép spanyol föld, egész búcsút int.
# Tengerre hív minket a jó angol zászló
# De jön majd egy új nap,
és látlak megint
Nem is tudtam, hogy Mr. Hollomnak
ilyen gyönyörű hangja van!
Én se.
# Hejj még ifjú, te vakmerő
# Egy jó szót mondanék
# Jaj, ne hagyd el a hazádat
a vad hullámokért
Vitorlát, srá***!
Fregattnak tűnik!
Hogy kerül oda?
- Össze kell csapnunk vele.
- És nézzék meg, megint vele van a szél.
Megvárta, míg elhaladunk.
Uram Isten. Mit tegyünk?
Megint befog minket.
Elmenekülünk előle.
- Sok vitorlára lesz szükségünk.
- A zsebkendőmet is kifeszítem, ha kell!
Ezt most túl kell élnünk.
Munkára fel, Mr. Allen. Uraim!
Igen is!
Másodszorra teszi ezt velem.
Harmadszorra nem fogja.
A fantom hajót, az ördög kormányozza.
Jó lesz, ha kapaszkodsz.
Ki ez az ember?
Esetleg megöltem csatában egy rokonát?
Talán a fiát?
Úgy harcol, mint maga, Jack.
Vigyék le a napot a horizontra.
Ha a nap eléri a látó határt...
Williamson, figyelje!
Ha nem emelkedik tovább...
akkor elérte a zenithet.
Vagyis dél van.
- Uram?
- Mr. Pullings.
- Dél van, Mr. Hollom?
- Igen, uram.
Hírdessen hát delet..
- Dél van, uram.
- Mr. Nichols, tizenkét óra.
Hat óra még?
Legfeljebb öt.
De talán kihúzzuk alkonyatig.
Figyeljenek rá, hogy hasonlítson rá.
Kösse meg jobban, Jibbo!
Nem akartuk magasabbra csinálni,
elég erős a szél.
- Elárulná uram, hogy mi épül itt?
- Az ön hajója.
Gyorsan, mindjárt utolér.
A keresztrúdra a súlyát.
Tartsák el, tartsák el!
Most eresszék.
- Számítok önre!
- Igen is.
Kötelet, adjátok hátra.
Kötelekre vigyázzatok!
Szaporábban.
Tíz perc és utolér minket.
- Parancs szólt.
- Húzd meg.
Most.
Killick, menjen a lámpához. Oltsa el!
Mr Allen, készülhetnek.
Nicsak, halat fogtunk.
Bonden, a kormányhoz.
- Talán nem volt jó móka.
- De.
Egészen balra!
Pihenhetnek, Mr. Pullings.
Én őrködöm.
Igen is.
Mr. Mowett, Mr. Allen, hallották.
Teljesítsék az utasítást.
Köszönjük, uram.
Fantom ez a javából.
Úgy bukkant fel, mint egy kísértet.
Egyszerre csak ott volt, épp mögöttünk.
Pont úgy, mint múltkor a ködben.
És az ágyúgolyó lepattan róla.
De nekünk Jósors Jack a kapitányunk.
Fantom hajó, vagy sem. Kalóz hajó az!
Elkapjuk a végén.
Kevés a jó sors, egy hajó ellen.
- Ők tengeri rablók?
- Nem, nem rablók, Lofty.
Nem bizony. A rablókat felkötheti,
aki elkapja őket!
Az ilyen kalóz papírt kap a franciáktól,
parancsra támadja meg az angol hajókat.
Elkapják a gazdag kereskedőket.
Hé, nem lenne egy utolsó zsákmány.
Biztos tele van arannyal, drága ámbrával.
No, és Arábia kincsével!
Addig nincs is hiba.
De azt el és kell küldeni.
Hulla nekem még nem fizetett rumot.
Na és,
te meg élőnek nem fizettél soha.
Csak itt ül egész éjjel. Megveszi az Isten hidege.
A kávénak meg az utóját issza.
Jól van, Killick.
Bonden.
Indulhatunk!
Az irány Dél, Délnyugat.
Vitorla!
Jobbra elől, két pontra.
Háromszoros hurrá Jósors Jacknek!
Hurrá! Hurrá! Hurrá!
Csalás! Ön előbb indult el, uram.
- Felsugárokat ki.
- Uram.
A pihenteket ki a korlátra.
Ilyet se láttam még életemben.
100 tengeri mérföldnyire volt,
de ő mégis utol éri.
Ilyen egy tengerész, Mr. Pullings.
Istenemre, ilyen egy tengerész.
Mondtam, hogy sikerül, Will.
- Hála istennek, már látjuk is uram.
- És most velünk van a szél.
Ne igyon előre a medve bőrére.
Ám bár, ha sikerül felzárkózni mögé,
még a miénk is lehet.
Fogj fát. Kaparj kötelet.
Fordulj hármat.
Óvjon az Úr és minden szent.
Most!
Mozgás emberek, mozgás.
Rég elveszítjük, mire felkötik!
Állj!
- 12 csomó, uram.
- 12 csomó? Elég jó.
De több kell.
Minden szabad ember ki a korlátra.
Mr. Hollar, ébressze az alvókat.
Mindenki a jobb oldali korlátra!
Üljenek a bal oldali derék vitorlákra!
- Törünk előre!
- De mindjárt az árbócaink is törni fognak.
A kapitány úr ismeri a hajót.
Tudja mennyit bír!
- Arh!
- Mr. Hollar!
Mr. Hollar, biztosító köteleket kifeszíteni!
Ne heverésszen, fiam!
Biztosító köteleket gyorsan!
Lekötni a csónakot!
A Horn fok, doktor úr.
Elég víz van a gardrobban.
Köszönjük a megjegyzést, Davies.
Követni fogjuk talán a Horn fok körül is?
Recseg már minden vitorla.
Bizony, a kapitány a Pokolba is
követni fogja azt a hajót.
Ha követjük, csapdába vezet.
A fok felé menekül, uram.
Nem fogja bírni az árbóc,
sok ennek a Horn fok.
Köszönöm. Följegyezzük, hogy szólt.
Lehúzni őket fiúk. Túlfeszülnek!
Közeledünk hozzá, Tom.
Nem adhatjuk föl most.
Szabadítson szélnek minket, Barret.
Irány Nyugat, Délnyugat.
Irány Nyugat, Délnyugat.
Mr. Calamy.
Szabad embereket leküldeni.
A fokot kerüljük, fiúk!
Minden vitorlát be...
Megfogni!
Zárják le az ajtót, amíg még egyben vagyunk!
Johansson, Truelove! A tadhoz!
Készen van.
Lefelé, fiúk.
Mr. Hollom, segítsen Warley-nak
a sugárvitorlán.
Menjen még valaki.
Mr. Hollom! Segítsen!
Tudor, Ellers! Mr. Allenhez!
Fel az árbócra...
Segítség!
Segítsenek!
Ember a vízben!
A farkorláthoz!
Ott van, uram!
Ússzon az árbóchoz!
Itt vagyok!
Mr. Allen, bármit ami úszik, kidobni!
Dől a hajó! Föl fog borulni!
Le kell vágni uram!
Különben elsüllyeszt minket!
Várjunk még uram! El fogja érni!
- Gyerünk, Will!
Az Istenért. Ússz! Ússz, az árbóc felé!
Minden bele, Will!
- Ússz! Gyerünk
- Gyerünk, Will! Ússz!
- Már megint kezdi.
- Kicsoda?
- A Jónás.
- Az mi?
Csatában a halál kevésbé szörnyű.
Ha valaki a késem alatt hal meg,
vagy később egy fertőzés viszi el...
akkor azt mondom magamnak,
az ellenség ölte meg, nem én.
A háború áldozata az a fiú.
Elvégre a kisebb rosszat kellett választani.
Megmondtam.
Az embereknek fáj, kedvelték Warley-t.
Esetleg nem hallott tőlük valamit erről?
Mielőtt felelnék, Jack, meg kell kérdeznem,
hogy a baráthoz szólok-e,
vagy a kapitányhoz?
A kapitánynak azt mondom rongyember,
aki besúgónak áll.
- Most úgy beszél, mint egy ír.
- Mert ír is vagyok.
Én meg a barátja.
A barátnak azt mondanám,
én most is kiváló kapitánynak tartom!
Mondja ki, amit gondol.
Vissza kellett volna fordulnunk.
A legénység... bárhová követné
Jósors Jack-et,
bíznak magában, és a sikerben.
És épp itt van a bökkenő.
Maga nem képes veszteni.
Ezután a nagyobb, gyorsabb és erősebb
hajó után, úgy érzem, csak a hiúság hajtja.
Ehhez semmi köze a hiúságnak.
A dolgom végzem.
A dolgát, no igen.
A kötelesség az bizony nagy úr...
Gúnyolódjon csak, ha úgy tetszik.
Maga nézheti mikroszkópon át a világot.
De a Surprise hadihajó, és igen is
teljesíteni fogom a küldetésemet.
Bármi áron?
Úgy van! Bármi áron.
A parancs tehát mindenek felett való.
Kitart amellett, hogy nincs magában
semmilyen személyes indíttatás?
A parancs felett áll az érdek,
amit szolgál.
A parancs szerint csak Brazíliáig kellett
volna követnem az Acharunt, nem tovább!
Megvan.
Uram, fordul a szél.
Uram, ilyen szélben
nem tudjuk tovább tartani az irányt.
Ha nem tudunk áthajózni ezen a szélen,
akkor megkerüljük. Irány Dél!
Meddig megyünk délnek?
Ameddig szükséges, Mr. Pullings.
- Igen is.
- Cseréljen!
- Az irány Dél, Mr Bonden.
- Az irány Dél!
Húzd! Még!
Ahh...
Hurrá!
Úgy sejtem az imént valamely igen
jelentős tengerészeti esemény történt.
Visszafordultunk északnak, kedves doktor.
A Nap felé hajózunk.
- A Napra.
- A Napra!
Ó, és előre látva e percet...
megkértem Killick-et, hogy
készítsen el valamit.
- Killick! Killick...
- Mér régen itt vagyok uram.
Uraim, nos, íme...
az úticélunk.
- Ezek a Galapagosz-szigetek!
- A Galapagosz-szigetek.
A bálna vadászaink.
Ott vannak, és a rakományuk biztos jól jönne
a vén BonAparte-nek.
Ott találjuk az Acheront.
Biztos, mint a kétszer kettő.
Nos, Mr. Pullings, parancsoljon...
egy szelet Izabella.
Önnek doktor úr, egy Rocka Redonda.
Köszönöm.
És az Acheron... ide.
# Újra révben, jó kedvvel,
halld, hogy zúg a tenger
# Újra révben, jó kedvvel,
halld, hogy zúg a tenger
# Hullám hátán hányódunk,
s most, hogy partot értünk
# Jár nekünk egy hordó rum,
Hali-hali-hali-hajó
# Kinn a bárka gyomrában,
egy ágyút vigyáztunk
# Hallja hosszú út során,
együtt mozdult vállunk
# Hullám hátán hányódunk,
s most, hogy partot értünk
# Jár nekünk egy hordó rum,
Hali-hali-hali-hajó!
Las Encantadas.
A bűvös szigetek. Azt mondják
különös csoda állatokkal vannak tele.
Partra kell szállnunk majd ívóvízért.
Ígérem, amíg vesztegelünk
- vagyis néhány napig -,
kedvére járhatja a szigetet
és gyűjtheti a bogarakat.
Az első természet búvár lesz, aki ott jár.
Valóban csodálatos lenne.
- Ez itt egy rovar?
- Igen.
Nem tűnik annak.
Ez olyan, mint egy ág.
Épp ez az érdekes.
A túlélés érdekében álcázta magát.
Itt van ez a pók,
hangyának álcázza magát.
Ez a rovar pedig, tüske alakját vette fel.
Hogy ne bántsák a madarak.
Isten változtatja meg őket?
Igen, Isten bizonyára segít benne.
Hogy maguktól is megváltoznak-e?
Igen, ez a nagy kérdés!
Uram! Uram, elértük Galapagoszt!
Megyek!
- Nézd, a szikla mögött.
- Igen, látom.
Különös madarak.
Valami sirályok?
- Rút bestiák.
- Undorítóak. Csupa ragya az egész testük.
Undok teremtmények.
Nőt egyáltalán nem látok,
csak kacsát, meg gyíkot.
Mi, egy nő sincs? Hát milyen hely ez.
Ez csodálatos.
Mi, uram?
Azok a madarak kormorán félék,
de mintha nem tudnának repülni.
Látja milyen csenevész a szárnyuk?
Istenemre mondom,
ezeket nem ismeri a tudomány.
Nem is félnek a sárkányoktól.
Azok nem sárkányok, hanem leguánok.
Következés képpen, növényevők!
- Befog majd egyet?
- Inkább egy párat.
Majd megmutathatja az ivadékukat
a királynak.
- Lám csak, az egyik úszni megy.
- A leguánok sose mennek vízbe.
Ezek mennek.
A mindenségit.
Két új faj, ugyanannyi perc alatt.
Ez hihetetlen.
Mindenki a helyére! Forduláshoz készülj.
A szarv kötelekhez!
- Aubrey.
- Hogg. Az Albatross navigátora.
Álldja meg az ég, mindannyiukat!
- Mr. Calamy, vizet és élelmet nekik
- Igen is.
- Mr. Howard, pihentessen.
- Gyalogság, fegyvert súlyba!
Új kötelekért jöttünk vissza, alig egy hete.
Az öbölben rejtőzött. A hajónk porig égett,
és elsüllyedt. Átkos kalózok!
Mindenkit fogjul ejtettek.
Egy fekete három árbócos volt!
A szívem szakad meg.
12 ezer font értékű olajat vittek el.
Két éve úton voltunk!
Merre ment el?
Talán Nyugat, Délnyugatra.
Mr. Pullings,
írják be a neveket a hajó könyvbe.
Mr. Allen, az új irány. Nyugat, délnyugat.
Emberek, vitorlát bonts!
Uram, nem kell feltöltenünk a készleteket?
Sajnos nincs vesztegetni való időnk.
- Jack, elfelejtette mit ígért?
- A szolgálat előbbre való annál.
Nem vesztegethetünk időt se egy leguán,
se egy óriás pekari miatt.
Legyenek bármily csodásak.
Most fontosabb dolgunk van.
Úgy vélem mégis lehetőség lenne rá, hogy
mindketten elérjük célunkat.
Tudtommal a sziget hosszú, és keskeny.
Meg kell kerülnünk a szigetet, hogy
folytathassuk utunkat. Én átvágnék...
Jól tudom, hogy maga órákig képes
bámulni egy üres madárfészket.
Ezúttal sietnék.
Csak a legfontosabb méréseket végezném el.
Értékes felfedezéseket tennék, melyek
a természet rajz fejlődését szolgálnák.
Ha a szél most ellenünk lenne,
igent mondanék.
De nincs, ezért nemet mondok.
Értem. Szóval nem elég,
hogy mindeddig szolgáltam magát...
de törődjek is bele, hogy ez pusztán
harcászati expedíció.
A pusztításért mondjak le a felbecsülhetetlen
csodákról. Azt sem tegyem szóvá, hogy maga visszaél...
- Megfeledkezik magáról.
- Nem, Jack, nem.
Magáról mondható el ez. A magam
részéről szentnek tartom az ígéretemet.
Az feltételes volt. Ez egy királyi hajó,
nem pedig egy magán yacht!
Nincs időnk az átkozott passzióira, uram!
Jól van, emberek.
Vigyék le a halakat a konyhára.
Davies, ne hagyja ott őket.
Vigyék le.
Mr. Blakeney.
Uram,
egy furcsa bogarat találtam itt a hajón.
Galapagosz-i bogár lehet.
Bizonyára az.
Lehet, hogy a szigeten
egy nap alatt sem találna ilyet.
Nos, igen, az könnyen lehet.
Önnek adom, uram.
Mr. Blakeney.
- Köszönöm.
- Uram.
Lövés kész, uram.
- Mennyi volt?
- Két perc, egy másodperc, uram.
Fiúk, ez nem elég jó.
Két sortüzet kell lőnünk, amíg ők egyet.
- Gijotint akar kapni a Pikedilire?
- Nem!
- Legyen ráncos seggű Napóleon a királyunk?
- Nem!
- Énekeljék fiaink a Marseillaise-t?
- Nem!
Mr. Mowett, Mr. Pullings, másik oldal!
Munkára fiúk. Ügyesen, szaporán.
- Tölts és célozz!
- Gyerünk fiúk, gyorsabban!
Gyerünk, fogd meg!
- Jelentést kérek, Mr. Mowett!
- Hármas és négyes készen áll, uram.
Helyes. Jobb ágyú sor, tűz!
Az idő egy perc, tíz másodperc!
Hurrá!
Ez a beszéd, fiúk.
Dupla adag grog mindenkinek.
Hurrá!
Utat a kapitány úrnak.
Nagy fejlődés, Mr. Calamy. Brávó.
Köszönöm, uram.
Killick! Na Killick!
Mit kapunk ma este?
- A menü az bepácolt disznó fej hús.
- He?
- A menü az bepácolt disznó fej hús!
- A kedvencem. A kedvencem.
...és eljön az ő országuk!
Még egy ilyen hét, és
bármire képesek lesznek egy pohár vízért.
Hogyan csináljak esőt!
Csak bevonom a szelet,
de nem én támasztom.
Átkozott balszerencse súlyt minket.
"És ők megkérdezék, mi
okozzá' ezt a vészt?"
Hát ezt meg honnan veszed?
A Bibliából!
Ez jónás történetében van.
A hajósok kiokoskodták, hogy az együkük,
ez a Jónás-nevü megsértette...
az Istent és balszerencsét
hozott rájuk.
Gonosz jön...
Tud egy s mást a gonoszról.
Személyes tapasztalatból. Mi, Joe?
Jól mondta Killick. A csata hajnalán
gyáva volt riadót veretni.
Meghalt az összes ágyúsa, de ő él.
Felment az árbócra, és Will leesett.
Az ő őrsége alatt ment el a szél
Maga ott! Álljon meg!
Foglár tiszt, vigye le
és verje vasra azt az embert.
Mr. Pullings, fenyítés nyolc harangkor.
Értettem.
Küldje le hozzám Hollom-ot.
Egy ember pimaszul meglökte,
ön mégse szólt egy szót sem. Miért?
Hirtelen nem tudtam,
milyen szavakkal jelezzem...
Milyen szavakkal?
Szándékos fegyelemsértés volt.
Jól bántam az emberekkel,
barátságosan...
de ellenszenvbe ütköztem.
Összesúgnak mögöttem,
és kritizálnak.
Ígérem uram,
ezentúl szigorúbb leszek velük.
A legénységgel nem szokás barátkozni.
Aki úgy tesz, a tekintélyével fizet.
- De zsarnoknak sem kell lennie.
- Értem.
Sajnálom, uram.
- Hány éves ön? 26, 27?
- Pénteken leszek 30.
30?
Kétszer bukott meg a hadnagyi vizsgán.
Pedig a képessége és a tudása megvan.
Nem maradhat élete végéig kadét.
Nem, uram. Igyekezni fogok, uram.
Öntől, Hollom, parancsot várnak.
Erőt.
Keresse meg az erőt magában,
és akkor tisztelni fogják.
Tisztelet kell,
csak úgy van igazi fegyelem.
Értem. Öhm...
Erő, tisztelet... és fegyelem.
Nos... kellemetlen dolog ez, Hollom.
roppant kellemetlen.
- Végeztem.
- Uram!
- Nem vagyok a fenyítés híve.
- Véleményem szerint Hollom-ot...
minden vélt és valós balszerencsénkkért.
Mr. Lamb? Legyen szíves.
Az emberek fáradtak, kimerültek.
Sok volt ez nekik.
Stephen, én mint
barátomat hívtam önt ide.
Nem azért, hogy a bírálatát hallgassam.
Értem. Folytassuk talán máskor,
ha alkalmas lelki állapotban lesz!
- Ön szerint mit kellene tennem?
- Öntesse a tengerbe a grogot.
- Ne ihassanak? - Tudja, hogy részegen
inzultálták Hollom-ot.
Vegyek el egy két évszázados jogot!
Tántorgó matrózokhoz több kedvem van,
mint józanokhoz.
Nos, nem csodálnám, ha fellázadnának.
El kellett hagyniuk az otthonukat, a választott
munkájukat, hónapokig egy úszó koporsóban vannak...
Önnek joga van ellent mondani ebben a kabinban,
de a hajómon több lázadót nem tűrhetek meg.
Végtelenül elkeserít,
amikor így beszél a szolgálatról.
Fáj megveretnem Nagle-t.
Az az ember elvágta a köteleket,
a halálba küldte a társát.
A parancsomra.
Hát nem érti? Ezt a világot nem tartja
más össze, csak a munka és a fegyelem...
Jack, nem tisztelgett, ennyi a bűne.
A természetben is van hierarchia.
- A teremtmények nem alázzák meg egymást...
- Az embereket vezetni kell!
Bölcsen, vagy ostobán,
de valahogy vezetni kell őket.
Ezzel mentegeti magát minden egyes zsarnok,
Néró éppúgy, mint BonAparte.
Szilárd meggyőződésem, hogy a hatalom
nem szül mást, csak szenvedést és elnyomást.
Belőlem nem csinál felforgatót, barátom.
Négy.
Öt.
Hat.
Hét.
Nyolc.
Kilenc.
Tíz.
Tizenegy.
Tizenkettő.
Vágja le.
Tegye el azt a tőrt, Boyle.
Rosszul van?
- Dehogy van rosszul, ki akarja húzni magát
a munka alól. - Hallgasson!
- Inkább maga.
- Hagyja békén.
- Igyon egy kortyot.
- Oh, köszönöm.
Uram. Mr. Hollom, uram.
Testi kórságban nem szenved.
Úgy véli megátkozták.
A tengerész mindent elvisel,
de a Jónást nem.
Uram Isten. Hát ön is hisz ebben!
Nincs benne minden a könyveiben.
Ő az, igaz-e?
A Jónás.
Csak ő hazudhat.
Ő idézi meg azt a hajót!
Valahányszor ő van őrségben,
a hajó feltűnik.
Meglátjátok.
Ma is ő van soron,
a kísértethajó jönni fog.
És mindannyiunkat leránt,
leküld a tüzes Pokolba.
Mr. Hollom.
Jól rám ijesztett.
Már jobban van?
Igen. Sokkal jobban.
A kapitány úr szerint megjön a szél.
Igen, biztosan.
Ön mindig kedves volt velem.
Ég önnel, Blakeney.
Sajnos nem mind válunk ***á,
akivé lenni reméltünk.
De az Úr mindnyájunk atyja.
Hogyha akad köztünk olyan, aki rosszat
gondolt,
rosszat gondolt róla,
vagy nem tisztelte Mr. Hollom-ot,
annak bocsásson meg az Úr,
és ő, aki elment.
Áldjuk az Urat. Mr. Mowett!
- Doktor úr! Nézze, követ minket egy madár.
- Milyen madár?
Albatrossz féle. Vagy egy hatalmasra
nőtt sirály. Nézze, ott repül.
Nézze, ott repül!
Ott köröz!
Doktor úr!
Szent Isten! Doktor úr! Doktor úr!
Uram Isten, bocsásson meg.
Lebukott a madár. Nem láttam önt.
- Calamy, hívja Higginst.
- Túlélem, Jack.
A golyó magával sodort
egy darabka szövetet.
Ki kell vennem, más különben
elgennyesedik tőle a seb.
Képes ön ilyen műtétre?
Bele kellene nézni hozzá a doktor úr
könyveibe. Tanulmányoznám a képeket.
Képeket akar nézni?
De csak, hogy biztos legyek a dolgomban.
A szárazföldön könnyebb
feladat lenne. Hiszen ott nem...
Bízza csak rám, uram.
Hajó a láthatáron, uram!
Gyanítjuk, hogy az Acheron az.
Akkor én...
Fel megyek.
Riadóztatunk, uram?
Mondja, hogy nem miattam jöttünk.
Nem ön miatt.
Kedvem támadt sétálni egyet.
Óvatosan.
- Felkészült?
- Igen, uram.
Nem.
Magam akarom csinálni.
Ha nélkülem is boldogulnak,
akkor én inkább odakint várnék.
Elkellhet még a segítsége.
De, persze, ki is mehet,
ha írtózik az efféle véres munkától.
Ugyan doktor úr, hiszen, látok én
sebeket és vért. Nap, mint nap.
Hát persze..
Tegye a kezét a hasamra,
és, ha szólok, nyomja meg erősen.
Higgins, a kétélű kést kérem.
Padeen, kérem.
Szondát, Mr. Higgins.
Tampont.
Jól van.
Mr. Higgins, most felhúzza a bordát.
Akassza bele... a szögletes kampót.
Így jó.
Most húzza.
Húzza fel.
***áljon, Jack.
Jól van?
Megvan.
Jobban nyomja.
- Megvan az egész?
- Igen, uram.
Vissza lehet varrni.
Hála Istennek.
De jól esett.
Uram! Uram!
- Padeennel gyűjtöttünk önnek állatokat.
- Ezt nevezem.
Minden bogárhoz hoztunk,
a növényből is amin találtuk.
Padeen, az megszökött.
Feljegyzéseket is készítettem.
Önből, Mr. Blakeney, akár
természetbúvár is lehetne.
Igen uram, de talán lennék inkább
amolyan... harcoló természetbúvár.
Nem túl jó kombináció az.
Na jó.
Szabad önnek felkelni, uram?
- Mr Blakeney, ön talán orvos is?
- Nem, uram.
Nem bizony. Padeen, legyen szíves.
Meddig akar itt maradni a kapitány?
Nem mondta?
- Talán egy hétig.
- Egy hétig?
- Nem kell sietni.
- A Marquesas-ra készültünk?
Nem is biztos, hogy az Acheront láttuk.
Ha igen, már akkor is messze jár.
Tűt keresnénk kazal nélkül.
Nem, haza megyünk. Nehogy
még közben kitörjön a béke.
Jack, ez akkora szívesség, amit
nem tudok majd én soha meghálálni.
Ugyan. Keressen egy bokrot.
Egy tüskéset, és nevezze el rólam.
Egy bokrot? Nem.
Óriás teknőst nevezek el önről.
Testudo aubreii.
Gyerünk, szedelőzködjenek.
Induljunk.
- A táborba, uram?
- Nem, a túlsó oldalra.
- Az legalább 10 mérföld, uram.
- Ne vesztegessük hát az időt.
Ott láttam azt a csökevényes
szárnyú kormoránt.
Menjünk.
7 hüvelyk hosszú.
4 hüvelyk széles.
15 hüvelyk hosszú a nyaka.
Legnagyobb szélessége... 6 hüvelyk.
Kézzel dolgozzon. Ne hálóval, Padeen!
Nem harapnak.
Itt egy szép példány.
Óvatosan fogja meg.
Uram, ideje lenne visszaindulnunk.
A katonás fegyelem most nem helyénvaló,
Mr. Blakeney. Megkeresem a kormoránt.
Hogyha valóban nem tud repülni,
kettőnknek fog majd díszvacsorát tartani
a királyi társaság.
Mr. Blakeney!
Igyekeznünk kell, uram.
Vinnie kell őt, Padeen.
Azokat itt hagyjuk, tegye le mindet!
Engedje ki őket.
Pörgesse ki a kormányt jobbra!
Két óra előnye van,
és Dél felé tart.
Vagy is a Károly Király-sziget felé.
Szóval ivóvizet keres.
Ha megközelítjük, meglát minket...
láthatatlanná kellene válnunk.
Vitorlát feljebb!
Nos, Stephen, meglett a madara?
Nem, illetve igen.
Nem, egyet sem fogtam!
De legalább megtaláltam
magának a fantomját.
Ami nagy szó. Sajnálom, hogy
a gyüjtemény nagyrésze ottmaradt.
Ha már itt tartunk, Mr. Blakeney-vel
találtunk valami... roppant érdekeset.
Valóban?
Lássuk csak. Ez egy ág?
Mondja el, mi az, Mr. Blakeney.
- Egy ritka botsáska, uram.
- Botsáska?
Olyan rovar, ami galynak álcázza magát,
hogy ne ismerjék fel a ragadozók.
Íme, a tengeri botsáska.
Vagyis annak nézheti,
aki bálnavadászt akar fogni.
Ezentúl jobban figyelek
a természet csodáira.
A természet megihleti a tengeri
hadviselés tudományát.
Ó, vagy úgy.
Ide csaljuk a ragadozót, aztán támadunk.
- Jack?
- Igen!
Ön a ragadozó.
Ott. Messze van,
csak a vitorlája látszik.
Az bizony egy fregatt.
Átkozottul jó szeme van.
- Mr. Allen! Még több füstöt.
- Igenis!
Erre megfordulnak.
Szépen gömbölyítsék le, hogy jól repüljenek.
Friss kova kerüljön minden závárzatba.
Bal ágyú sor,
hátsó kereket levenni.
- Maga is öltözzön, Killick!
- Úr Isten!
- Tom?
- Minden készen áll, uram.
Helyes. Mostantól fogva, nincs "uram",
nincs tisztelgés, nincs sípszó.
Igen, uram.
Ez igen szokatlan számomra.
Sok bálna vadászt tartanak fogva
az Acheron-on
Átszállunk! Mr. Calamy
egy szakasszal szabadítsa ki őket.
- Felkészültnek tartja őt?
- Maga az volt, Tom?
- Talán ő nyeri a csatát.
- Meglehet, uram.
Bekapta a horgot. Megfordulunk!
Fejvesztve menekülünk, ahogy
azt a bálna vadászok tennék.
A jelenlévők kivételek.
Meg ne lássák magukat.
Eckhart, jó lesz az már, hagyják úgy.
Másszanak be gyorsan, és öltözzenek át.
- Szívből gratulálok, megbízott
harmadik hadnagy. - Köszönöm.
- Tényleg fogjokat szabadítunk.
- Ön a tag fedélzeten marad.
Sajnálom.
Forduljon jobban a szélbe. Függetlenkedjen
egy kicsit. Dobálgassa meg a hajót!
- Elnézést, uram.
- Kalapot le, bálna vadászok vagyunk.
Mr. Calamy azt mondja,
nem mehetek át az Acheronra, uram...
Tudom mi a kérdése!
A válaszom, nem.
A tüzéreivel marad, s miután átmentem
átveszi a parancsnokságot.
- Világos a feladat?
- Átadja nekem a hajót... Köszönöm.
- Most leléphet.
- Igenis.
A jobb karon legyen,
erről fogjuk felismerni egymást!
Mondom a jobb karjára, Davies.
Ez a jobb karja!
- Arra, amelyik nincs önnek, uram?
- Ne szemtelenkedjen, Davies.
Kössék a kendőt a jobb felkarjukra, érthető!
Utat a kapitány úrnak.
Gratulálok, hadnagy úr.
Nos, fiúk.
Tudom, hogy maguk bátor emberek,
azt is tudom, hogy alig várják
a közelharcot.
De csak akkor fedhetjük fel
magunkat, ha már közel vannak.
Ez az idegek próbája.
A fegyelem különösen fontos lesz ma.
Az Acheron kemény dió lesz.
Több, mint kétszeres túlerőben vannak.
Nem adják olcsón az életüket.
Árbócőrök! A vitorlákat hanyagul kezeljék,
ne katonásan,
aztán a jelre engedjék ki belőle a szelet.
Ezáltal majdnem teljesen megállunk.
Tüzérek, a kitoláshoz
legyen elég fele annyi idő.
Hátsó kerék nélkül magasabbra lőnek,
de a cső kint marad.
Nem tudnak tehát újratölteni, vagyis...
Minden bal oldali ágyú egyszer fog csak lőni.
A fő árbócra célozzanak.
Sok múlik a pontosságukon.
De vigyázat, az ellenfelünk
sebzetten is veszélyes.
Howard százados emberei...
forgó lövegekkel és muskétával lövik
a vihar fedélzetet.
Leszedik a felesleget,
mielőtt átmegyünk.
Zsákmányul kivánnak ejteni minket.
Sértetlenül akarnak megszerezni,
mert kapzsik. És ez lesz a vesztük.
Hódító támadja Angliát.
És itt a világ túlsó oldalán
a hajónk a hazánk.
A hajónk Anglia.
Hát így harcoljanak, fiúk.
Gyors tettek...
És bízzunk a Meglepetés erejében.
Hurrá! Hurrá! Hurrá!
- Magasan fiúk, hogy jól lássák.
- Á, Doktor úr.
Jack.
- Kér egy szivart?
- Köszönöm, nem.
Ha megengedi.
- Parancsoljon, Doktor úr.
- Köszönöm, Killick.
- Három cukorral kapta.
- Lekötelez.
- Sok sikert, Will.
- Sok sikert, Peter.
- Viszlát utána.
- Úgy legyen.
Még várunk. Nem sietjük el..
Syren, angol bálna vadász,
ez itt a francia Acheron.
- Barret.
- Uram.
Nincs értelme az ellenállásnak.
Adják meg magukat.
Álljanak meg, vagy elpusztítjuk a hajót.
Angol bálna vadász,
utoljára figyelmeztetjük.
Álljanak meg, vagy tüzelni kezdünk.
- Ereszd el!
- Ereszd el!
C'est un navire de guerre!
Tűz!
Tűz!
A fő árbócra!
- Engedjen.
- Tűz!
Hurrá!
Megfordulunk!
Derék vitorlát ki!
Húzd!
Át a jobb oldali ágyúkhoz!
Tűz, adjunk nekik!
Ez az!
Nem tudunk beállni. Útban van az árbóc.
Verekedje át magát egy csapattal.
Magunkra vonjuk a tüzet.
Mr. Pullings után!
- Hurrá Jósors Jacknek!
- Hurrá!
A kampókat, gyerünk!
Palánkokat áttolni.
- Osztag, utánam!
- Angliáért, értünk, a zsákmányért!
Csend legyen. Csendet.
Úgy tűnik ez már a mienk, uram.
Acheron!
Tűz!
Mr. Blakeney, a kilenc fontost!
Így jó!
Tűz!
Előre emberek!
Joe!
Gránátot, gyerünk!
A tőrzset célozzák!
Elsüllyesztenek!
Együtt!
Tűz!
Fegyverbe! Együtt kell mennünk!
Utánam!
Most!
Bána vadászok, utánam!
Mr. Hogg, jöjjenek! Gyorsan!
Albatrosz! Albatrosz, hallotok engem?
Az ágyúkhoz! Az ágyúkhoz!
Kifelé!
Adjunk nekik!
- Mr. Howard.
- Uram.
- Bevonták a zászlót?
- Úgy tudom igen, uram.
- A kapitányuk előkerült?
- Még nem, uram.
- Folytassa.
- Igenis.
Nem tudtam megmenteni.
Az volt a kívánsága...
hogy ezt adjam át önnek.
Ne. Majd én.
Segítene?
Mi Atyánk,
ki vagy a mennyekben
szenteltessék meg a te neved.
Jőjjön el a te országod,
legyen meg a te akaratod,
mint a mennyben,
úgy a földön is.
A mi mindennapi kenyerünket
add meg nékünk ma.
És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is
megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek.
És ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg minket a gonosztól.
Mert tiéd az ország,
és a hatalom és a,
dicsőség mind örökké.
Ámen!
Robert Gardner, matróz.
James Lloyd, matróz.
Robert Kemp, matróz.
John Antonio, matróz.
Michael Doudle, fertáj mester.
Joseph Nagle, hajó ács.
John Allen, navigátor.
Peter Miles Calamy...
hadnagy.
Átadjuk testüket
a mélységnek,
ahol elenyésznek,
A test feltámadásakor
a tenger kiadja holtjait,
és eljő az örök élet,
Jézus Krisztus által.
Ámen.
A kis barátunk.
Uram, a bálnavadászok megérkeztek,
és jönnek a gyalogosok is.
Nagyon jó.
Visszatérek a Galapagoszra.
Feltöltjük a készleteket,
amíg a doktor úr madarászik.
Értem, uram.
Ön ezalatt elviszi
az Acheront Valparaíso-ba.
Ott elvégzik a javításokat,
és Portsmouth-ban találkozunk.
Úgy vélem, hogy Mr. Hogg,
alkalmas volna navigátor tisztnek.
De a döntés az öné, Pullings kapitány.
A parancsa.
- Köszönöm, uram.
- Sok sikert, Tom.
Önnek is, uram.
- Mr. Mowett?
- Örömmel, uram.
- Sok sikert.
- Viszlát Portsmouth-ban.
Hurrá Pullings kapitánynak!
- Hip, hip...
- Hurrá!
- Hip, hip...
- Hurrá!
- Hip, hip...
- Hurrá!
- Minden jót.
- Sok sikert, kapitány úr.
Na, megint kezdődik.
Killick! Hé, Killick!
Majd kész lesz, amikor kész lesz!
Nem lesz valami könnyű az útjuk.
Az a sok sebesült. És csak
az a szerencsétlen Higgins van velük.
De hát ő is több a semminél.
- Van saját hajó orvosuk.
- Nincs, pár hónapja meghalt.
- De Vigny?
- Ühüm.
Áh.
- Kéretem Mr. Mowett-et.
- Mr. Mowett, a kapitány úrhoz.
Az "orvosuk" adta ezt a kardot..
Uram.
Irányt változtatunk, Mr. Mowett!
Kelet, délkelet.
Elkísérjük az Acheront Valparaíso-ig.
Igenis. Kelet, délkelet.
- William...
- Uram?
- Harc készültség.
- Igen, uram.
A szolgálat ugyebár mindenek felett.
Áh.
Az a madár... nem tud repülni.
Igen.
Megvárja magát.