Tip:
Highlight text to annotate it
X
Hát ez történt. Elmesélem...
és ti végighallgattok,
vonalban maradtok.
Nem szakítotok félbe. Nem szóltok bele.
Most hogy ezt tisztáztuk,
a legelején kezdem.
Aprólékosak, igen.
Módszeresek. Műveltek.
Ilyenek voltak.
Semmi különleges. Mint
bárki, ők is vátoztak.
A hibák, a lustaság és
a belharc napjai voltak.
És aztán jöttek a szép napok, amikor
az egyikőjük döntése alapján...
valamennyiük tehetségét
el kellett ismerni.
Senki sem mondhatná, hogy amit
csináltak az bonyolult lett volna.
Még csak nem is volt újdonság.
Hacsak nem geológiai értelemben.
Csak elvonták a környezetükbőI,
amire szükségük volt...
és valami többé alakították.
- Még nem beszéltünk meg találkozót.
- Mikor legyen?
- 28-án. Miért? - Nem
tudom... Jó, legyen 28-án.
Gondolkoztál már a javaslatodon?
- Nem igazán.
- Mert én...
Úgy értem nem gondoltam meg magam.
- Phillip és én beszéltünk róla, és
szerintünk jó lenne. Szórakoztató.
Senki sem mondta, hogy
nem lenne szórakoztató.
A Tesla-tekercsekkel
és gömbvillámokkal való
garázsbeli bohóckodások ideje lejárt.
Talán a saját szabadidődben
próbálgathatnád.
Szabadidőmben? Azután ami
heti 50 óra munka után marad...
vagy a garázsban töltött 30 óra után?
És ez nem egy Tesla-tekercs.
Pár percet tudok spórolni
azzal hogy a budin eszem.
Mennyi szabadalmunk van?
Az elmúlt 14 hónapban?
- Aláírtad a szerződést?
- Senkise írta alá.
Nem számít, tartjuk
magunkat a megállapodáshoz.
Mondj egy dolgot a garázson
kívül, ami hasznot hoz.
Senki sincs aki emiatt
otthagyná a munkáját. Vagy igen?
Abe most csak a JTAG kártyákra céloz.
Ha megnézed a címeket, egy
csomó magánlakást látsz.
De ezek nem a tömeges
megrendelések boltoknak.
Ezek a garázsműhelyek.
Igen, a hackerek akik az
apjuk öreg alaplapját gyűrik.
És én tudom ez többnyire az én hibám.
Minden ami tavaly történt és a Plattal
folytatott felesleges veszekedés...
és minden amibe még
nem vágtunk bele...
Bele kellene vágnunk.
Elnézést, mit mondasz?
Gyerünk. Mondd el neki.
Bele kellene vágnunk.
Ma beszéltem a bátyámmal.
Két hasonló esetrőI is
tud ami a cégénél történt.
Hadd tudja meg Platt
mirőI is beszélünk.
Nézd, felejtsd el Plattet.
Ennek most a legkedvezőbb piacra jutási
esélyekrőI és arról kell szólnia...
hogy felhívjuk magunkra a
tőkebefektetők figyelmét.
Nézzétek, én csak kolonc
voltam a nyakatokon.
És nem voltam mindig 100% -ig.
biztos abban hogy mit is csinálunk...
vagy ha igen nem értettem vele egyet.
De ha engem kérdeztek...
és még a szabályok szerint
játszunk, akkor ez az amit akarok.
Itt van, fogd.
Robert kérlek.
- Meg fog romlani a kocsiban.
- Nem, itt fog megromlani.
- Jó éjt nektek.
- Viszlát.
Csak túl vagyunk ezen a
hosszadalmas megbeszélésen.
Túl vagyunk rajta?
Most fejeztük be. Öt perce.
Csak én forszíroztam a témát.
Gyanakszanak ránk, mert erőszakoskodtam.
Neked kellene csinálni.
Te jobban tudnád.
ErrőI hallani sem akarok.
Amióta ezen az úton haladunk,
ami a 8. osztályos fizikáról
és a szabadidőnk
eltöltésérőI szól a garázsban,
azt hiszem kibírnánk egy próbát.
Phillip és Robert a saját
módszerükért lelkesednek és ez jó így.
De mint azt te is tudod,
engem ez nem érdekel.
És tudom hogy téged sem, azonkívül...
Phillipnek és Robertnek mi nem
kellünk. Ők csak a felszerelést akarják.
Mit akarok ezzel mondani?
Nincs rájuk szükségünk.
Főleg Phillipre nincs, mert
ehhez nem kell szoftver.
- Alszik már?
- Nem és meg kellene fürdetni.
- Úszni fog a fűrdő, ha én csinálom.
- Úgy is jó lesz.
Tudod még ha Robert bele
is megy, és nem fog...
nem hiszem, hogy
kíváncsi lennék rá, hogy...
Engedjük oda őket 2 hónapra.
Ők csinálják a saját
dolgukat, mi a miénket.
Azt mondták 14 óra kell nekik.
Nehogy megedd, az rossz.
Az első néhány adagot ki
is dobtuk. A szűrő miatt.
És mi van a jégkásával?
Ezeket a fickókat rendesen pénzelik.
- Ezeket a fickókat... Mi?
- Folyékony hélium. Rendesen pénzelik.
Ez a lényeg.
Csak ennyi a különbség. A doboz.
Nekünk nem kell újabb és
újabb megoldásokat találnunk
a hűtési folyamatban, ami aztán
megint használhatatlan lesz.
- Aaron, kellene a dugókulcs.
- Ez eladhatatlan.
Fordítva közelítve a problémához,
a környezeti hőmérséklet
szabályozása helyett...
megváltoztatjuk az
energiaszintet és az majd elnyeli
az átmeneti hőmérsékletet. És a
széleket részecskékkel bombázva
azok a kerámia burkolatra
esnek, így a hőmérséklet csökken.
Ezzel csökken a kerámia ellenállása,
és semlegesíti a belső mágneses mezőt.
Én azt mondom, hogy tegyük rá a dobozt.
Fókuszáljuk rá a saját
a mágneses mezőnket,
hogy ellentétes hatásával kioltsuk azt,
ami a kerámiaburkolaton
belül érvényesül.
Ez megváltoztatná az
átmeneti hőmérsékletét,
olyanná, amivel tudunk már dolgozni.
- MirőI beszélünk?
- Remélhetőleg szobahőmérsékletrőI.
Mi az? A legjobb
matematikus egy lusta disznó?
- Mit is kértél?
- Én kértem, a csőkulcsot.
- Hogy is hívtad?
- Csak gyere ide.
- Ezek Egyes típusúak?
- A szupravezetők?
Aha, Egyesek.
Gondot okozhat?
Egy csomó van a melóhelyen,
de mindet felcímkézték.
- Ha kell megveszem a szettet.
- Mit csináltok a jelforrással?
Mi az?
- Meg tudom szerezni őket.
- Biztos?
Azt hittem nem tetszik neked az ötlet.
Vedd meg őket ha kell. A
többirőI majd magunk gondoskodunk.
És mi lesz a jelforrással?
Ismered a történetet, hogy hány
millió dollárt költött a NASA
egy olyan toll kifejlesztésére, ami a
súlytalanság állapotában is használható?
És hogy oldották meg
az oroszok a problémát?
Aha, ceruzát használtak.
Ja, egy hétköznapi ceruzát.
Úgy tűnik Phillip mindig
a NASA féle utat járja.
Neked megvan a
diagrammjuk, az mit mond?
Ők platinát és
palládiumot is használnak.
Az én változtatásaimmal
ez nem szükséges.
Csak felvágnak. Ha van
nekik hát használják.
Hé, srá***! Kell egy tartalék menetvágó.
- Felírtam 113 grammnyi palládiumot.
- Robert látta már?
- Már látta.
- Nem tudom megjavítani.
- Oké. Hol veszed? - A
Wal-Mart -ban. 50 dolcsi.
- Oké. Hoznál számlát?
- Aha.
Várjatok csak. A platinum vagy
a palládium kevésbé ellenálló?
- Abe? Ez nem egy...
- Aha, nem érdekes.
- Szóval az ellenállás nem számít.
- Kell még egy igen.
- Megmozgattátok a...
- A befogó hüvelyt?
- Robert megcsinálta.
- Nos, igen. Azt hiszem.
- Szóval akkor melyik az olcsóbb?
- Nem akarod megvenni, ugye?
Nos, de, hacsak nincs pár
unciányi felesleges palládiumod.
Miért teszik bele, ha nincs rá szükség?
Egy katalizátor. Ez jó.
Emlékeztess hogy tegyük vissza.
A károsanyag-kibocsátásod
most ugrott fel 300%- ra.
- Van benne elég?
- Aha, lennie kell.
Ha nem, kivesszük az enyémbőI
is. Oké, jöhet a rézcső.
- Akkor ezt most szétszedem, oké?
- Nélkülözhető a rézcső?
- Használhatjuk a freont is.
- Ne, akkor szobahőmérsékletű lesz.
Én is tudom.
Ne, várj! Inkább megveszem a csövet.
Ezzel nem spórolunk.
Elvágtál már valamit?
- Jay? Hé haver. Hogy vagy?
- Jól.
Nem kellene védőszemüveg?
- Nem kellene védőszemüveg?
- Mi?
Védőszemüveg. Nem kellene felvennünk?
Várj. Phillip ne gyere ide.
Phillip vegyél fel maszkot, oké?
Minden oké? Nem olyan mint az enyém?
Nem, kisebb, de ugyanúgy
működik. Azt használjuk amit ők.
Kivéve a hűtőfolyadékot,
ami nekünk nem kell.
Maradt a higanyfürdő...
amivel csak felvágnak valószínűleg.
Úgy értem ha van, használni kell, igaz?
- Mi az? Fáj?
- Nem, nem éreztem semmit.
Csak ez a hang megijeszt.
- Milyen érzés?
- Nem tudom.
Nem tudom kifejezni.
Tessék.
- Következő lépés. Jöhet a következő.
- Igen.
Nincs itt valami üveg...
amit ablakként használhatnánk? Pyrex?
- Nálam bent van.
- Oké, engedd.
Nem tudok olyasmit ami ne hagyna
légrést a mágneses mezőben.
De hát látnunk kell mi folyik odabent.
- Kerül amibe kerül?
- Aha.
- Mi van?
- Te bele akarod rakni a kamerát a doboz
belsejébe, ami olyan veszélyes
hogy még mi sem tudunk belenézni.
Ha történik vele valami kifizeted nekem?
Szóval egy kis negatív
nyomásunk van a dobozban.
Nos, készen állunk az argon fogadására.
- Az melyik?
- A kék.
Lemértem, 77 gramm.
Átállítom a skálát dekagrammra.
7,7 tized dekagramm.
Jöhet az...
0,05 századliter argon.
- Kész vagy?
- Először csak a palást, igaz?
Igen, először csak az, aztán...
Adjunk neki egy percet.
- Bekapcsoljuk most a dobozt?
- Igen.
Csekkoljuk le még egyszer.
Aaron, várj egy percet.
- Győződjünk meg hogy
minden oké e. Aaron, várj.
Csak várj.
Oké.
Ez jelent valamit?
- Ez normális?
- Nem tudom.
- Kikapcsolom.
- Várj! Ne.
- Oké, ez nem én voltam.
- Szétcsesztünk valamit?
Aha. Ez tönkrement.
- Megnézzük a kamerádat?
- Igen.
- Vegyük le.
- Mehet?
Egy, kettő, három.
- Hali. Mondd hogy éhes vagy. Kara
az anyjánál van és nincs kajám.
Ja, éhes vagyok. Mi...
Abe, 7 óra. Abe, este 7 óra van.
- Oké, igen, nekem van kajám...
- Oké.
- Várj, a srá*** ott vannak még?
- Egy pillanat.
Igen, itt.
Oké, mindegy, akkor menjünk el
valahová. Mindjárt ott vagyok, gyere le.
Inkább gyere fel. Van pár cuccom,
amit vissza akarok vinni a műhelybe.
Oké, találkozzunk az ajtónál.
- Oké, rendben.
- De gyere az ajtóhoz.
Persze. Jól van.
- Mi a pálya Abe?
- Hello Brad. Hogy vagy?
Jól.
- Mit mondott meddig marad?
- Nem sokáig.
Ha problémái vannak magának kell
megoldania. Te nem vagy az apja.
Tudom. Csak arra gondoltam jó
lenne valami felebará*** cselekedni.
Ez pedig az. Ezt neked
is be kell látnod.
Marhasült? Úgyértem enni.
Nem kell. Inkább vegyünk valami
gyors kaját a műhely felé menet.
Van pár dolog amit
szeretnék kipróbálni.
Ehetünk valami gyors kaját az
úton, vagy majd utána egy sültet.
MirőI beszélsz? Nem
fizetek annyit marhasültért.
Stabilizáltad?
Aaron, sikerült?
- Mit csináltál vele?
- Mi?
- Elég szarul néz ki.
- Oké, ez itt a palást.
Ezt felszereltem a dobozba, így
kontrollálhatom az energiaellátást.
- Ez az egyszerűbb megoldás...
- Ez csak a dobozt szabályozza.
A palást ugyanaz maradt.
Csak fokozatosan táplálod.
Oké. Hallod? Hogyan...
Nézd, már nem nyúlok hozzá. A
saját impulzusai erősítik fel.
Olyan mint egy visszacsatoló
hurok, saját magát vezérli.
És ha eléri a megfelelő
pontot, visszaveszed...
és kész. Stabil.
Szóval működik?
- Igen.
- Az mennyi, 10%?
Még ad neki pár impulzust
amíg eléri a maximumot.
Talán átjöhetnél ide, hogy
vess erre egy pillantást.
Oké, mit is kell nézni?
- Mit nyerünk ki az akkukból?
- Valószínűleg 24 voltot.
- Úgy értem annál többet nem, igaz?
- Igen.
Szóval akkor a műszered kiakadt.
Én is erre gondoltam, ezért kipróbáltam
három másikat is. Ugyanoda jutottam.
- A múlt éjszakát azzal töltöttem...
- Ez mi volt?
Azzal töltöttem, hogy újra
leellenőrizzek mindent.
Valami nem stimmel. Nem vehetünk
ki többet mint amit betápláltunk.
- Picit többet.
- Nos, igen, talán.
Nem egészen egy volt, és csak
másfélszerese annak, amit beletáplálunk.
Talán az akkuk. Ezek olcsó vackok.
Akkor is furcsa.
Akarsz látni furcsábbat?
Oké, fussunk neki még
egyszer. 2 akku, igaz? 24 volt?
EbbőI mennyit nyerünk
ki? Csak a vicc kedvéért.
12 voltot.
- És mi van ezzel?
- Az is 12 volt.
Nos, akkor ez mi a franc?
Ez így nem működhet.
Nem pár perc múlva leáll. Mi lehet ez?
Nem is tudom. Majd mondok nekik
valamit. Mondjuk hogy rovarirtás lesz.
Maximum 1-2 nap.
Hacsak nem akarod őket idehozni.
Nem, nekik is meg
van a saját munkájuk.
Ha Phillip megsejt valamit
rá akarja majd tenni a kezét.
- Nem fog. Csak egy kicsit átalakítom.
- Igen, tudom. Igazad van.
Abe, ez az én garázsom, oké?
Nem ők fizetik a bérleti díjat.
Annak a valaminek megvolt a maga
értéke. Ezzel ők is tisztában voltak.
De mi van a felhasználhatósággal?
Csak órák kérdése volt...
és kapcsolatba hozták mindennel,
a tömegközlekedéstőI
a műholdak fellövéséig.
Óriás méretű készülékeket
képzelve maguk elé.
Minden olcsóbb lenne. Praktikus
volt és ezzel ők is tisztában voltak.
De legfőképp, a pozitívumokon túl...
tudták, hogy a legkönnyebb
hasznosítási mód az...
ha eladnak valamit, amirőI még ők
sem tudták teljesen, mi is valójában.
Így hát titokban tartották. A
találkozók pedig folytatódtak.
Legyen az születésnap,
évforduló, szünidő...
vagy esetleg egy projekt elindítása.
Nem számított, bármilyen ok megtette.
Csak az volt fontos,
hogy Thomas Granger,
reménybeli befektetőjük is jelen legyen.
Ha kicsit korábban távozott, mint ahogy
szerették volna, nem okolhatták érte.
Csak a lánya, Rachel kedvéért volt ott.
Rachel pedig csak Abe kedvéért.
Mit mondtál Mr. Grangernek az előbb?
- Nem ízlett a hamburgerem?
- Nem hívhatod Mr. Grangernek.
Hívd inkább Thomasnak.
Nem, mert nem fog
komolyan venni téged.
- Azt hiszi gyerekek vagyunk.
- Ha Mr. Grangernek hívod...
úgy néz rád mintha egy kölyök lennél.
Ezt csinálja velem
is. Így nem fog menni.
Abe vállalta magára az eszköz
leírásának és értelmezésének feladatát.
De ahogy a hetek hónapokká váltak...
a lelkesedésük lassan átadta
a helyét a felismerésnek,
hogy kifogytak az ötletekbőI.
Hát itt vagy. Egész reggel hívtalak.
- Hol?
- A munkahelyeden és a mobilodon is.
Nem vagyok bent.
Tényleg?
- A March Madness?
- A Carolina és a Michigan.
- Ki vezet?
- Mi a helyzet?
Van ma valami fontos
dolgod a melóhelyeden?
Remélem, ezzel nem azt akarod mondani,
hogy a Cortexnél töltött
napjaim haszontalanok.
Azért jöttem ide, hogy
lelkibeszédet tartsak arról...
hogy mióta is vagyunk barátok
és az egymásiránti bizalomról.
De mi van most e helyett?
Ha passzolod ma délután a munkát,
és megteszel pár apró
dolgot amire kérlek...
megmutatom neked a
legfontosabb dolgot...
aminek élő ember valaha
is a tanúja lehetett.
Nos, nekem mustárnak tűnik.
Tudom, de ez egy váladék. Egy fehérje...
amit egy gombafajta választ ki.
Ő mondta ezt neked?
Nem, ő csak azt tudta hogy fehérje,
azt nem hogy honnan származik.
Ő igazából csak néhány képet
csinált róla a berendezésével.
Találd ki hová megyünk.
- Tudod hol van Will?
- Nem, miért?
Az Ariel -es találkozót
szerdára halasztották.
Azt hittem itt lóg valahol. Hová mentek?
Mit csinálnak a mérnökökkel
akik betöltik a 40-et?
- Ez találós kérdés?
- Pontosan. Szóval tudod?
Nem tudom hol van Will.
Kifelé menet szólok neki.
- Oké. Köszi.
- Találkozhatunk odakint?
- Neked kell vezetni.
- Oké. Itt a kulcsom.
Oké, ha lehet csináljuk úgy
mintha először járnék itt.
És csak mondja el pontosan
azt amit nekem is elmondott...
- Oké, szóval mi is ez?
- Fehérjeképződmény.
- Oké, elmondaná neki is?
- Fehérjeképződmény.
- De miféle?
- Valamiféle gomba.
- Valamiféle gomba.
- Honnan származhat?
- Nem tudom. Maga hozta ide.
- Igen, lépjünk tovább.
- Maga ilyenekkel foglalkozik, igaz?
- Igen.
Hogy jutott idáig?
Tudja mit tesznek a mérnökökkel
akik betöltik a 40-et?
Kirakják őket az utcára.
Mi a franc ez Abe? Csak
ezeket a képeket tudod mutatni?
- Azt akarom hogy higgy benne.
- Miben, a fehérjében?
- Én benned hiszek.
- Oké, nézd...
ez a fickó még mindig
azt hiszi ez egy vicc,
ezért lehet hogy kicsit negatív lesz.
Igazán? Vajon miért?
Kérlek.
Aspergillus Ticor.
Ez egy gombafajta, ami
megtalálható mindenhol.
Az ágyunkban, a bőrünkön, néha még az
emésztőrendszerünkben is. Mindenhol.
Ez az alapvető oka annak,
hogy nem hagyjuk a dolgainkat
sötét, nyirkos zárt helyeken.
Köszönöm. Meg van a minta amit hoztam?
Itt is van. Terger.
T- E-R-G-E-R.
Oké, mond el mire gondoltál,
amikor ezt megmutattam.
- Azt hitted ez egy vicc, igaz?
- Ez egy vicc.
Jó, de honnan tudtad?
Megmutatnád neki? Kérlek?
Ezzel a módszerrel nyerünk ki "A"
proteint a gombából. Lágyítjuk.
Keverjük. Rázzuk. Még
egy kicsit lágyítjuk.
Kb. egy hónap.
Olyan mennyiséget
előállítani, mint amit hoztam.
Olyan mennyiséget
előállítani, mint amit hoztam.
Szóval ha ez egy
gombakeltető, akkor értékes?
- Ez nem gombakeltető.
- Hát akkor mi?
Van egy másik lehetőség is arra,
hogy ilyen mennyiségű
fehérjét állítsunk elő...
természetes úton. Csak
ahhoz még több idő kell.
Csak egy kis nedvesség kell
neki és elkezdi kitermelni és...
- és felépíteni magát, de ez hosszú idő.
- Mennyire?
- Nagyon.
- Több nap? Mennyi?
Hasonló mennyiségű fehérjéhez...
mint amennyit minden
héten kiszedek a gépbőI...
és a következő héten
megint felhalmozódik...
azt mondta 5-6 évig is eltarthat.
Nem akarok hinni ennek a fickónak.
Azt mondtam tegyünk egy
próbát és beleraktam az órámat.
- És?
- Azt akarom hogy te is megcsináld.
- Hol van a doboz?
- Visszavittem a műhelybe.
Várj, digitális vagy
mechanikus óra volt?
Mindkettővel kipróbáltam.
- És?
- Azt akarom hogy te is megcsináld.
- Azt gondoltuk, hogy
csökkentettük a gravitációt, igaz?
Azzal hogy blokkoltuk az információt.
Azt hiszem ezzel mást is blokkoltunk.
Amikor a táplálást állítottad
észrevetted hogy parabolikus?
Ez fontos. A parabolák
fontosak. Nézd meg ezt.
Nem is tudom Abe.
Elindítom és hagyom
futni 60 másodpercig...
úgy hogy nincs benne
semmi. Most még üres.
Ez 22...
Minden hővel és mozgással
kapcsolatos egyenletben...
Várj egy pillanatot...
Minden Feynman féle diagrammban, mi
az a változó amit negatívba tehetsz...
és mégis értelmes választ
kapsz? Nem a tömeg.
22.27 a dobozban.
- Páratlan szám.
- 1.347 perc.
- 1.347 perc, ez gyorsan ment.
- Honnan tudtad hogy páratlan?
Mert az. Ez az ami történik.
Van egy A és egy B pont.
Mondjuk A pont 12.00 és B pedig 12.01.
Mehet? Elindítjuk a gépet
a tesztbábúval A pontból.
- Elkezd utazni...
- Le kell írnod ezt.
- Nincs mit leírni.
- Akkor majd én.
Normálisan utazik B pontig.
Amikor odaér, a táplálás
parabolikusan csökken...
amíg meg kellene hogy álljon,
de visszakanyarodik A ponthoz.
Amikor visszaér A pontba...
újra megfordul. A tesztbábú...
2 perc alatt járja
meg, és megint fordul...
- Visszafordul. Parabolikus íven mozog.
- Igen.
Megint elindul körbe és
teszi ezt kb. 1.300-szor.
Mire végül kiköt B pontban...
páratlan számú utat tesz meg.
Miért olyan különleges az 1.300?
Miért annyi? Miért nem páros?
- Ez nincs kísérletekkel alátámasztva.
- Add azt ide.
Nem tudom miért nem páros.
Van benne valami valószerűség.
Minden alkalommal amikor
eléri B pontot, van rá esély...
egy kevés, hogy nem fog
visszaindulni A ponthoz.
És valamilyen oknál fogva
ez 1.300 utat jelent.
Ki kell jönnie, különben nem láthatnánk.
Oké, vessünk erre egy pillantást.
22.14
- 1.334 perc.
- Annyi.
Megérkezett B pontba.
Kijött B pontban.
Csak azt akarom, te is
azt lásd benne mint én.
Próbálom, oké?
Minden amit a dobozba
teszünk földeletlenné válik.
És most nem a hétköznapi
földelésre gondolok.
Blokkoljuk bármi is tartja
mozgásban, ezért oda-vissza pattog.
A doboz belseje olyan mint egy
út, mely mindkét végén zsákutca.
Ez nem feketelyuk vagy féreglyuk
összehasonlítás. Ez mechanika és hőtan.
Ez nem mechanika és hőtan.
- Publikálnunk kellene.
- Igen, publikálhatnánk.
Nem, én komolyan gondolom.
Aaron a tesztbábú
hülyeség. Nem tud mozogni.
Még akkor is ha a B
pontba tettük a bábut...
az oda vissza ugrált,
míg ki nem jött B pontban.
De a bábú nagyon kicsi...
talán elindulhatna B pontból,
és kijöhetne A pontban
mielőtt visszafordul.
Arra gondolsz hogy
csináljunk egy nagyobb dobozt.
Én nem mondtam ilyet. Te hoztad fel.
Nos, hiszel nekem?
Nem.
Gyerünk. Igyunk valamit.
- Folytatnunk kell.
- Folytatni fogjuk.
Szükségünk van egy dobozra ami
elég nagy egy ember számára.
Én megvizsgáltam a dobozt.
Kiderült, hogy a gyűrűknek
több mint a fele szükségtelen.
A belső gyűrű elég erős egymaga
is, szóval a palást lehet kisebb is.
Nem fontos hogy sok legyen.
Azt csinálhatjuk hogy...
fogunk néhány ilyen kis palástot és
beborítunk vele egy nagyobb dobozt.
Milyen kicsi?
Tárolhatónak kellene lennie, szóval egy
csomó kicsi egyenlő egy naggyal, igaz?
Igen, a sok kis darab
összessége, képes rá.
Ezzel azt akarom mondani, hogy találnunk
kell egy helyet ahol megcsinálhatjuk...
én nem fog senki sem zavarni.
Talán egy szobába is tehetnénk.
Egy helyet ahová senki sem
megy be piszkálni a cuccot.
És klimatizáltat.
Aha, olyasmit.
Szóval, ha a te elképzeléseid alapján
csináljuk? Egy csomó kis darabbal?
Az rengeteg munka. Nekünk kell...
Úgy értem hány napba telne?
Abe, tudod mit tudnánk használni?
Tudom hogy egy csomó őrült dologgal
fogunk szembesülni nemsokára, oké?
Tudom, hogy te még mindig próbálod
valami értelmessé
összerakni ezt a dolgot.
Szóval csak azt akarom hogy megértsd,
ami következik az nem egy csíny, oké?
Nem tennék veled ilyet, és ez nem is az.
Szóval ha látod majd ezt
ne kiabálj és ne fuss el.
Tudom úgy fogod érezni mintha a
"kész átverésben" lennél. Pedig nem.
Ígérem neked ez nem átverés. Oké?
Az ki volt, Abe?
Csak várjunk. 6 percet.
Biztos vagy benne hogy tudsz vezetni?
Mit csináltál egész nap?
Az első alkalom alatt?
Egy Russellfield -i
hotelben töltöttem a napot.
A műhelynél fogok veled találkozni.
- Aztán visszamentem dolgozni.
- Igen, valószínűleg.
Valószínűleg a munkahelyemre.
Igen, valószínűleg.
Nézd, most hogy én is tudok errőI Abe...
ne csináld még egyszer, oké? Ne
úgy hogy hatással legyen rám is.
Vedd fel.
Hello Rachel.
Miért nem a lottó?
Megtehetjük, de vasárnapig várnunk kell.
És ha megnyerjük a
teljes 10 millió dolcsit,
az csak 200ezer a következő 30 évre.
- És ez csak egy jó üzlet.
- Pár nap mint ez.
Csak lefuttatok néhány tesztet.
Mindent úgy akarok
csinálni ahogy te csináltad.
Pontosan ugyanúgy.
- Először is beteget jelentettem.
- Oké, én is.
Aztán a raktárhoz mentem.
Nekem előbb el kell
vinnem Laurent iskolába.
Aztán ott találkozunk.
Szükségünk lesz mind a két autóra.
A tiédet úgy kell leparkolnunk,
hogy a raktártól ne lehessen látni.
- Ezt miért csináljuk?
- Mert valahogy haza is kell mennünk.
- Az mi?
- Még fontos lehet.
Oké, figyelek.
Amikor odaértem feltöltöttem
a dobozt argonnal...
és meg kellett igazítani, hogy
megakadályozzam a szivárgást.
- Szivárog?
- Egy kicsit mindig.
8.30-kor beállítottam
az időzítőt 15 percre...
beültem a kocsiba, és
elhajtottam Russellfield -be.
Oké, elvesztettem a fonalat.
- Miért?
- Minek az időzítő?
Mert amikor elindítjuk azokat a gépeket,
az ugyanaz a pillanat,
mint amikor visszatérünk...
- és kimászunk belőIük, és...
- Oké. Már értem. Bocs.
Nem akarok ott téblábolni amikor ők is.
Amíg az úton voltam 8:45-kor
a gép magától bekapcsolt...
és 8:49-re teljesen felfűtött.
Russellfieldben kivettem egy
hotelszobát és elszigeteltem magam.
Várj, hogy érted hogy elszigetelted?
Bezártam minden ablakot,
kihúztam minden zsinórt...
telefont, TV -t, órát, rádiót, mindent.
Nem akartam ismerősökbe botlani...
vagy látni valamit a hírekben, ami...
kihatással lehet a következményekre,
amit még nem tudok biztosan.
- Én csak...
- Mi?
- Kivontam magam az egyenletbőI.
- Hogy ne tudj hibázni.
Igen.
Aztán mit csináltál egész nap?
- Csak ültem. Volt pár könyvem, de...
- De mi? Ideges voltál?
Igen. Ez idegőrlő.
"Evacipate. "
15:30-kor megálltam a Williams
orvosi ellátó központnál.
Szereztem oxigénpalackot és maszkot.
Felhívtam a befektetési
tanácsadó cégemet,
hogy melyik középvállalat részvénye...
emelkedett aznap a legjobban.
Az ötlet az volt hogy információkat
gyűjtsek egy jó üzlethez.
Le tudjuk tölteni a grafikonokat
és a kötések információit?
Ha igen, akkor a
Russellfield-i könyvtár
számítógépeit használjuk erre a célra.
Szóval 15:15 kor értem
a géphez és kikapcsoltam.
15:19-re lelassult elfogadható szintre.
A trükk az hogy akkor kell beszállni,
amikor elér egy közepes szintet...
de még azelőtt, hogy teljesen leállna.
Szóval, fájni fog?
Igen, egy kicsit.
Ha megvárod a megfelelő pillanatot,
akkor nem rossz. Csak egy kis áramütés.
Hamár bentvagy minden oké. Mi van?
Tudom hogy te már egyszer
megcsináltad és feltételezem hogy...
nem akarsz rákos, vagy impotens lenni.
De mi a véleményed,
mennyire veszélyes ez?
Elképzelem, hogy nincs
más lehetőség arra...
hogy biztoságosabb lehessen.
Csak annyit tudok, hogy 6 órát
töltöttem benne és még élek.
Még mindig meg akarod tenni?
6 óra múlva fog jelezni az órám.
Beállítottam az oxigént, bevettem
néhány nyugtatót és megpróbáltam aludni.
Tudtál?
- Mit?
- Hát aludni, tudtál?
Rögtön nem. Soha sem
féltem a bezártságtól...
de most izzadtam és sehogy sem tudtam
jól beállítani az oxigén mennyiséget...
és egész másképp lélegeztem mint
odakint, amikor teszteltem a dolgot.
De végül is, lenyugodtam, és...
Nem is tudom, talán a gyógyszer hatása,
de erre a pillanatra
tisztán emlékszem...
ott a vak sötétben, csak a
gép visszhangja hallatszik...
Soha nem éreztem magam
még olyan elégedettnek.
Még az órám jelzése előtt felébredtem...
és vártam hogy a gép lehüljön.
Kellett egy pillanat,
amikor a hangja alapján
biztonságos volt, hogy kijöjjek...
de az óra szerint még volt pár perc...
szóval rábíztam magam a
matematikára és vártam.
Ez nem egy kis áramütés,
Abe. Oké, állítsd le kérlek.
Túl korán jöttél ki.
Meg kell várnod a jelzést, hogy
tudd mikor a legkisebb a rizikó.
Szóval, visszatértünk?
Igen, itt vagyunk. 8:50, kedd reggel.
Rendben. Adj pár percet.
Innen már könnyű volt. A
munka nagyját elvégeztem.
Csak minden úgy hagytam ahogy
volt. Otthagytam a gépet...
és nem kapcsoltam ki.
Szóval a másik TE mindent ugyanúgy
fog találni mikor beszáll a dobozba?
Igen, de másrészt én vagy a másik ÉN,
vagy valaki a dobozban
éppen visszafelé tart.
Szóval ki tudja mit okozhatott
volna ha kikapcsoltam volna a gépet.
Határozottan. Szóval csak
egyszer használatosak.
Azután, amikor a másik ÉN épp
a hotel felé hajt a kocsimmal...
fogtam egy taxit hogy hazamenjek.
Mi viszont használhatjuk
majd a te kocsidat.
- Neked van brókercégnél számlád, igaz?
- Igen. Már van. Mit akarsz venni?
Jó. Ma 12:30 előtt, venni fogunk annyi
RGWU részvény amennyit csak tudunk.
Be fogják jelenteni,
hogy a negyedéves nyereségük
3 és félszeresére emelkedik...
és így a részvényeik ára
megduplázódik délutánra.
- Mivel foglalkoznak?
- Ezt hogy érted?
Mit csinál az a cég?
Gyárt valamit vagy...
Nem tudom. Csak az számít
hogy az ára emelkedik.
Az árfolyam annyira magas, hogy amennyit
mi eladunk nem befolyásolja az árat.
Tényleg nem tudod mivel foglalkoznak?
Ezért beszéltél
középvállalat részvényeirőI,
mert itt az árfolyam már elég
magas, hogy ne tűnjünk fel.
- Gondolod hogy ez rizikós?
- Nem tudom.
Azt tudom hogy egy csomó másik
részvény is van a piacon...
amivel mégtöbbet szakíthatnánk,
de ez csak az első napom.
- Istenem.
- Nem válaszol.
Értem hogy mi a kérdés Abe.
Én is, szóval mi a
válasz? Van 400 milliód...
jótékonykodsz, van egy
100 szobás villád...
helikopter-leszállóval, jachtokkal.
Bármit megtehetsz bűntudat nélkül...
érinthetetlen vagy.
- Most térsz vissza egy két éves...
- Törvények fellett álló.
Abszolút. Szóval most térsz vissza
egy 2 éves földkörüli nyaralásból.
Mivel töltöd a napjaidat? Mihez kezdesz?
Abe, tudom hogy mire gondolsz, de
nincs valóságalapja, miért számít ez?
Nos, mi a válasz?
Kicsim, tudja hogy ez csak egy
feltételezés. Csak megkérdezte.
Hogy érted? Mit kezdenék az életemmel,
vagy mi lenne az első dolgom holnap?
Istenem! Hát mindkettő.
Valami hasznosat csinálnék.
Valamit amivel segíthetnék...
- ami feldobna.
- Értem. Ez fantasztikus.
- A feleségem. Olyan jó. Olyan tiszta.
- Fogd be. Most akkor minek kérdezted?
Na most jön amit én csinálnék:
Felkelnék holnap reggel...
elmennék a Gabriel cég székházához...
és szólnék Joseph Platt recepciósának,
hogy megjöttem a találkozóra...
és amikor Ő lejönne...
Belepréselném az öklömet az orrába.
Csak egy jó ütés, egy jó csattanós.
- Hát ez lenyűgöző.
- Ez olyan nagyszerű.
Ez most honnan jött?
Mindig védted azt a fickót.
- Ez nem természetes.
- Csak akkor tenném meg ha tudnám...
hogy soha nem derül ki hogy én voltam.
Úgy értem megfordult már a
fejemben hogy bárcsak megtehetném...
de aztán mindig lehűtöm magamat.
Csak azt szeretném tudni,
milyen érzés. Ennyi. Tényleg.
Olyan büszke vagyok rád.
Végülis, a férjem, a HŐS.
- Ezt nem tehetjük.
- Tudom.
Kihívtad már a rovarirtókat?
Kicsim azok madarak. Ugye nem akarsz
egy csomó halott kismadarat odafent?
- Nem olyan a hangjuk mint a madaraknak.
- Azt hiszi patkányok vannak a padláson.
De az ötlet már ki lett mondva...
és ha elhangzottak már nem
lehetett visszaszívni őket.
Akkor megértetted ezt, igaz?
Nem kell mondanod nekem,
hogy ne csináljam ezt, oké?
- Nem hiszem hogy mondtam volna...
- Hacsak te is le nem állsz...
a másik TE, miután megveri Platt -et,
miért kellene neki bemenni a dobozba?
És mivel se szükség se
lehetőség nem volt rá...
és hasznot sem lehet húzni belőle,
az ötlet fel lett függesztve.
- Hogy csinálnád?
- Nem csinálnám.
- Csak a vicc kedvéért.
- Mondom hogy nem.
- De mi van ha lenne rá mód...
- Figyelj Abe.
Én nem akarok úgy tenni, mintha
mindent tudnék a paradoxonokról...
vagy ami azok után van, és őszintén,
egyáltalán nem hiszek
ebben a szarságban.
Megölöd a Anyád mielőtt megszületnél.
Valahogy el kell rendeződnie.
- Nem is tudom.
- Ez az amit én biztosan tudok.
A legrosszabb dolog a világon azt
tudni, hogy a pillanat amiben vagy...
már meg van határozva, a második...
vagy harmadik alkalom következtében.
Érezted már valaha úgy...
Nem is tudom, talán a dolgok nem
jók, talán az életed zűrzavaros...
vagy csak nem olyan amilyet szeretnél,
és belegondolsz mi is okozhatja ezt.
Az emberek mindig a szüleiket okolják...
mintha attól jobb lehetne az életük.
Egy rakás vesztes.
Igen, azok. De mi van ha
nem az jön be amire vársz?
Mi van ha tudod, hogy a
dolgok nem így működnek?
Nézd én nem hiszek a végzetben,
hogy csak egy jó út létezik.
Én sem. De mi a rosszabb?
Azon gondolkodni,
hogy paranoiássá válsz,
vagy tudni hogy már talán az is vagy?
Nem kell így nézned rám. Jól vagyok.
Nem, én csak feltételeztem, hogy
elmondanád. Amúgy én bízom benne.
Mikor elhatároztam
hogy elmondom neked...
Elhatároztad?
Tudtam hogy nős vagy
és nincsenek titkaitok.
Amit elmondok neked azt Ő is megtudja.
- Ez nem bizalom kérdése.
- Tudom.
Én csak azt akarom mondani,
hogy mennyivel jobb lenne,
ha pár napon belül...
Ha meglepném őt és mindannyian
elrepülnénk Costa Rica -ra egy hónapra?
Fokozatosan kell beadnunk neki. Talán
kezdhetnénk egy ingatlan vásárlással.
Elmondhatod neki hogy
volt egy jó üzleti húzásod.
Te nem érted. Nem.
Nem érted hogy ez milyen
kérdéseket vet fel.
De elmagyarázzuk neki, aztán...
kitaláljuk mi legyen
a következő lépés...
lehetne az, hogy építünk egy
nagyobb dobozt, szobaméretben...
ahová több ember is befér egyszerre.
Biztonságos vagy sem,
olyan mint egy koporsó.
Mellesleg ez a mi emberünk.
- Mekkora volumen?
- Öt és félszeres.
Mi a megtérülés? Jézus...
Nem is tudom. Először is
beszélnék Robertel és Phillippel.
Nem akarom nekik elmondani.
Tudom hogy ők sokat
fektettek a csoportba...
Nem akarom nekik elmondani.
Ha nekem kell a bűntudattal
élnem ezért, legyen, oké?
Elfogadom. Legyen az enyém.
A hét végére minden az övék
lehet amit csak akarnak.
Szabadalmaztatok mindent
az elmúlt két év termésébőI.
Övék lehet a felszerelés,
a garázs, a ház.
Még a kocsim is, ha
ez téged boldoggá tesz.
De errőI nem szólok nekik. Nem szólunk.
Istenem, minden olyan más ott bent.
Érezheted mennyire ki vagy ütve.
Ez egy különálló világ
és te körülveszed.
És a hang. Nem más a hang odabent?
Olyan mintha énekelne. Azt
hiszem nem hallhatsz kintrőI...
- Álmodtam valamit.
- MirőI?
Az óceán közelében voltam és
csak hallgattam a hullámokat.
Olyan nyugodt volt minden.
Este. És a dagály jött, majd ment.
Gyere ide kicsit. Mi van a kezeden?
- Vérzel?
- Az vér.
- Fordulj.
- Látod?
Honnan jön? Az a laptopod.
- Az te vagy. Jézusom a füled.
- Mi ez?
- Vérzik a füled.
- Add ide. Fogom.
- Ez normális? Ez nem az.
- A gépnek?
Embernek. Gondolod hogy a gép vérzik?
Nagyszerű. Végre dolgozhatok ma.
Hello srá***, mi a pálya?
Többet is végezhettem volna,
ha nem lettem volna kizárva.
Azt mondta újra kell csinálni az irtást.
De nem szólt nekünk
előre. A HŐS is itt van?
Nem látsz errefelé
mást a gekkókon kívül.
- Tudom.
- Gondolom a gekkók miatt van.
- Mi?
- Miért?
- Kösz haver az ajándékot.
- Neked is bejön?
Tudod mi van? Ti srá*** mindketten,
mindig vicceltek, de ez most más.
Várj. Hogy nevezted őt?
- Mi van?
- Mikor bejöttél? Hogy nevezted őt?
- Neked nem mesélte róla?
- Nem.
Oké. Rachel ex-barátja egy fegyverrel
sétált be a szülinapi partimra.
- Mi?
- Esküszöm.
Karával már beszéltem errőI.
- Filby!
- Feleséged van és gyermeked.
Ez vicces, hogy csak kettőtöknek
van problémája azzal amit tettem.
- Mindenki más szerint jól cselekedtem.
- Szerintem nem.
Nem ***áztathatod az életed és főleg
nem Kara és Lauren boldogulását...
valaki olyan miatt mint Rachel.
Rachel magának
köszönheti ezt az egészet.
Reméltem egyszer megérted.
Megérteni mit? Te sosem voltál ilyen.
Hát ezt mondom. Látod hogy
most milyen mások a dolgok.
Más? Hogy érted azt hogy más?
Te is látod, oké? Tudom hogy tudod.
Nézd, azon az estén...
elmondtál nekem mindent a géprőI.
Minden amit mutattál nekem olyan új
volt, és amikor láttam azt a fickót...
Figyeltem őt. Nem hagytam hogy megtegye.
Nem hagytam hogy rájuk ijesszen.
Tudom hogy hülyeség volt, oké?
De az egész dolog amit csinálunk is az.
Eltartott egy darabig amíg megszoktam.
Ha csak magad volnál
akire gondolnod kell,
akkor úgy gondolnám
hogy csak hülye vagy.
De neked családod van,
és különösen most...
egy ilyen dolog mindent elronthat.
- Én is tudom.
- Tudom hogy tudod, de kell...
Mondom hogy tudom, oké? Filby!
Te kis... Ha látod őt, ne mond el nekem.
Nem az én hibám ha nem tudok róla,
és remélem a dolgok megoldódnak.
Most akkor mit csinálunk itt?
Aggódik a macska miatt. Szóval
keresd a macskát. Ezt csináld.
- Nem tudom.
- Hogy érted?
Elég cikis hogy a raktárházi
srá*** látnak minket bemenni...
de sosem látnak kijönni.
Ja, de mit gondolhat a recepciós...
arról a két fazonról, akik minden
nap kivesznek egy szobát 6 órára?
Kihúztad?
Elhoztad a mobilodat?
Megnézhetem hogy ki az?
Igen, miért ne.
Igen, de nem viheted vissza magaddal.
Itt Aaron. Hello szivi.
Nem vagyok ott. Be kellett jönnöm
a belvárosba egy találkozóra.
Mondd csak.
Jól hangzik. Nem, ezekkel
a tökökkel kell ennem.
Tedd félre az enyémet. Megeszem később.
Oké. Igen, 6:00.
- Mi?
- Mi?
Állítólag kettőbőI kell ezt
nyernünk, csak most indultak be.
- Szabálytalankodnunk kell.
- Nem.
Mi? Nem, mi itt szabálytalankodunk,
ők elrontják az első szabaddobást...
- és visszajönnek a hármashoz.
- Három pont.
Ez az.
Haver éhes vagy? Én
sem ettem délután óta.
Mi a pálya srá***?
Most csak viccelsz.
Bocsánat.
Bentfeleljtettem a zsebemben.
- Kara az?
- Igen.
Hogyan működik a mobiltelefon?
Ha két egyforma telefon van
és ugyanazt a számot hívom...
mind a kettő kicseng egy időben, vagy...
- Nem így működnek.
- Ez egy rádióhullám.
Nem, ez egy hálózat.
Ellenőrzi a területeket,
és ahol megtalálja, először
a telefont megcsörgeti.
Az elsőt csörgeti.
- Ez most csörög.
- Aha.
Szóval akkor a másik telefonod
Russellfieldben nem csöröghet.
Igen. Azt hiszem
megtörtük a szimmetriát.
- Biztos vagy benne hogy így működnek?
- Nem.
Jól érzed magad?
- Igen. És te?
- Aha.
Kara még alszik? Én ébresztettelek?
Még igen. Engem nem.
Úgy érzem, a testem kezd elhasználódni
ebben a napi 36 órás használatban.
Mi folyik itt?
Megcsinálhatjuk, de
most kell cselekednünk.
- Meg van a címe?
- Miért most?
Azt terveztük hogy elutazunk
holnap, igaz? Akárcsak ma?
Igen, részvényekért.
Oké, nos, fél órával
ezelőtt még aludtam.
Az autó riasztója ébresztett fel.
Azok a deszkás srá***
szórakoztak megint.
Szóval most rögtön elindulunk,
elvégezzük a dolgot Plattnél,
vissza a dobozba...
és vissza ide, mielőtt azok a
srá*** beriasztják a kocsikat.
Azt kell tennünk, hogy jól látható
helyen álldogálunk. Az elijeszti őket.
Akkor a másik ÉN
végigalussza az éjszakát...
és akkor nem fognak itt beszélgetni, és
beszállnak a dobozba mint minden reggel.
- Változtatni fognak. De...
- Igen, de végül beszállnak a dobozba.
Várj, hogy jutunk vissza
ha a gépek nem futnak?
- Működnek ugye?
- Igen.
5:00-kor elindítottam, és
17:00-kor fognak bekapcsolni.
Belefáradtam a rengeteg
válasz nélküli kérdésbe...
Ezt értem tesszük,
vagy csak egy kísérlet?
- Kicsit mindkettő.
- 5:00.
Ha 3-ra végzünk ezzel az
10 órát jelent a dobozban.
Beteszem az oxigént a kocsiba.
- Az nem...
- Az Rachel autója?
Nem, az az apjáé. Egyforma kocsijuk van.
Láttad azt?
Az Mr. Granger. Thomas. A kocsiban ül.
Micsoda?
Esküszöm hogy ő volt.
Mi a francot csinál...
hajnali 2-kor a házam előtt?
Ezt nem hiszem el. Mi, követ minket?
- Mit csinálsz?
- Kérdezzük meg mit akar.
Nem, először hagyjuk
el a környéket. Gyerünk.
- Láttad ma őt?
- Nem.
Én igen. Délután...
6 körül.
Biztos hogy nem láttad
őt amikor elhajtottunk?
Nem, miért?
Biztos vagyok benne, hogy délután
frissen borotvált volt. Tudom.
Egy estélyre készült a feleségével.
Most két-három napos borosta van rajta.
- Biztos vagy benne?
- Nem. De úgy láttam.
Hello Rachel. Itt
Abe. Felébresztettelek?
Megadnád az apád számát?
Igen. Mondhatod.
Igen, köszönöm. Mit csinál?
Csak ül ott.
Az előbb kiszállt egy
pillanatra, azt hittem idejön...
de visszaült. Azt hiszem talán részeg.
Hello, elnézést a késői zavarásért.
Beszélhetnék Thomas Grangerrel?
Igen, James Miller vagyok
a Putney és Myers -tőI.
Hello, Mr. Granger az?
Thomas Granger?
Mit csinál itt? Jöjjön ide.
Mi történt?
Jól vagyok. Csak elcsúsztam.
Tudni akarom hogy
milyen dobozt használt.
Te egyet építettél
magadnak, igaz? Csak egyet.
Igen. Szerinted mennyit csináltam?
Jól vannak beállítva.
5:00-kor bekapcsoltam őket.
Az egyiket használhatta
és visszament 5:00-ra.
Most még benne kell lennie az egyikben.
Azt mondom kapcsoljuk ki
őket, lássuk benne van e.
Tervezted hogy beszélsz vele?
Csak mondd el ha igen.
Nem leszek mérges.
Nem, esküszöm neked.
Tudod hogy nem tenném.
Biztos?
Te vagy az egyetlen, aki feltűnés
nélkül a közelébe tud kerülni.
Senkinek sem beszélnék errőI. Soha.
- Lenne valami ami miatt megtennéd?
- Nem.
Néha csinálunk olyan dolgokat,
amikrőI nem tudjuk hová vezetnek.
- Nem, én nem.
- Mit nem?
Nem jut eszembe olyan
dolog ami miatt megtehetném.
Nos, nekem sem.
És mi van ha kényszerhelyzet volt?
- Szóval akkor még is megtennéd?
- Nem, nem tudom. És te lehet?
Én sem tudom. Milyen
vészhelyzetre gondolsz?
A felcserélődés végtelen.
Megpróbáltak visszajutni
a kiinduló ponthoz...
de mialatt megpróbálták Őt elszeparálni
Abe -tőI, két szobával arrébb...
Kérdezd meg a nevét.
...Mr. Granger csak vegetált.
Mit mondott?
EbbőI arra következtettek,
hogy a probléma rekurzív...
de ezen felül, elnézőnek találták
magukat, a természetükkel szemben...
és megint, a válasz
megismerhetetlen volt.
- Szerinted mit változtatott meg?
- Nem sokat.
Semmi kapcsolatunk sem volt vele azalatt
a 3 óra alatt amíg bármit megtehetett.
Tudom, hogy megváltoztatta.
Tudom, hogy nem volt ilyen
beszélgetésünk az első alkalommal...
szóval nem tudhatod
hogy mit veszítettünk.
Nem sokat.
Nem számít mennyire.
Csak az hogy megváltozott.
Értem mit mondasz.
Az kellett volna hogy legyen a kérdés...
hogy mit csináljanak a kómás
férfival a másik szobában.
De Abe fejében már összeállt a lista.
2 mg Triazolam...
minden hetedik órában, egy
biztonságos alvást idéz elő.
Ebben a folyamatos pihenésben...
az ember 0.3 liter oxigént
használ el percenként...
vagyis 4 naponta 2.000 litert.
Egy palackban 625 liter van.
A megfelelő szintentartáshoz...
a testnek 2,5 liter vízre
van szüksége naponta.
Más táplálék csak luxus lenne...
de a kis adag orvosi nitrogén-oxid...
szükséges lehet.
Hátrahagyva a gépeiket tároló hangárt...
ő úton volt egy másik szobába...
ahol a biztonsági gépet tartotta.
Hát itt vagy. Hívtalak egész reggel.
Tényleg?
A mobilodon és a melóhelyeden is.
Nem vagyok ott.
Tényleg?
Mi a helyzet?
Fáradt vagyok.
Remélem nem azt akarod mondani hogy a
Cortexnél töltött napok haszontalanok.
Azért jöttem ide, hogy
lelkibeszédet tartsak arról...
hogy mióta is vagyunk barátok
és az egymásiránti bizalomról.
De mi van most e helyett?
Ha passzolod ma délután a munkát,
és megteszel pár apró
dolgot amire kérlek...
megmutatom neked a
legfontosabb dolgot...
aminek élő ember valaha
is a tanúja lehetett.
Ezen a ponton szükség
lenne egy kis megbeszélésre.
Abe szeretné tudni, hogyan.
Aaronnak el kellene
magyaráznia hogyan lehet...
két konténer is Abram Terger neve alatt.
És Abe még mindig
tudni szeretné, hogyan.
Aaronnak el kellene magyaráznia,
hogy amikor felment oda...
és megtalálta a biztonsági gépet...
pontosan tudta hogy mi is az.
De Abe még mindig azt
kérdezhetné, hogyan.
És a dobozok moduláris
felépítésérőI is...
hogyan tudta összecsomagolni
és betenni egy másik belsejébe.
Nem csak egyszer használatosak voltak.
Újrahasznosíthatóak, mondhatná Aaron.
Hogyan, kérdezhetné Abe.
És Aaron elmondhatná hogyan
válnak egyszerűvé a dolgok...
amikor biztosan tudod, hogy
valaki mit fog reggelire enni...
a műanyag dobozok korában.
Hogyan?
És itt kellene belépnem a történetbe.
Vagy kilépnem, ahogy nektek tetszik.
Mert amikor Aaron másodszor jött
vissza, az nem volt egyszerű.
Nem terhelt azzal, hogy harcoljunk.
És abban az időben, elég fáradt
is volt ahhoz hogy legyűrjön.
De az okokat látva, amik most
már egyértelműek a számomra...
Megértettem hogy Ő csak
egyszerűen többet akart.
Hogy többet fektetett ebbe
a dologba. Szóval leléptem.
Ő már végrehajtotta a
feladatot, ahogy én akartam...
rögzíteni az azon a napon történt
beszélgetéseket, hátha még jól jöhet.
Annak a fülhallgatónak a révén
3 másodperc előnye
volt a világgal szemben.
Aaron, aludnod kellene. Egy igazit.
Nem lehet. Dolgom van.
Ki kellett mondania a szavakat
hangosan, amik a fejében...
már felsorakoztak.
Ez a hármas felvétel.
Abe viszi az autómat, én
pedig a pályára tartok.
Ott találkozom Will -el.
Meghívom a partira és gondoskodom
róla hogy elhozza Rachel barátját is.
Will.
Te kis fasz.
Az meg mi? A mobilod?
- Nem, rádió.
- Úgy nézel ki mint egy titkos ügynök.
Úgy nézel ki mint egy titkos ügynök.
Az Ariel-es találkozót
szerdára tették át.
Mi? Mi a francot csinálok itt addig?
Igen, tudom. Sajnálom.
Szép dobás Aaron.
Ez szar volt Aaron.
A múltheti meccsen
használhattuk volna ezt.
Végül is te golfozol.
Láttalak gyakorolni.
Jössz a 3 dolcsis ütőddel,
és azt hiszed tudsz játszani.
Mit csinálsz ma este?
Hé, mit csinálsz ma este?
Úgy volt hogy Raleigh -ben
leszek. Hála neked ez most ugrott.
- Ismered Robertet?
- Ja.
Ma van a születésnapja.
Miért nem jössz át?
- Az unokatesómmal fogunk lógni.
- Hozd el. Rachel is ott lesz.
- A nagy találkozás.
- Pontosan.
Nem hiszem hogy megteszem.
Miért nem?
Mert azt hiszem hogy milliónyi
féle képpen is végződhet ez...
és senki sem akar megsérülni.
Felhívom Rachelt és megtudom nem
e akar valami mást csinálni...
vagy inkább nem is szólok
neki egyáltalán a buliról.
Ez jó lehet mára. De mi van a
holnappal? És a következő napokkal?
- Majd foglalkozom a holnappal, holnap.
- Vigyázol majd rá.
Ez a fickó elég őrült ahhoz, hogy
besétáljon egy szobába fegyvert lóbálva.
Mit gondolsz akkor is megteszi,
ha Rachelt egyedül találja?
Pontosan tudjuk mi fog történni.
Mi irányítjuk az egészet.
Mire véget ér az éjszaka,
ez a fickó már a sitten lesz.
Így fog történni. Te mondtad, nem én.
Gyerünk, ezért vagy itt.
Rachel el fog jönni,
mert te kéred hogy jöjjön.
Ne mond hogy a semmiért jöttem vissza.
Nem fog lőni?
- Nem. Nem lőtt.
- Sosem lő?
- Még akkor sem amikor nekimész?
- Nem. Akkor sem.
Nem amikor ott voltam.
És Robert is azt mondja
neked, hogy nem lőtt ma este.
Nincs hozzá bátorsága. Tudunk mindent.
Oké? Előrelátóak vagyunk.
Tudunk vigyázni.
Talán megszerezhetjük a
fegyvert a tudta nélkül.
Hát persze.
A kocsiban hagyja mielőtt
bemegy. Nekünk nem kell hogy...
- de ha ettőI jobban érzed maga...
- Mi van a kezünkkel?
Hogy érted?
Miért nem tudunk úgy írni mint más?
Nem tudom. Látom én is a betükön.
Tudom hogy milyen kellene legyen. De
nem könnyen tudom rávenni a kezemet.
Próbáld a bal kezeddel
összehasonlítani. Az enyém is ilyen.
Találd ki mi van ma.
Nem, nem. A barátod
Robert szülinapi bulija.
Azt mondta szereti a lemezeket,
hát vettem neki egy jót.
Nem, igazi lemez, bakelit.
Elmondom nektek hogy mit tettem
akkor este mikor rajtam volt a sor.
Úgy gondolom elég egy pici
jót tenni, mert a világ...
úgy is csak a végkifejletre kíváncsi.
Szóval mennyi időbe
is került Aaron -nak...
hogy végigjátssza ugyanazokat
a beszélgetéseket...
újra és újra?
Hány alkalom kell hogy jól sikerüljön?
Három? Négy?
Húsz?
Abban hittem hogy még
egy alkalom elég lesz.
Nyugodtan aludnék ha már csak egy lenne.
Ő lassan és aprólékosan visszaállított
egy tökéletes pillanatot.
Elvonta a környezetébőI
amire szüksége volt...
és valami többé alakította.
És amikor a részletek
pontosan be lettek állítva...
nem volt más hátra, mint
várni a végkifejletet.
Talán csak a kötelező morális vita...
mígnem a teremzaj átcsap pánikba...
és sikoltozásba, ahogy
a fegyveres besétál.
És végül is tökéletesnek és
csodálatosnak kellett lennie...
minden dicsérettel és
imádattal, ami rá várt.
Hiszen életeket mentett meg.
Ki tudja mi történhetett
volna ha Ő nincs ott.
Tudom hogy rossz dolgokat tettem, oké?
Tudom hogy nem értesz egyet velük.
Tudom hogy mérges vagy.
És hogy őszinte legyek,
én sem örülök most neked.
De tudod ez majd elmúlik. Csak menjünk.
Menjünk el valahová ahol
még a nyelvet sem ismerjük.
Aaron, nincs pénzünk visszaútra...
és a saját útlevelünket
kellene ellopnunk.
Pénz? Majd csinálunk.
Vannak sportfogadásaik
Vegasban. A March Madness.
Egy éjszaka alatt csinálunk annyi pénz,
hogy száz nyaralásra is telik belőle.
Útlevelek?
Tudod hogy ŐK nem használhatják
a sajátjukat, semmiféleképp.
Na, gyerünk. A
"csillagvárosra" gondolok.
Nézzük meg az űrhajósok
kiképző pályáját.
Én itt maradok.
Miért?
Ők meg fogják építeni a
saját dobozaikat egy nap.
És a másik TE már tudni
fogja, hogy ők mit építettek.
Nem figyelheted őket örökké.
Az Abe által készített
doboz nem fog működni.
Rosszúl építi meg.
És ha azt kijavítják...
Kiszedek belőle alkatrészeket.
És ez csak egy ötlet.
Soha többé nem fog működni.
A másik TE azt fogja mondani,
hogy fogjanak bele valami másba.
És a másik ÉN egyetért
majd vele. Hiszen barátok.
Maradsz? Miért?
Miért? Nézzük csak miért is marad Abe?
Milyen okai lehetnek ennek?
Azt hiszem nem nyúlik
vissza túl messzire, igaz?
Miért nem fogod Kara -t és Lauren
- t, és teszed be őket a dobozba...
majd te és a másik Aaron is
megtartanátok egy
dobozt és leállítanátok.
- Ne gyere vissza. - Lenne egy-egy
gépetek és egy fél világotok.
Nincs okom rá hogy elmondjam
neked mire is vagyok képes...
csak ennyit mondok most neked. Menj el.
Csinálj amit akarsz.
Nem tudlak megállítani.
De ide ne gyere vissza...
és ne gyere a közelükbe.
Egyikőjüknek se.
Most letudtam az adósságomat.
Már mindent tudtok amit én.
A hangom az egyetlen bizonyíték
arra hogy megtudjátok az igazságot.
Talán írhatnék egy
levelet az aláírásommal...
de a kézírásom nem a régi.
Talán itt az alkalom, hogy
az eszetekbe véssétek ezt..
Ez a ti kiváltságotok.
Nem fogunk újra kapcsolatba lépni.
Jó reggelt.
Minden fél méteren.
Mindenhol.
És ha keresnétek is,
nem fogtok megtalálni.
Köszönet a segítségért Erikmesternek!
Fordította: Lala31 + Erikmester