Tip:
Highlight text to annotate it
X
9:13. Személyes jegyzet.
Mikor még kissrác voltam,
anyám mindig mondta,
ne nézzek a Napba.
Szóval egyszer, hatévesen, megtettem.
Az orvosok nem tudták,
a szemem valaha is meggyógyul-e.
Emlékszem a rémületre,
egydül, ott, a sötétben.
Lassanként,
fény szűrődött be
a kötésen keresztül,
és újra láttam.
De valami más viszont
megváltozott bennem.
Aznap volt
az első fejgörcsöm is.
Jenna, gyere vissza!
Max, Max, mehet?
- Jenna.
- Mennyi 322-ször 491?
158102. Talált?
Talált!
Oké, 73 per 22?
3.318... 1... 8... 1... 8...
1... 8... 1... 8... 1... 8... 1... 8...
12:45.
Lássuk a feltételezéseket.
Először: A matematika
a természet nyelve.
Másodszor: Minden, ami körülöttünk van,
leírható és megérthető
számok formájában.
Harmadszor: Ha bármely rendszer számait
grafikusan ábrázoljuk, mintákra lelünk.
Következésképp, a természetben
mindenhol mintákat találunk.
Bizonyíték:
A járványok kitörésének ciklusai;
a rénszarvaspopulációk
csökkenése és növekedése;
napfolt-ciklusok;
a Nílus emelkedése és süllyedése.
Nos, akkor mi
a helyzet a tőzsdével?
Számok univerzuma, mely a
világgazdaságot képviseli.
Milliónyi kéz munkája,
elmék milliárdjai.
Hatalmas hálózat, síkít az
élettőI. Élő szervezet.
Természetes szervezet.
A feltételezésem:
A tőzsdében is találhatunk
bizonyos mintákat.
És itt vannak előttem,
a számok mögé bújva.
Mindig is itt voltak.
12:50, nyomj Enter-t.
Halló?
Maximilian Cohen-t kérném.
- Igen?
- Helló, itt Marcy Dawson.
Résztulajdonos vagyok egy
stratégiai elemző cégben...
- Már mondtam,...
- Sajnálom, hogy nem hívtam.
Gondoltam, hogy holnap együtt
ebédelhetnénk. Mondjuk egykor?
- Max, de jó!
- Hello, Devi!
- Hoztam neked kis sawarmát.
- Köszi!
- A hajad!
- Hé, mit csinálsz?
- Így nem mehetsz ki az utcára!
- Jó ez így is.
- Na, nyugi!
- Mondom, hogy jó így.
- Anyuka kellene melléd.
- Mennem kell.
Max! A sawarmád!
Kösz.
16:23. Eredmények.
Euklidész szerint az NTC
holnap 100 felett lesz.
Okos tipp. Egyéb furcsaságok:
A PRONET szerinte 65.4-en lesz záráskor,
ez csúcspont lenne.
Elnézést, zavarja a füst?
Sajnálom, el is nyomom.
Lenny Meyer vagyok.
És maga...?
Max.
Szóval Max? Max...?
- Max Cohen.
- Cohen! Zsidó név.
Sebaj. Én is az vagyok.
Gyakorolja a hitet?
Nem. A vallás nem tud érdekelni.
- Hallott valaha a Kabbaláról?
- Nem.
- Zsidó misztika.
- Nézze, eléggé elfoglalt vagyok...
Értem.
De épp most van történelmünk egy
igen érdekes fordulópontja!
Per pillanat kritikus
pontjához érkeztünk az időnek.
- Tényleg?
- Ja! Rettentő izgalmas!
Felvett már valaha Tefillin-t?
Tudja, hogy mi az?
Tudom, eléggé furcsán néz ki.
Viszont egy elképesztő tradíció.
Hihetetlen ereje van.
Mitzváh, amit meg kell tennünk.
Mitzváh-k, jótétemények.
Megtisztulunk általuk.
Közelebb jutunk Istenhez.
Kipróbálja?
- A francba!
- Hé, Max, minden rendben?
Kérlek, kérlek, csak kicsi legyen!
17:55. Személyes jegyzet.
24 órán belül már a második görcs.
80 milligram Promozine HCI-t
adtam be magamnak,
hat milligram Sumattrapan tablettában,
plusz egy milligram
Dihydroric-atamine-mezilayt-ot
bőr alá fecskendezve.
- Igen.
- Mr. Cohen?
Marcy Dawson vagyok újra,
a Lancet-Percy-tőI.
Átnéztem a menetrendem, és
Chinatown-ban leszek holnap háromkor.
Szeretnék beugrani és találkozni önnel.
Megérné mindkettőnknek.
Három óra hogy hangzik?
- Hogy talált rám?
- Az egyetemen keresztül.
Akkor tehát háromkor.
Már alig várom!
Várjunk csak egy...
Max!
Ne gondolkozz, Max.
Érezz. Használd a megérzéseidet.
- Hogy tetszett a Hamlet?
- Még nem volt rá időm.
Már egy hónapja egy pillanatra
sem nyugszol le.
De olyan közel vagyok!
Láttad már az új halamat,
amit az unokahúgomtól kaptam?
Ikarusznak neveztem el, rólad,
renegát diákomról.
Ha túl magasan szállsz, megégsz!
Rádnézek, és magamat látom,
30 évvel ezelőtti magamat.
A legkítűnőbb tanítvány!
16 évesen publikál, 20 évesen doktorál.
De az élet nem csak matematika, Max!
40 évet töltöttem el, a PI-ben
minták után kutatva.
- Semmit nem találtam.
- De talált dolgokat!
Igen, találtam dolgokat...
de mintát, azt nem.
Mintát, azt nem.
11:22. Személyes jegyzet.
Solban valami meghalt,
mikor abbahagyta a kutatást.
Nem csak a szélütés volt az oka.
Egyszerűen nem érdekelte már.
De hogyan hagyhatta abba,
mikor már oly közel volt,
hogy megértse, mi is a PI valójában?
Hogy nem hihetett abban többé,
hogy ott van a minta,
egy rendezett forma a számok
mögött, ha oly közel volt?
Látjuk a kör egyszerűségét,
és látjuk a számok őrjítő sokaságát,
3.14, és egészen a végtelenig.
Csillagos-e ma éjjel az ég?
Nem bánom,
ha felhős vagy sötét,
Mert az én szemem csak
Téged lát, kedvesem
Nem bánom,
ha ketten a...
Hahó, Max!
Lenny Meyer.
Máris elnyomom.
Nos... Mivel foglalkozik?
Számítógépekkel dolgozok. Matek.
Matek? Milyen matematika?
Számelmélet. Főleg kutatás.
Na ne már!
Magam is számokkal foglalkozom!
Persze, nem a szokásos módon.
A Tórát vizsgálom. Elképesztő!
A héber nyelv tiszta matematika.
Teli számokkal.
Tudott errőI? Nézze csak!
Zsidó őseink a hébert
számrendszerként használták.
Minden betű egy szám.
A héber A, alef, az 1.
B, bet, pedig a 2.
Érti? De figyelje meg,
a számok egymáshoz kapcsolódnak.
Nézzük csak, az "apa" héberül: ab.
Alef, Bet.
1, 2 egyenlő 3.
Aztán az "anya", háim.
Alef, Mem.
1, 40 egyenlő 41.
3 plusz 41 pedig 44.
Eddig oké? Na most, a gyermek
- anya, apa, gyermek - héberül:
Jelev.
Ami pedig 10, 30 és 4.
44.
A Tóra csak számok hosszú sorozata.
Egyesek szerint egy kód,
melyet Isten küldött nekünk.
Ez egész érdekes.
Ez eddig csak gyerekjáték,
de most figyeljen!
Az Édenkert, Kadem.
Számokra fordítva: 144.
Az édenkertben, a tudás fájának
az értéke pedig:
Aát ha háim. 2, 33. 1, 44. 2, 33.
- És ezekkel a számokkal...
- Ezek Fibonacci számok!
Milyen...?
Tudja, mint a Fibonacci-sor?
Fibonacci?
Fibonacci egy XIII. századi
olasz matematikus volt.
Ha 144-et elosztja 233-al,
- a végeredmény a Thétához közelít.
- Théta?
Théta. Az aranymetszés görög
betűjele, az arany spirálé.
Húú!
Ezt még eddig sosem láttam!
Ez is egy olyan sorozat,
ami a természetben megtalálható?
- Mint a napraforgó virágában?
- Bárhol, ahol spirál van.
No látja, a matek mindenütt ott van!
Őőő, én... Max?
13:26. Lássuk a feltételezéseket.
Először: A matematika
a természet nyelve.
Másodszor: Minden, ami körülöttünk van,
leírható és megérthető
számok formájában.
Harmadszor: Ha bármely rendszer számait
grafikusan ábrázoljuk,
mintákat találunk.
Következésképp, a természetben
mindenhol mintákat találunk.
Nos, akkor mi van a tőzsdével?
Számok univerzuma, mely a
világgazdaságot képviseli.
Milliónyi kéz munkája,
elmék milliárdjai.
Hatalmas hálózat, síkít az
élettőI. Élő szervezet.
Természetes szervezet.
A feltételezésem:
A tőzsdében is
minták vannak,
a szemem előtt,
a számokkal játszadozva.
Mindig is ez volt.
10:18, nyomj Enter-t.
Max...
Max...
Hogy az a...!
A francba!
A kurva életbe!
10:28. Eredmények:
Baromság. Euklidész az AAR-t
hat és félre jósolja.
De az AAR már húsz éve
nem csúszott 40 alá!
A furcsaság magyarázata:
Emberi hiba.
11:11. Eredmények.
Az eddigi sikertelen kezelések:
Béta-gátlók, kalcium-csatorna
gátlók, adrenalin injekciók,
ibuprofen nagy dózisban, szteroidok,
átvivő-metasztikumok,
aggresszív edzés, koffein,
akupunktúra, marihuána,
percodan, midrin, tenormen,
sanser, homeopátia...
Eredmény nélkül.
Eredmény nélkül.
Euklidész összeomlott.
- Minden hardver és adat elveszett.
- A mainframe-ed?
Kiégett.
Mi... Mi történt?
Először is, jöttek
ezek az őrült alacsony tippek,
aztán kiköpött magából
egy hosszú számsort.
Sosem láttam még ilyet.
Aztán az egész bekrepált.
- Összeomlott.
- Kinyomtattad?
- Mit?
- A tippeket, emlékszel?
- Kidobtam.
- Milyen számot adott ki?
Nem is tudom,
csak egy rakás számot.
- Hányat?
- Nem emlékszem.
De mégis, 100, 1000, 216?
Hány szám?
Talán kb. 200. Miért?
Régen, a PI-időkben,
én is találtam ilyen hibákat.
Csak kíváncsi volnék,
hogy ez hasonló-e azokhoz.
Találkoztál már Arkhimédésszel?
A fekete pöttyös, látod?
Emlékszel a szirakúzai Archimédészre?
A király megkérte őt, hogy
állapítsa meg, az ajándék,
amit kapott, tényleg
tiszta arany-e.
Akkoriban erre még nem volt megoldás.
Hetekig kínozza a
nagy görög matematikust.
Ő pedig ágyában álmatlanul
hánykolódik egyre csak,
éjrőI éjre. Végül a felesége,
ki ugyanúgy kimerült emiatt,
hiszen a géniusszal
egy ágyban aludtak,
ráveszi őt, hogy
lazítson, fürödjön egyet.
Viszont amint belépne a kádba,
látja, hogy a víz emelkedik.
Vízkiszorítás -
a térfogat így lemérhető,
és emígy mód a sűrűség mérésére.
Súly per térfogat. És így
Arkhimédész, megoldva a feladványt,
"Heuréka", kiáltja,
s annyira fellelkesül,
hogy utcákon át meztelenül
rohanva siet a királyhoz,
hogy közölje felfedezését.
Nos, mi a tanulság ebbőI?
Hogy az áttörésnek el kell jönnie.
Nem! A történet lényege a feleség!
Hallgass rá, és ő
új rálátást ad a problémára.
Vagyis: pihenned kell!
"Fürödj meg",
vagy sehová sem jutsz!
Csak káoszt találsz így, rendet nem.
Menj haza, Max,
és fürödj meg!
Elnézést.
Belenézhetnék az újságba?
Ó, te jó ég!
Hat és fél!
Hé...
Hé!
Az újságot kérném!
Mr Cohen? Tökéletes időzítés!
Már majdnem hazamentem.
- Ki maga?
- Marcy Dawson. Találkozónk van.
Most nem igazán...
Óriási öröm számomra,
hogy végre találkoztunk.
- Átnéztem a cikkeit...
- Elnézést!
- Menjünk a kocsimmal.
- Nem lehet.
Mr Cohen...
Igen!
Csak kidobtam valami olyat,
amirőI nem tudtam, hogy kell.
Csak egy nyomtatás.
Elvesztek az adataim.
Hohó! Bocsi! Max.
Hogy s mint? Lenny Meyer.
- Merre tart?
- Arra fel.
Van öt perce?
Kipróbálná a Tefillin-t?
- Ne most.
- Mehetünk a kocsimmal a Shulba.
- Van kocsija?
- Ez itt a barátom, Ephraim.
- Menjünk!
- Szuper!
Amikor mondta, hogy a neve Max Cohen,
nem gondoltam volna,
hogy maga az a Max Cohen.
A maga munkája forradalmi!
Az ihletett abban, amit most csinálok.
- Tényleg?
- Nagyon is, bizony.
Az egyetlen különbség, hogy mi
nem a tőzsdét elemezzük.
Csinálja csak!
Tekerje a keze köré.
Egy minta után kutatunk a Tórában.
- Miféle minta?
- Nem tudjuk pontosan.
Annyit tudunk csak,
hogy 216 számjegy hosszú.
- Oké, Max, álljon fel, kérem!
- 216?
Annyi. Most viszont
legyünk csendben. Álljon fel.
- 216?
- Csitt! Ezt pedig a fejére...
Na, Max, nézzen rám. Pont ide.
Ez az!
Rendben. Most pedig
imádkozzunk együtt.
Ismételje utánam: Smá Jiszróél.
- Smá Jiszróél.
- Helyes.
- Adonáj Elóihenu.
- Adonáj Elóihenu.
- Adonáj Ehód.
- Adonáj Ehód.
No, mi a helyzet, Max?
Mi ez a 216 jegyű szám, Sol?
Megbocsáss?
Azt kérdezte, hogy egy
216 jegyű szám volt-e az.
Ja, persze, a hiba.
Én is ezzel találkoztam a PI-munkában.
- Hogyhogy ezzel találkozott?
- Max, mi ez az egész?
Vannak ezek a vallásos zsidók,
beszéltem velük.
Vallásos zsidók?
Igen, a Haszidusok,
a szakállas fickók.
Ismerem őket.
Egy kávézóból ismerem az egyiket.
Számelméletes.
A Tóra az ő adatkészlete.
Azt mondta, hogy egy 216 jegyű
számot keresnek a Tórában.
Ugyan már, ez csak véletlen egybeesés!
De van itt még más is.
Micsoda?
Emlékszik azokra a
furcsa tőzsdetippekre?
- A tegnapiakra? Igen.
- Helyesek voltak!
Két tipp abszolute talált.
Telitalálat, Sol.
Valami folyik itt.
Méghozzá akörül a szám körül.
Válasz van benne valamire.
Max... gyere csak velem.
Az ősi ***ánok szerint
a Go tábla egy
mikrokozmosz ebben
a világegyetemben.
Mert bár mikor üres,
egyszerűnek és rendezettnek tűnik,
de a játszmák variációi végtelenek.
Nincs két egyforma Go játszma,
akárcsak hópehely.
Tehát a Go tábla
valójában egy hihetetlenül
komplex és kaotikus univerzumot
jelenít meg.
És ez a mi világunkra is igaz, Max.
Nem lehet egyszerűen csak
matematikával összegezni.
Nincs egyszerű minta.
De ahogy a játszma halad,
a lehetőségek lecsökkennek.
A táblán rend lesz úrrá.
És rövidesen minden lépés kiszámítható.
Tehát...?
Tehát, bár nem feltétlenül
vesszük észre,
egyfajta rend, egy mintázat van
minden Go játszmában.
Talán ez is olyan minta,
mint a tőzsdében?
A Tórában? Ez a 216 jegyű szám?
- Ez őrültség.
- Vagy zsenialitás.
- Kell nekem az a szám!
- Állj le! Beleőrülsz!
Tarts egy kis szünetet!
Hallgass önmagadra!
Összefüggést keresel egy
lehetséges számítógéphiba
és mindenféle vallásos
sületlenség között!
Ha a 216-ot keresed,
bárhol megtalálhatod.
216 lépés az utcasarokról
a bejárati ajtódig,
216 másodperc,
amíg felérsz a lifttel...
Ha az elméd megszállottá válik,
minden mást kizársz,
és azt az egy dolgot mindenütt meglátod.
320, 450, 22, akármi.
Te épp a 216-ot választottad,
és meg is találod mindenütt.
De, Max,
amint elveted
a tudományos szigort,
többé nem matematikus vagy,
csak egy numerológus!
Mr Cohen?
Mr Cohen...
A francba! Elegem van
abból, hogy állandóan követ!
Nem érdekel a pénze.
A világot akarom megérteni.
Nem foglalkozom
a magafajta materialistákkal.
Sajnálom! Nagyon sajnálom.
Igen, talán túl erőszakos voltam.
De csak öt percet kérek öntőI.
- Fogadja el ezt jelképes ajándékként.
- Nem kell a pénze.
A táskában nem bankjegyek, vagy
arany, vagy gyémánt van.
Csak szilikon. Egy Ming Mecca chip.
Ming Mecca? De hisz azt még
nem is jelentették be!
Bizony, még nem. De a
Lancet-Percy sok baráttal rendelkezik.
Gyönyörű, nem?
Tudja, milyen ritkák ezek?
De mit a...?
Mr Cohen?
- Jól érzi magát?
- Nem.
Mr Coh... Uram, valami baja van?
Héé!
Gyerünk, haver! Leszállás!
Coney Island, végállomás.
Tessék. Az orrának.
Jenna, gyere vissza! Jenna!
Jenna, gyere csak ide!
- Farrouhk?
- Nem, Max vagyok, a szomszédod.
Max! Minden rendben van?
- Van egy kis jódod?
- Megvágtad magad?
Nem, egy preparátumhoz kell.
Á! Tudomány!
A tudás keresése.
Egy pillanat.
Megleptél.
Azt hittem, Farrouhk az.
Itt is van.
Mit vizsgálsz?
Egy krumplit?
Nem, csak valamit
a gépemben. Köszi.
- Shalom.
- Lenny, Max Cohen vagyok.
Max! Miben mesterkedik?
Elgondolkoztam a tegnap esti
beszélgetésünkön.
- Az jó.
- Szeretnék segíteni.
4:42. Új bizonyíték.
Emlékezzünk Pitagórászra.
Matematikus, vezérszemélyiség.
Athén, ie. 500 körül.
Legfőbb hite: Az univerzum
számokból épül fel.
Legfőbb eredménye:
Az aranymetszés.
Legjobb megjelenítése a geometriában
az "arany négyszög".
Ha megnézzük, kecses egyensúly van
a hossza és szélessége között.
Négyzetgyököt vonva, egy
kisebb arany négyszöget ad ki,
ugyanazzal az egyedi aránnyal.
Ez pedig folytatható,
egyre kisebb négyszögekben,
egészen a végtelenségig.
11:18. További bizonyítékok.
Emlékezzünk da Vinci-re. Művész,
feltaláló, szobrász, természetkedvelő.
Olaszország, XV. század.
Újra felfedezte az arany négyszögek
tökéletességét,
és beleszőtte azt mesteri rajzaiba.
A koncentrikus arany négyszögeket
egy görbével összekötve
megkapjuk a mitikus aranyspirált.
Pitagórász imádta e formát,
mert a természetben is ott volt -
egy vizicsiga házában, a kosok
szarvában, örvényekben, tornádókban,
az ujjlenyomatban, a DNS-ben,
még a Tejútban is.
9:22. Személyes jegyzet.
Mikor még kissrác voltam,
anyám mindig mondta,
ne nézzek a Napba.
Így hát egyszer megtettem.
Először a fényesség
elviselhetetlen volt,
de én csak néztem,
pislogás nélkül.
És akkor a fényesség olvadni kezdett.
A pupilláim tűhegynyivé zsugorodtak,
és minden élessé vált.
Egy egy pillanatra megértettem.
Új feltételezésem:
ha spirálokból épülünk fel,
miközben egy nagy spirálban élünk,
akkor bármiben, amit teszünk,
ott találjuk e spirált.
10:15.
Személyes jegyzet.
Őszintén szólva, most
pengeélen táncolok.
De már a szélén vagyok,
és ilyenkor jön az áttörés.
Mr Cohen? De örülök, hogy mégis...
Nézze, mit akar a chipért cserébe?
Maguk számítógépesek...
Azt hiszem, tudja, mit várunk.
- Lehet, hogy semmit sem találok.
- Vállaljuk a ***ázatot.
Először is, hagyja abba
a figyeltetésemet.
Meglesz. Bármi egyéb?
Ja, eléggé visszahúzódó vagyok.
Csak kopogjanak,
és hagyják a táskát a küszöbön.
Senkivel sem akarok beszélni.
- Honnan tudjuk, hogy otthon van?
- Majd visszakopogok.
- A Tóra.
- Egy kávét!
Mi az?
Héberül, betűk és számok.
Nem, az a 216-os szám. Mi az?
Nem tudom.
Ha megtalálja,
talán rájöhetünk, mi az.
- Tényleg meg tudja találni?
- Ha ott van benne, megtalálom.
Max!
Jenna!
- Most lehet?
- Ne most!
Max, kérlek!
Boldog szülinapot, Euklidész!
18:30. Nyomj Enter-t.
18:33. Nyomj Enter-t.
A pokolba!
Baszd meg! Baszd meg!
Basszameg!
Basszameg!
Baszd meg! Baszd meg! Baszd meg!
Baszd meg!
Igen, tessék?
Sajnálom, most eléggé elfoglalt.
Sikítoztál.
Mr Cohen, ki mondta magának, hogy
felrakhat ide zárakat?
Rendben vagy?
Ki van dobva, érti?
Kidobva!
- Elegem van magából!
- Kifelé!
Menjünk.
A pokolba is, nem!
Maga az, aki innen eltűnik!
Kifelé!
Kifelé! Kifelé!
Kifelé!
Rendben vagy?
Kifelé!
Te szemét!
Tizenkilenc és fél.
Harminckilenc és egynyolcad.
Hat és háromnegyed.
Hét és egynyolcad.
Tizenkettő és egynegyed.
Ismerem ezeket a számokat.
Lefelé mennek...
lefelé... lefelé.
Hazudott nekem.
Megtaláltad?
Rendben, ülj le.
Feladtam, mielőtt még pontosan
meglett volna, de, ő, azt hiszem,
hogy bizonyos problémák miatt a gépek
egyfajta ciklusba kerülnek.
A ciklus összeomláshoz vezet,
de még pont azelőtt
felismerik önnön felépítésüket.
A számítógép megérzi saját
szilikon természetét,
és kinyomtatja az alkotóelemeit.
A számítógép öntudatra ébred?
Hát... Őőő... bizonyos értelemben.
Gondolom.
A minta tanulmányozása közben
Euklidész öntudatra ébredt!
Kiköpte azt a számot, és meghalt.
A tudat az a szám?
Nem, Max. Csak egy csúnya hiba.
- Több annál.
- Nem. Az egy zsákutca!
- Nincs benne semmi!
- Ez egy kapu, Sol. Egy kapu.
Igen, kapu, egy szirtre,
és te a szélén is túl akarsz menni!
- Meg kell, hogy állj!
- Megijedt.
- Ezért hagyta abba.
- Megégettem magam.
- Ugyan már.
- Emiatt kaptam szélütést!
Baromság! Ez csak
matematika, számok, ötletek!
A matematikusoknak
nincs átléphetetlen határ.
- Maga tanított erre.
- Ez a halál!
Maga sem tudja, mi ez.
Visszavonult a Go-játszmákba,
a könyveibe és a halaiba!
Max, menj haza.
- Nem tűnik elégedettnek.
- Menj haza. Menj innen...
Meg fogom látni!
- Kifelé!
- Meg fogom érteni!
Hé!
Hé!
Héé!
- Kinek dolgozol?
- Magamnak.
- Ki küldött?
- Diák vagyok.
- Ide vele!
- Csak a házifeladatom csinálom!
Hagyj békén!
- Marcy. Mi a probléma?
- Kocsikázzunk egyet, Max.
Nem lehet. Dolgom van.
Megállapodtunk, Max.
És most befelé a kocsiba!
- Hozzám ne nyúljon!
- Max! Max!
- Segítség!
- Max.
- Hagyjon már békén!
- Max, jöjjön csak!
Max. Hová fut, Max?
Álljon meg, Max!
- Max! A francba is!
- Segítség! Segítség!
Segítség!
- Elkapni!
- Elkaptam!
Jöjjön ide, Max!
Jöjjön ki onnan!
- Hová tűnt?
- Ott van!
Max.
Hagyjon már békén!
- Elkaptam!
- Szálljanak le rólam!
- Segítség!
- Hozzák ide!
- ÜIj le és fogd be a pofád!
- Nyugi.
Sosem mondta anyuci, hogy aki
tűzzel játszik, megégeti magát?
Összeomlik a tőzsde!
Nem csináltam semmit!
Én nem játszom a tőzsdén.
Legközelebb jobban vigyázz,
hová dobod a szemetet!
Hogyan csinálták?
Hibás információt adtál.
Megbolygattad a méhkast,
de nekünk csak a kód
egy részét adtad!
Most pedig rendezd az adósságot!
Hol a többi része?
Faszfejek!
Hogy lehetnek ilyen hülyék?
Max, látom, nem fogod fel.
Engem csak az érdekel,
mi van a fejedben!
Ha nem segítesz, jönnek
a természet törvényei.
Az erősebb él túl -
és nálunk van a baszott fegyver!
- Max! Erre!
- Lenny? Lenny!
- Hé!
- Gyerünk, befelé! Siess!
Bukj le! Maradj lent!
Már kerestünk téged.
- Mi folyik itt?
- Megvan a szám?
Mi folyik itt? Mi az a szám?
Mit csinálnak?
Szálljanak le rólam!
Hol van a szám?
Nincs rajtam. A fejemben van.
Megjegyezted?
Odaadtad nekik?
- Kiknek?
- Azoknak a Wall Street-i faszoknak.
- Mit érdekel az téged?
- Válaszolj!
Figyelj! Ez rohadt fontos!
Nem akarom, hogy bajod essen.
Odaadtad nekik?
Egy részét megszerezték. Engedjenek!
A francba!
- Már használják.
- Mit használnak?
Pofa be! Zabolátlan kis barom!
- Engedjenek!
- Ne, nem!
Max.
Max.
Max.
Max.
Minden rendben van.
Cohen rabbi vagyok.
Cohen, akárcsak te.
Sajnáljuk, amit Lenny tett.
Már megfeddtük érte.
Ez nem a mi stílusunk. Rendben van?
Ja.
Max, nekünk kell adnia a számot.
Mi ez a szám?
A Talmud szerint 2000 éve kezdődött,
mikor a rómaiak a második
templomot is lerombolták.
Mi ez az egész?
Max, mindent megért majd,
csak figyeljen.
A rómaiak a papságunkat,
a Cohanim-ot is elpusztították.
És halálukkal együtt pusztult
egyik legnagyobb titkunk.
A templom közepén
volt a zsidóság szíve,
a szentek legszentebbje.
A mi Istenünk földi lakhelye.
Az Egy Istené.
Ott állt a Frigyláda,
benne az eredeti Tízparancsolattal,
melyet még Isten adott Mózesnek.
Csak egy ember mehetett be
e szent helyek legszentebbikébe,
csak egyetlen nap egy évben,
a Yom Kippur-kor.
A Vezeklés Napján,
Izrael egész népe
Jeruzsálembe zarándokolt,
hogy lássa, amint
a főpap, a Cohen Godul,
megteszi útját
a szentek legszentebbjéhez.
Ha a főpap lelke tiszta volt,
pillanatokra rá vissza is jött,
és bőségben gazdag év köszöntött be.
Azt jelentette, hogy egy újabb évvel
közelebb kerültünk a Messiási korhoz.
De ha tisztátlan volt,
azon nyomban meghalt,
és aszerint kárhozottá váltunk.
A főpapnak csak egy rituálét
kellett ott elvégeznie.
Egyetlen szót kiejtenie.
Igen?
Az volt a mi Istenünk
egyetlen igaz neve.
És?
Ezen igaz név,
melyet csak a Cohanim ismert,
216 betű hosszú volt.
Azt akarja ezzel mondani...
Hogy a szám a fejemben
Isten egyetlen igaz neve?
Igen! Ez a kulcs
a Messiási korszakhoz!
Közelebb kerülünk általa
az Édenkerthez!
Ahogy a templom égett,
amint a Talmud meséli,
a főpap a lángok közé sétált.
Az épület tetejére vitte a kulcsot,
a mennyek megnyíltak
és a pap kinyújtott kezébőI
magukba fogadták a kulcsot.
Azóta is e kulcsot keressük.
És maga lehet, hogy megtalálta.
Akkor hát ez történt.
Istent láttam.
Nem. Maga nem tiszta! Nem láthatja
Istent, ha csak nem tiszta!
Nem... Mindent láttam.
Semmit sem látott, csak egy villanást.
Oly sokkal több van!
Kinyithatjuk a kaput és megmutathatjuk
Istennek, hogy újra megtisztultunk!
Maguk nem tiszták.
Hogy lennének azok? ÉN találtam rá!
Mit képzel, ki maga?
Maga csak eszköz Isten kezében!
Oly dolgot hord magában,
mit nekünk szántak!
Nekem adták oda.
Bennem van.
És megváltoztat engem.
Megöli magát! Maga még
nem áll készen rá, hogy megkapja!
Csak egy szám.
Biztos, hogy maguk leírtak
minden 216 jegyű számot.
Lefordították az összeset.
És kimondták mindet.
Nem?
És mit kaptak?
A szám maga semmi.
A jelentése a fontos.
A szintaxis.
Ami a számok között van.
Nem értették meg...
Mert nem maguknak való.
Én felfogtam. ÉN fogtam fel!
Megértem. És meg fogom látni.
Rabbi, én vagyok a kiválasztott!
17:13. Személyes jegyzet.
Gyorsulnak a dolgok...
Ha ilyen űrbe pillantasz,
megvakulhatsz tőle.
Mit tehetnek a szemek az agy nélkül?
14:50.
15:10.
16:55.
10:35.
Már most is kezdem látni.
Segíthetek?
Sol?
Ismerőse volt?
- Hogy érti?
- Másodszor is szélütést kapott.
Nem! Nem!
Nem!
Három! Öt! Kilenc!
Tíz! Nyolc! Hat! Öt! Kettő!
Öt.
Nyolc.
Kilenc.
Hét.
Ne, Max! Ne!
Hat.
Maradj köztünk, Max!
Max.
Nem!
Minden rendben.
Minden rendben.
17:22. Személyes jegyzet.
Mikor még kissrác voltam,
anyám mindig mondta,
ne nézzek a Napba.
Szóval egyszer, hatévesen, megtettem.
Max, Max. Figyi!
Klassz, ugye?
Most lehet, Max? Lehet?
Akkor mennyi 255-ször 183?
Megvan! Mi az eredmény?
Nem tudom. Mi az?
46665. Látod?
És mennyi 748 osztva 238-al?
Megvan! Mi az a szám?